146356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilimpregnáló anyag előállítására
Megjelent: 1960. március 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.356. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — MI—167. ALAPSZÁM Eljárás textilimpregnáló anyag előállítására Dr. Mikes János vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1956. május 3. A találmány tárgya egy eljárás alumíniumtriformiát textilimpregnáló anyag előállítására. Al(OOCH)3 előállítására nem oldhatjuk közvetlenül sem a fél Al-t, sem OH, vagy O-vegyületét hangyasavban, mert mindössze használhatatlan bázisos sókig megy a reakció. E célra ma is az I. G.módszert alkalmazzák: alumíniumszulfát és Ca (vagy Ba) formiát oldatokat elegyítenek, a kivált CaS04 csapadékot szűrik és az oldatot besűrítik. Ennek az eljárásnak egyik hátránya, hogy bizonyos. Ca és SO4 szennyeződés marad az oldatban, másik az, hogy az előállítható oldat mindössze 5—8% töménységű, a harmadik pedig, hogy a gipsziszapban Al és HCOO veszteség marad. A találmány szerinti eljárásban ezeket a hátrányokat kiküszöböltük. Azt találtuk, hogy bizonyos N2 -tartalmú műgyanták, pl. egyes imingyanták, lényegesen nagyobb megkötő pontenciállal rendelkeznek az alumíniumszulfát SO4 ionjaira, mint az alumíniumtriformiát HCOO ionjaira. Ilyen készítmény pl. az 144 339 sz. magyar szabadalmi leírás szerinti ioncserélő gyanta. Ezt a potenciálkülönbséget felhasználhatjuk arra, hogy a Cakóhoz hasonlóan elősegítsük vele az egyébként önként végbe nem menő A12 (S04)3—-Al(OOCH)3 átalakulást, anélkül azonban, hogy a Ca~sóval lefolytatott folyamat fenti hátrányai jelentkeznének. Az imin-műgyanta teljesen oldhatatlan szulfátja ugyanis nem szennyezi az oldatot és ellenáramú, battériás megoldással elkerülhető az is, hogy formiát-veszteség maradjon az imingyanta-szulfátban. Ilyen esetben ugyanis ellenáramú extrakcióval mossuk ki a formiátot, az oldat hígítása nélkül. Az előállított oldat felhasználható közvetlenül, vagy bepárlással semleges Al(OOCH)3 kristályosítható ki belőle. A folyamat kivitelezése a következő: Az adszorbens-toronyba töltött imingyantát a szennyező anionoktól lúgos perkolálással megszabadítjuk, majd formiát oldattal előállítjuk az iminformiát műgyantát. Ez egyszerű hideg perkolálással történik, a formiát az ammónium, nátrium, vagy hidrogénvegyület 0,1—20%-os oldata. Ezután reakcióba hozzuk az adszorbens masszát az Al2(S04)3 oldattal, mely változatlan Al-tartalommal a szulfáttartalmát ekvivalens formiáttá alakítja a 6R2 NH • OOCH+Al2 (S04)3=3(R2NH) 2 S04 + +2Al(OOCH)3 reakcióegyenlet értelmében, ahol R a műgyantát jelzi. Az Al-só koncentrációját választhatjuk olyan töményre (pl. 30—40% kristályos timsó), hogy a reakciótermék 15—20 százalékos Al(OOCH)3 oldat legyen. Ilyen esetben a battériás extrakció több adszorbens^tagból áll (7—8 oszlop), míg híg oldatok esetében 1^3 oszlop is elegendő. A folyamat tetszés szerint ismételhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás textilimpregnáló anyag előállítására, azzal jellemezve, hogy N2-tartalmú műgyanta, pl. imingyanta formiát sóján alumíniumszulfátoldatot perkolálunk, majd a keletkező alumíniumtriformiátot az oldalból kikristályosítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a perkolálást ellenáramú battéria-rendszerben, több oszlopon végezzük. A kiadásért íelel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 6055. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
