146339. lajstromszámú szabadalom • Berendezés porított, illetőleg poralakú szemcsés anyagok szemcsenagyság szerinti szétválasztására

Megjelent: 1960. március 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.339. SZÁM 50. d. OSZTÁLY — KU—165. ALAPSZÁM Berendezés porított, illetőleg por alakú szemcsés anyagok szemcsenagyság szerinti szétválasztására A Magyar ÁUam, mint a feltaláló Kun László kutató jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1954. január 21. Jelen találmány az ipar számos területén felmerülő por alakú vagy porított anyagok szerncsene.gyság szerinti frakcionálásának problémáját kívánja gazdaságosan működő, jó hatásfokú berendezéssel megoldani. A jelenleg ismert berendezések e műveletet vagy rosta-sorozatos frakcionálással, vagy pedig más, kevésbé jó hatásfokú, nagyobb üzemi kopásoknak kitett szerelő berendezésekkel oldják meg. A rosta-sorozatos eljárás hátránya a szerelés szakaszossága, az eddig ismert pneumatikus frakcionáló berendezések pedig másfajta elrendezésükből kifolyóan részben költségesebbek, részben pedig szerkezeti adottságuk következtében fokozottabb elhasználódásnak vannak kitéve. Jelen szabadalom tárgyát képező berendezés azon fizikai elven alapszik, hogy a különféle fajsúlyú és tömegű anyagok lebegési sebessége gázáramban különböző. Jelen berendezés elsősorban homogén ipari porok szemcsenagyság szerinti szétválasztására alkalmas. A berendezés leírása és működési elve a következő: Az 1 adagoló tölcséren keresztül adagolt por először a csappantyúval ellátott 2 csövön át a 8 fajtázó csőbe jut. Az első 8 fajtázó cső a 7 levegőelosztó tölcsérből indul, ahova a 3 légáramot előállító berendezés (jelen kiviteli alakban ventillátor) 5 szabályozó csappantyúval és 4 mérőperemmel ellátott 6 csővezetékbe is torkollik. Az anyag legdurvább frakciói a 8 csőből a 7 levegőelosztó tölcsér alján át a 17 hollandis vagy esőperemes csatlakozáson át közvetlenül a 16 durvaanyag gyűjtőbe kerülnek. A 7 levegőelosztó tölcsér felső részén nyúlik be, mintegy az első csőkeresztmetszet másfélszeres hosszában az első 8 csőszakasz. Az első csőszakasz vége előtt illeszkedik a hegesztéssel erősített 10 csőperem, mely alapját képezi a 9 szakaszgyűjtődobnak. A 9 szakaszgyűjtődob magassága mindig a felette levő csőszakasz átmérőjével azonos. A szakaszgyűj tődob tetejét a következő, szélesebb csőszakaszra az előző csőszakasz átmérőjének magasságában hegesztéssel erősített csőperem képezi. A gyűjtődobok és csőszakaszok átmérője és magassága a berendezés teljesítménye szerint határozandó meg. Az egyes 9 szakaszgyűjtődobokban összegyűlt por a 11 csővezetékeken keresztül a 17 hollandis vagy csőperemes csatlakozással erősített 12 osztályozott porgyűjtő tartályokba távozik. A 12 tartályok kiürítését a 13 csappantyúval vagy egyéb alkalmas zárószerkezettel ellátott ürítőcsőr biztosítja. A következő csőszakaszok illesztése a fentebb már ismertetett módon történik. A szükséges átmérőváltoztatások számát az elérni kívánt szemcsenagyság szétválasztások száma — a frakcionálás kívánt finomsága — határozza meg. Az utolsó csőszakasz végén kerül az ábra szerinti 14 záródob elhelyezésre. Jelen kiviteli alak egy javarészben legfinomabb frakciót tartalmazó por szerelésére készült berendezés túlméretezett dobját mutatja be. A 14 záródob tetején található a 15 tisztítóajtó, valamint a tiszta levegő távozását lehetővé tevő szelepes kifújó nyílások. A por szerelésének menete tehát a következő: Az 1 adagolótölcséren keresztül beadagolt és mennyiségében az alkalmazott csappantyúval szabályozott por legdurvább frakciója a 8 osztályozócső alján, majd a 7 levegő elosztó tölcséren keresztül a 16 durvaanyag gyűjtőbe kerül, melynek kiürítését a 13 kiürítőosőr biztosítja. Az adagolt por többi részét a 3 áramláskeltő berendezés 6 csővezetékén a 7 levegőelosztó tölcsérbe érkező levegő gravitáció ellen haladó légáramlása magával ragadja és az egyre bővülő keresztmetszeteken keresztül a berendezés teteje felé viszi. A szakaszos keresztmetszetbővüléseknél előálló sebességcsökkenés folytan a nagyobb szemcsék a 9 szakaszgyűjtődobokon keresztül a 11 vezetékeken át a 12 osztályozott por-gyűjtőkbe kerülnek, ahonnan a 13 ürítő csőrökön keresztül távolíthatók el folyamatosan. A szerelés egyes szemcsetartományainak szűk határok között való tartásához, tehát a szerelés pontosságának fokozásához, a kereszitmetszetváltozásoknál fellépő turbulenciák lemirárissá tétele érdekében az egyes csőszakaszok jellemző hosszaként az átmérő 15—20-szoros hossza jelölhető meg.