146339. lajstromszámú szabadalom • Berendezés porított, illetőleg poralakú szemcsés anyagok szemcsenagyság szerinti szétválasztására

Megjelent: 1960. március 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.339. SZÁM 50. d. OSZTÁLY — KU—165. ALAPSZÁM Berendezés porított, illetőleg por alakú szemcsés anyagok szemcsenagyság szerinti szétválasztására A Magyar ÁUam, mint a feltaláló Kun László kutató jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1954. január 21. Jelen találmány az ipar számos területén fel­merülő por alakú vagy porított anyagok szerncse­ne.gyság szerinti frakcionálásának problémáját kí­vánja gazdaságosan működő, jó hatásfokú beren­dezéssel megoldani. A jelenleg ismert berendezések e műveletet vagy rosta-sorozatos frakcionálással, vagy pedig más, kevésbé jó hatásfokú, nagyobb üzemi kopásoknak kitett szerelő berendezésekkel oldják meg. A rosta-sorozatos eljárás hátránya a szerelés sza­kaszossága, az eddig ismert pneumatikus frakcio­náló berendezések pedig másfajta elrendezésükből kifolyóan részben költségesebbek, részben pedig szerkezeti adottságuk következtében fokozottabb elhasználódásnak vannak kitéve. Jelen szabadalom tárgyát képező berendezés azon fizikai elven alapszik, hogy a különféle faj­súlyú és tömegű anyagok lebegési sebessége gáz­áramban különböző. Jelen berendezés elsősorban homogén ipari porok szemcsenagyság szerinti szétválasztására alkalmas. A berendezés leírása és működési elve a következő: Az 1 adagoló tölcséren keresztül adagolt por először a csappantyúval ellátott 2 csövön át a 8 fajtázó csőbe jut. Az első 8 fajtázó cső a 7 levegő­elosztó tölcsérből indul, ahova a 3 légáramot elő­állító berendezés (jelen kiviteli alakban ventillá­tor) 5 szabályozó csappantyúval és 4 mérőperem­mel ellátott 6 csővezetékbe is torkollik. Az anyag legdurvább frakciói a 8 csőből a 7 levegőelosztó tölcsér alján át a 17 hollandis vagy esőperemes csatlakozáson át közvetlenül a 16 durvaanyag gyűjtőbe kerülnek. A 7 levegőelosztó tölcsér felső részén nyúlik be, mintegy az első csőkeresztmetszet másfélszeres hosszában az első 8 csőszakasz. Az első csőszakasz vége előtt illesz­kedik a hegesztéssel erősített 10 csőperem, mely alapját képezi a 9 szakaszgyűjtődobnak. A 9 sza­kaszgyűjtődob magassága mindig a felette levő csőszakasz átmérőjével azonos. A szakaszgyűj tő­dob tetejét a következő, szélesebb csőszakaszra az előző csőszakasz átmérőjének magasságában hegesztéssel erősített csőperem képezi. A gyűjtő­dobok és csőszakaszok átmérője és magassága a berendezés teljesítménye szerint határozandó meg. Az egyes 9 szakaszgyűjtődobokban összegyűlt por a 11 csővezetékeken keresztül a 17 hollandis vagy csőperemes csatlakozással erősített 12 osztályo­zott porgyűjtő tartályokba távozik. A 12 tartályok kiürítését a 13 csappantyúval vagy egyéb alkal­mas zárószerkezettel ellátott ürítőcsőr biztosítja. A következő csőszakaszok illesztése a fentebb már ismertetett módon történik. A szükséges át­mérőváltoztatások számát az elérni kívánt szemcse­nagyság szétválasztások száma — a frakcionálás kívánt finomsága — határozza meg. Az utolsó csőszakasz végén kerül az ábra sze­rinti 14 záródob elhelyezésre. Jelen kiviteli alak egy javarészben legfinomabb frakciót tartalmazó por szerelésére készült berendezés túlméretezett dobját mutatja be. A 14 záródob tetején található a 15 tisztítóajtó, valamint a tiszta levegő távozá­sát lehetővé tevő szelepes kifújó nyílások. A por szerelésének menete tehát a következő: Az 1 adagolótölcséren keresztül beadagolt és mennyiségében az alkalmazott csappantyúval sza­bályozott por legdurvább frakciója a 8 osztályozó­cső alján, majd a 7 levegő elosztó tölcséren keresz­tül a 16 durvaanyag gyűjtőbe kerül, melynek ki­ürítését a 13 kiürítőosőr biztosítja. Az adagolt por többi részét a 3 áramláskeltő berendezés 6 cső­vezetékén a 7 levegőelosztó tölcsérbe érkező le­vegő gravitáció ellen haladó légáramlása magá­val ragadja és az egyre bővülő keresztmetszeteken keresztül a berendezés teteje felé viszi. A szaka­szos keresztmetszetbővüléseknél előálló sebesség­csökkenés folytan a nagyobb szemcsék a 9 szakasz­gyűjtődobokon keresztül a 11 vezetékeken át a 12 osztályozott por-gyűjtőkbe kerülnek, ahonnan a 13 ürítő csőrökön keresztül távolíthatók el fo­lyamatosan. A szerelés egyes szemcsetartományainak szűk határok között való tartásához, tehát a szerelés pontosságának fokozásához, a kereszitmetszetválto­zásoknál fellépő turbulenciák lemirárissá tétele ér­dekében az egyes csőszakaszok jellemző hosszaként az átmérő 15—20-szoros hossza jelölhető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom