146337. lajstromszámú szabadalom • Keverőberendezés vákuumbepárlókhoz, főleg a tartósítóipar számára

Ü Megjelent: 1960. március 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.337. SZÁM 12. a. OSZTÁLY — KO—1332. ALAPSZÁM Keverőberendezés vákuumbepárlókhoz, főleg a tartósítóipar számára Köhler Károly TMK-vezető és Mezei Béla TMK csoportvezető, mindketten Kecskeméten A bejelentés napja: 1958. október 16. A tartósítóiparban vákuumbepárlók segítségével készülnek a különféle paradicsom-sűrítmények és vegyesízek. Ezek főzési ideje, különösen a paradicsomsűrítményeké, nagyon hosszú, egy-egy főzet ideje a 3 órát is eléri. A találmány főcélja ennek a főzési időnek a csökkentése és a találmány azon a megismerésen alapszik, hogy a főzési (bepárlási) idő hátrányosan hosszú vitát elsősorban a mostani bepárlóknak a befogadóképességhez viszonyított kis fűtőfelülete okozza. A találmány lehetővé teszi a fűtőfelület igen jelentős megnövelését és ezzel a főzési idő számottevő csökkentését, mely célból a találmány értelmében a sűrítmény belsejében levő keverőberendezést úgy alakítjuk ki, hogy az is mint fűtőfelület működik. Ilyen módon a bepárlás idejét az eddiginek kb. felére lehet csökkenteni, az ilyen keverőberendezéssel ellátott főzőberendezést tehát gyorsbepárlónak is nevezhetjük. A sűrítmények készítésére használt bepárlóedények legtöbbször kettős fallal vannak ellátva és e két fal közötti köztérbe vezetik a fűtőgőzt. Emellett az edény belsejében gépi erővel forgatott keverő is van, ami a sűrítmény leégését gátolja meg. A találmány lehetővé teszi, hogy a meglevő bepárlóedények és a hozzá tartozó részek megtartásával, csupán a keverőberendezés cseréjével, tehát igen kis költséggel ezeket a bepárlókat alakítsuk át és ezzel, a korszerű igények kielégítésére alkalmassá tegyük. A találmány előnyös megvalósításához azonban nem elegendő a keverőeszközök fűthetővé tétele, mert gondoskodni kell arról, hogy a keletkező kondenzátum felfelé, tehát a fűtőgőzzel ellenáramban távozhassák, és ügyelni kell arra is, hogy a sűrítmény a keverőberendezés tengelyénél — ahol a kerületi sebesség csekély — le ne égjen. A. találmány részleteit a rajzzal kapcsolatosan magyarázzuk meg, amely egy példaképpen! kiviteli alakot vázlatos, függőleges metszetben és részben oldalnézetben szemléltet. A rajzon látható vákuumbepárlónak a sűrítmény felvételére való edénye szokott módon nagyjából tojás alakú és alsó részén kettősfalú. E két fal között —23— gőztér keletkezik, amelybe bevezetett fűtő'gőz ismert módon a sűrítményt kívülről melegíti. Ez a gőz a —22— csonknál áramlik be, a keletkező kondenzátum pedig a —25— csonknál, tehát lent távozik. A gőztér a biztonsági szelep csatlakoztatására még a —24— csonkkal és egy —26— légtelenítővel is el van látva. A bepárlandó áru, pl. paradicsomlé a —20.— beszívató csonkon át jut a bepárlóba és a kész sűrítményt a —21— leeresztő csonkon át lehet eltávolítani. A bepárló belső teréhez is tartozik egy biztosító szelep, amelyet a rajzon 19-cel jelöltünk. ' Az ilyen ismert bepárlóberendezések keverővel is el vannak látva, amely azonban eddig csak a bepárlandó anyagnak élénk mozgásban tartására volt alkalmas, a leégés meggátlása végett. Ezt a keverőberendezést a találmány értelmében üregesen vagy többszörös fallal készítjük és-belső fűtésre alkalmassá tesszük, amivel a fűtőfelület nagyjában megkétszereződik. E célból a keverőtengely oly függőleges —7— csőtengelyből áll, amelyet az •—1-— szelepen és —2— bevezetőcsövön át fűtőközeggel, előnyösen gőzzel látunk el. A —2— bevezetőcső el van látva egy —3— manomóterrel és egy —4— biztonsági szeleppel. A beáramló gőz, az —5— tömszelencén és csapágyon, valamint a —6— tömszelencén keresztül jut a —7— keverő tengelybe, ill. annak a —10— gőzterébe, továbbá a tengely —8— keverő karjaiba és csonkjaiba. Ezek és a —9— állítható kaparó kanalak biztosítják a lé állandó örvénylő mozgását és a fűtött felületekkel való jó érintkezését. Az egész fűtött keverőberendezés úgy van megszerkesztve, hogy az abban lecsapódó kondenzátum a ••—7— keverőtengely aljában kiképzett —12— kondenzátum tárolóba gyűljön össze. Ebbe a kondenzátum tárolóba nyúlik bele a —7— tengely belsejében levő —11— kondenzvezeték, melyen keresztül a kondenzátum a —10— gőztérben uralkodó túlnyomás hatására felfelé, a —17— kondenzvezetéken és a —18— gyorssűrítő automata szelepen át távozik a berendezésből. A —11—, —17— kondenzvezetékek légtelenítését egy a —17— kondenzelvezető csőre szerelt automatikus szelep végzi. A —2— gőz és a —17— kondenzvezetékek elkülönítettségét a —16— tömszelence biztosítja.