146336. lajstromszámú szabadalom • Bifiláris tekercselésű, fémgörgős szabályozó transzformátor
Megjelent: 1960. március 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.336. SZÁM 21. d2 . 48—55. OSZTÁLY — KO—1317. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bifiláris tekercselésű, fémgörgős szabályozó transzformátor Medicor Röntgen Művek, Budapest Feltaláló: Kondor Tibor elektromérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. augusztus 29. A találmány egy fémgörgős szabályozótranszformátorra vonatkozik, melynél a fémgörgő által rövidrezárt szomszédos menetek menetzárlatát bifiláris tekercselés útján küszöböli ki. Röntgen berendezéseknél a szükséges röntgencsőriagyfeszültséget egy ún. „generátor" egység hozza létre. Ennek szabályozása primer oldalról történik egy szabályozó transzformátor segítségével. Ez lehet egy sokmegcsapolású transzformátor, ahol a szabályozást egy finom fokozatú sok állású kapcsoló végzi, vagy lehet egy olyan transzformátor, melynek tekercspalástján egy szénkefe, illetve széngörgő végzi az áramleszedést. Mindkét módszernél hátrányos, egyrészt a viszonylag nagy feszültségesés a szabályozószerven, a transzformátor. feszültségeséseihez viszonyítva (elsősorban diagnosztikai üzemben hátrányos a nagyteljesítményű és rövididejű lökésterheléseknél), másrészt a szabályozásnak nagy a munkaigénye, ami szervo rendszernél hátrányos. Mindkét módszer hibáján segít a bifiláris tekercselésű fémgörgős szabályozó transzformátor, ahol sem a sokfokozatú kapcsolóra futó bekötő vezetékek ellenállása, sem a szénkefe, illetve szénv görgő átmeneti ellenállása nem növeli a feszültségesést, továbbá a szükséges kis fémgörgő nyomás folytán kicsi a szabályozási munka is. A szabályozás a szabályozó transzformátor tekercsének — 2. ábra, továbbiakban (2) — a palástján történik úgy, hogy a palástot egy bifiláris tekercselés [élére tekercselt lapos fazonhuzal (3)] képezi, melyen az elvezetést egy alkotó mentén elmozgatható fémgörgő (1) végzi. A tekercselés palástjának azon részén, afíol a fémgörgő legördül, a szigetelés el van távolítva és megfelelően simára lemunkálva (5). A bifiláris tekercselés mindkét végén két-két huzalvégződést kapunk, melyek úgy vannak kiképezve, hogy a tekercselés két átellenes pontján végződnek (4), egymástól 180°-ra, vagyis a két huzalvég között fél menet különbség van. így az egymás mellett levő menetek között (az egész bifiláris tekercselés mentén) fél menetfeszültség jön létre. A két tekercsvégződés pár (külön az egyik és külön a másik) egy a vasmagtól elszigetelt összekötő rézcsavar két végéhez csatlakozik (6). Ez a csavar a vasmagban folyó fluxust felezi és ezáltal a fél menetfeszültséget hozza létre. A csavar olyan helyen van elhelyezve, ahol helyi vaskeresztmetszet növekedés van (pl. sarkoknál) és így a tekercselés mentén történő szomszédos menetek rövidrezárásakor (egyidejűleg csak egy helyen) a csavar körül létrejövő fluxus az eredeti vasmagban levő fluxussal (8) együtt olyan eredőt ad, hogy közelítőleg a csavar egyik oldalára szorul a fluxus nagy része (9), mely a fenti vaskeresztmetszeti viszonyok esetén csak lényegtelen helyi indukciónövekedést okoz. A kis indukciónövekedés és ennek a kis helyre való korlátozottsága folytán, a terheléstől függetlenül, csak alacsony kiegyenlítő áram fog folyni a fémgörgőn, illetve az általa rövidrezárt körben. A szabályozó transzformátoron még lehet nem szabályozott tekercselés, ami sorba köthető a bifiláris tekercselés egyik csavar végződésénél (7). A fentiekből leszűrhetően: a) a szabályozás finomsága fél menetfeszültség, b) a szabályozás lényegében nem növeli a droppot, ekvivalens egy fixmegcsapolású transzformátoréval, c) a szabályozási rendszer tetszőleges teljesítmény tartományban végezhető, tehát erőátviteli szabályozó transzformátornak is alkalmazható, d) a szabályozás munkaigénye (mechanikai) kicsi, előnyös szervo rendszereknél.
