146321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furnírból készült sínszigetelő elemek előállítására, valamint az eljárás szerint készült sínszigetelő elem
2 146.321 járás szempontjából előnye, hogy csak 100 C° hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten kötnek. Az ilyen gyantával itatott furnérok tehát a szokásos hőmérsékleteken a gyanta kötésének veszélye nélkül száríthatok. Kötés végett sajtoláskor 100 C° hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékletet alkalmazunk és ezzel biztosítjuk, hogy a kötés kedvező módon nyomás alatt menjen végbe. A találmányt a továbbiakban két foganatosítási példával kapcsolatban részletesebben ismertetjük. 1. példa: Hámozási bükkfarönkből 0,5 mm vastagságú furnért hámozunk. A furnérból furnérlapokat szabunk le és ezek közül kiválasztjuk a fülledés (gombásodás) és csomómentes, hiánytalan, egyenletes vastagságú és egyenes szálú darabokat. A válogatott íurnérlapokat szárítókemencékben vagy hengeres szárítókban 100—120 C° hőmérsékleten mesterségesen szárítjuk és ezzel nedvességtartalmukat 6% alá szorítjuk. Szárítás után a közben esetleg megrepedt furnérlapok eltávolítása végett újabb válogatást eszközlünk. Ezután következik a furnérlapok impregnálása, úgynevezett „áztatás"-a. Evégből a furnérlapokat függőleges szálirány mellett lúgosán kondenzált 7 pH értékre beállított és denaturált szesszel 5 Bé° sűrűségűre hígított fenolgyantába merítjük és szobahőmérsékleten 20—30 percig ázni hagyjuk, majd 1 órára medence fölött elhelyezett ketrecbe rakjuk, ahol a fölös gyanta lecsepeg. Ezután a ketrecekbe rakott lapokat szárító berendezésben 60—90 C° hőmérsékleten újabb mesterséges szárításnak vetjük alá, amikor a gyanta oldószere és az esetleges nedvesség egyaránt eltávozik. Az ily módon impregnált és szárított furnérlapokat most tömbökké rakjuk össze, miközben ügyelünk arra, hogy a tömbök szélső lapjai, az úgynevezett fedőlapok ,,hosszúszálú"-ak legyenek, vagyis szálirányuk a tömb hosszirányával összeessék. A tömbben egyébként a vetemedések elkerülése végett minden kilencedik vagy tizedik lap keresztszálú. Ha például 0,5 mm vastagságú furnérból 42 mm vastagságú tömböket kívánunk előállítani, körülbelül 106 lapot hosszúszálúan, körülbelül 9 lapot pedig keresztszálúan helyezünk egymásra. A lapok szabatos száma a földolgozott rönkök egyedi rugalmasságától függ. A tömbbé összerakott furnérlapokat sajtolás végett például nyomóolajjal működtetett vízhűtéses présben 145—150 C° hőmérsékleten a furnérlapok síkjára merőleges irányban ható 80—100 kg/cm2 nyomás alá helyezzük. Ezt a nyomást és hőmérsékletet a tömbvastagság millimétereként 2—4 percig, 42 mm vastagságú tömbök előállítása esetén tehát körülbelül 1,5—3 óráig engedjük hatni. Ezután a tömböket nyomás alatt 50—60 C° hőmérsékletre hűtjük le. E hőmérséklet beálltakor a tömböket kivesszük a présből és egyenletes lehűtés végett egymásra helyezve hűlni hagyjuk. Körülbelül 24 órai pihentetés után a tömbök önmagában ismert módon sínszigetelő elemekké dolgozhatók föl. 2. példa: Az előző példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a leszabott furnérlapok első szárítását 40—60 C° hőmérsékleten foganatosítjuk. További különbség, hogy elősajtolást alkalmazunk, nevezetesen a tömbökké összerakott íurnérlapokat sajtolás végett előbb, 30 kg/cm2 nyomáson 50— 105 C° hőmérsékletre hevítjük, majd a tulajdonképpeni sajtolás végett a nyomást 80—100 kg/ cm2 -re, a hőmérsékletet pedig 145— 150 C°-ra növeljük. Különbség végül, hogy a gyanta kiindulási anyagaként krezol helyett fenolt alkalmazunk. A találmány szerinti eljárással készült hevederek hajlító szilárdsága kísérleteink szerint 24—26 kg/ cm2 , szemben az ismert elemek 20—22 kg/cm 2 hajlító szilárdságával. Élettartamuk az ismert hevederek élettartamának (6 hét — 6 hónap) előreláthatólag három-ötszörösére (2—3 év) növekszik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás furnérból készült sínszigetelő elemek előállítására, melynél a farnérokat mesterségesen szárítjuk, hőre kötő víztaszító anyaggal impregnáljuk, az impregnálószer víztelenítése végett mesterségesen újból szárítjuk, a szárított furnérokat tömbbé állítjuk össze, amelyben a szálirányok részben keresztezik egymást, a tömböket a furnérok lapjára merőlegesen melegen összesajtoljuk, végül az összesajtolt tömböket sínszigetelő elemekké dolgozzuk föl, melyre jellemző, hogy a teljes keresztmetszetben való impregnálódás biztosítása végett oly furnért alkalmazunk, amelynek vastagsága 0,4—0,5 mm. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a furnérok nedvességtartalmát mesterséges szárítással 6% alá csökkentjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az, impregnált furnérok nedvességtartalmát mesterséges szárítással újból 6% alá csökkentjük. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a tömbbé összeállított furnérokat közvetlenül az impregnálószer kötését biztosító hőmérséklet hatásának tesszük ki és a tömbök tömörülését biztosító nyomás alá helyezzük. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy impregnáló szerként lúgosán kondenzált 7 pH értékre beállított fenolhomológ alapú gyantát alkalmazunk, amelyet alkohollal 5 Bé° sűrűségre hígítunk fel. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárással gyártott sínszigetelő elem, melyre jellemző, hogy hajlító szilárdsága 24—26 kg/cm2 . gi és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
