146319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emulziós festékek előállítására
2 146.319 alkáli földfémek, vagy azoknál nagyobb atomsúlyú fémek szappanjai, vagy más szerves sói. Színtadó anyagként; akár pigmenteket, akár színezéket alkalmazhatunk, és alkar oly anyagot, mely a' használt oldószerek legalább egyikében oldódik. Alkalmazható azonban természetesen több színtadó anyag egyidejűleg is, sőt alkalmazhatunk két különféle jellegű színtadó anyagot is, melyek egyike az egyik oldószerben, másika pedig a másik oldószerben lesz diszpergálva és/vagy oldva. Közvetítő1 segédkomponensként és egyben az egyensúly biztosítására szolgáló anyagként szintén nagymolekulájú anyagokat alkalmazunk, mint amilyenek általában pl. a kolloid anyagok, vagy fehérjék, magasabbrendű szénhidrátok, vagy esetleg ugyanilyen jellegű más anyagok, pl. műanyag. Ezen segédanyagot célszerűen úgy kell megválasztani, hogy az a kötőanyagot nem tartalmazó oldószerben oldódjék. Eimulgáló anyagként erre a célra szokásos ismert anyagokat, pl. alkáliszappanokat, zsíralkoholszulfonátot, és hasonló egyéb anyagokat alkalmazhatunk. A találmány értelmében az emulziós festék gyártásánál oly módon járunk el, hogy a színtadó anyagot az emulzióhoz szükséges két oldószer bármelyikéhez, még az emulzió készítését megelőzően hozzáadjuk. E színtadó anyagot ezen oldószerben akár oldatba is vihetjük, készíthetünk azonban abból és az oldószerből csupán egy szuszpenziót. A színtadó anyagot elhelyezhetjük akár a kötőanyagot nem tartalmazható oldószerben is, célszerűen azonban úgy járunk el, hogy a színtadó anyagot a kötőanyagot tartalmazó oldószerbe adagoljuk. Így pl. célszerű valamilyen kötőanyagként szereplő műanyagot szerves oldószerben oldani, és ezen oldathoz adagolni a színtadó anyagot, vagyis abban célszerűen egy pigmentet szuszpendálni. Ha közvetítő segédkomponenst, ill. egyensúlyt biztosító komponenst is alkalmazunk — melyre abban az esetben, ha a színtadó anyag szuszpenzió formájában van jelen, feltétlenül szükség van —; úgy a színtadó anyagot ebben a segédkomponensben is diszpergálhatjuk és az ebből fog a kötőanyagot tartalmazó rendszerbe átkerülni. E segédkomponenst az emulzió létrehozását megelőzően kell bármely oldószerhez adagolnunk, célszerűen azonban úgy eljárni, hogy létrehozzuk az egyik oldószerből, a kötőanyagból és a színtadó anyagból álló rendszert, és ehhez az emulgálóanyag adagolását megelőzően, vagy legkésőbb magával az emulgátorral együtt adagoljuk a rendszerhez e segédkomponenst a másik oldószerrel együtt. Lényeges az, hogy sem a színtadó anyagot, sem a segédkomponenst, sem bármelyik egyéb komponenst nem szabad később adagolni a rendszerhez, mint az emulgátort. Legfeljebb oly módon hozható még létre használható emulziós festék, ha az etmulgátor úgy kerül utolsóként a rendszerhez adagolásra, hogy az emulgátorral egyidejűleg, ül. együtt még további komponens, vagy komponensek (tehát pl. segédkomponens, víz) kerül adagolásra. Az a felismerés azonban, hogy ha. az emulgátort oly módon adagoljuk utolsó komponensként, hogy azzal egyidejűleg adagolunk még további komponenseket is, vezetett ahhoz a megoldáshoz, hogy az emulziós festék a felhasználási helyszínen oly módon készíthető el két előre elkészített, de emulziót még nem képező részből, hogy az egyik rész a kötőanyagot és az egyik oldószert tartalmazza, a másik rész az emulgátort, segédkomponenst és színtadó anyagot a másik oldószerrel együtt, és e két részt közvetlenül a felhasználás előtt hidegen, egyszerű keverés útján egyesítjük egymással. Az is megoldható azonban, hogy a szintadó anyag ne az emulgátort tartalmazó részhez, hanem a kötőanyagos kiindulási részhez tartozzék, vagy legalábbis részben már ebben legyen jelen. Éppen az a megoldás, hogy az emulziós festék két részből a helyszínen hozható létre, teszi lehetővé azt a további egyszerűsítést, hogy a csomagolásra és szállításra kerülő elegyítendő két rész súlyát oly módon csökkentsük, hogy azokhoz a vizet ne a csomagolt áruhoz adjuk hozzá, hanem a víz, mint második oldószer a helyszínen legyen hozzáadható, pl. az emulgátort tartalmazó részhez. A helyszínen való emulziós festékelőállítás azonban legcélszerűbben úgy történik, hogy meghatározott mennyiségű szerves oldószeres, a színtadó anyagot tartalmazó műanyagoldathoz adagoljuk hozzá az emulgátort és segédanyagot oldott állapotban, melyek azonban szilárd alakban kerülnek forgalomba, és amelyeket a helyszínen kell meghatározott mennyiségű vízben oldatba vinni. A kész emulziós festék egyébként bármely ismert módon a kívánt helyre, pl. falra felfesthető. A felfestett festék, amely tehát pl. egy pigmentből, egy műanyag kötőanyagból, egy szerves oldószerből, vízből, enyvből és szappanból áll, felfestés során először is elveszti oldószer tartalmát, amennyiben az oldószer- részben beszívódik a falba, részben elpárolog, ilyf ormán megszilárdul éspedig úgy, hogy a kötőanyag az egyes festékszemcséket körülveszi, vagy legalábbis levegőtől nagyjából elzárja és így egy vízzel mosható festékréteg keletkezik. Ez az oka az emulziós festékek nagy tartósságának. Világos a fentiekből, hogy a találmány értelemszerűen számos változatban kivitelezhető. Mielőtt a találmányt részletesebben néhány példa kapcsán mutatnám be, az alábbiakban a számos változat közül legalkalmasabbnak a következők lesznek felsorolva: a) Az emulziós festék készítése során oly módon járunk el, hogy szerves oldószerben egy kötőanyagot oldunk és ebben az oldatban diszpergálunk szervetlen pigmentet. E diszperzió elkészülte után létrehozunk egy oly oldatot, mely az emulgátort és a segédanyagot tartalmazza, és e két oldatot egymással hidegen egyesítve és elkeverve hozzuk létre az emulziós festéket. Ez az eljárás látszik legalkalmasatbbnak a helyszínen való festékkészítés céljaira is. Különösen alkalmas ez az eljárás abban az esetben, ha annak megvalósításához oly olcsó anyagokat alkalmazunk, mint amilyenek színtadó anyagként a szervetlen pigmentek, szerves oldószerként pl. benzol, kötőanyagként pl. polisztirol, emulgátorként káli, vagy nátronszappan és segédanyagként pl. enyv. b) Az emulziós festék készítése során úgy járunk el, mint a) alatt, azzal a különbséggel, hogy