146314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilnyomó sűrítőanyag előállítására
2 14 E helyettesítés nem hat ki a technológiára, így ennél a megoldásnál is alkalmazhatjuk a már megadott eljárásokat azzal az eltéréssel, hogy a melasz helyett részben vagy egészben azonos mennyiségű pektint alkalmazunk. Mind a nyomandó textiliák mineműsége, mind a nyomandó felület nagysága stb. a legkülönbözőbb viszkozitású nyomópépet igényelnek még azonos színezékcsoporton belül is. Bármelyik a találmányban leírt módszer szerint előállított nyomópépet utólagosan vízzel vagy hígabb sűrítővel vékonyíthatjuk vagy vastagabb sűrítővel vastagíthatjuk. Ez utóbbinak igen alkalmas módszere, amikor a nyomópépben szilárd szulfitszennylúgot oldunk fel keverés közben. A fentieken túlmenően a sűrítő viszkozitását a komponensek arányainak változtatásával már az emulzióképzóskor is beállíthatjuk. így pl. a szulfitszennylúg és melasz mennyiségének emelésével a víz terhére sűrűbb pépet állíthatunk elő. E célt elérhetjük még úgy is, hogy a gázolaj mennyiségét növeljük a többi komponensek terhére, vagy az egyes komponensek elegyítési sorrendjeit változtatjuk meg. Hogy egyes színezékfajtákhoz, illetve színezékcsoporton belül egyes színezékekhez melyik a találmányban leírt módszert használjuk, pigment, direkt, fehér nyomópépek esetében mindegy, esetleg a pép konzisztenciájában tapasztalunk eltéréseket, amelyet azonban a megadott módszerekkel beállíthatjuk. Csávaszínezékek esetében azonban célszerű először a csáva-sűrítőt előállítani, majd ennek a színezék-pasztával való elegyítése útján készíteni a nyomópépet. Mindenesetre helyes előzetes próbával megállapítani, hogy egyes csávaszínezékek esetében melyik módszerrel készítsük el a nyomópépet. A találmány szerinti sűrítőanyag, illetve az abból készített nyomópép több hónapon át minden változás nélkül eltartható, hosszú tárolás esetén azonban hetenként legalább egyszer célszerű megkeverni. A sűrítő hőmérsékletre nem túl érzékeny, mert még 50—60 C°-on is stabil marad. A találmány legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi csáva és kénes színezékek nyomását is emulziós sűrítő alkalmazásával. Mivel a sűrítő a textília felületéről könnyű szerrel lemosható, ezáltal főleg a neim.es kikészítésekhez biztosítani lehet a kellő puhaságú áruelőkészítést. A találmány lényegesen csökkenti a nyomási költségeket, mivel ez a sűrítőanyag lényegesen olcsóbb, mint a textiliparban eddig használt bármelyik sűrítő. Ha figyelembe vesszük, hogy főleg műszál vagy műselyem cikkeknél a kellő lágyságú nyomatok elérése végett rendszerint traganthsűrítőket kellett használni, akkor ennek figyelembevételével a gazdasági összehasonlítás még előny ösebb. A találmány lényegesen leegyszerűsíti és meggyorsítja a nyomófestékek előállítását, ugyanis feleslegessé válnak a keményítő- és tragant-főző berendezések, mivel a találmány szerinti sűrítő főzés nélkül hidegen való keveréssel előállítható. Legnagyobb előnye a találmány szerinti eljárásnak azonban, hogy jelentős mennyiségű színezékanyag megtakarítást biztosít. Ugyanis az emulziós sűrítő nem tartalmaz színezék-affin alkatrészeket, .314 minek következtében azonos színmélységek eléréséhez az eddigi gyakorlati eredmények alapján 10—50% mennyiségű színezékmegtakarítás érhető el. Mivel az emulziós sűrítőben a színezékrészecskék lényegesen jobban eloszlathatok, diszpergáló és nedvszívó anyagok alkalmazása felesleges. A sűrítőben levő melasz nedvszívó és reduktív tulajdonsága a redukálószer mennyiségének csökkentését is lehetővé teszi, illetve a higroszkópos hamuzsír helyett szódát is alkalmazhatunk. Az eddigi gyakorlat szerint kb. 10%-kal kevesebb redukálószerre (Na-formaldehidsulfoxilát) van szükség, de nincs kizárva, hogy egyes csáva és főleg fehér marófestékeknél még ennél nagyobb csökkentést eszközöljünk. A találmány szerinti sűrítőanyag felhasználható olyan esetekben is, amikor azonos színezékfajtákat esetleg különböző sűrítőkkel készítünk el, ugyanis a visszamaradt nyomópépek minden további nélkül elegyíthető'k egymással a találmány szerinti nyomópép megbomlása nélkül. A' találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal szemlél te tj ük: 1. példa: 450 gr melasz t és 150 gr szulfutszennylúg 66%-ost egyenletesen elkeverünk, majd állandó keverés közben lassan hozzáfolyatunk 400 gr gázolajat. 1000 gr Az emulzióképzés 10—20 percig tartó 1000—2000 fordulatú keverővel történik. Az ily módon előállított sűrítő a kívánt színezékanyag, valamint nyomási vegyszerek hozzákeverése után felhasználható csáva, kénes, direkt, pigment és fehér marófestékek előállítására, de előállíthatjuk a kívánt vegyszerek hozzákeverése után a csávasűrítőt és hígítót. 2. példa: 340 gr melaszt és 100 gr szulfitszennylúg, 66%-ost, 120 gr redukálószert, 120 gr hamuzsírt vagy szódát egyenletesen elkeverünk, majd a vegyszerek teljes oldódása után kis adagokban -hozzáfolyatunk állandó keverés közben 300 gr gázolajat, majd az emulzióképzés befejezése után 30 gr víz bekeverésével állítjuk be a viszkozitást. 1000 gr A 2. példa szerint előállított csávasűrítő a kívánt színezékpaszta hozzáadása és egyenletes elkeverése után kész csáva-nyomópépet kapunk. 3. példa: 380 gr melaszt és 100 gr szulfitszennylúg, 66%-ost, 50 gr redukálószert, • 100 gr hamuzsírt vagy szódát és