146314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilnyomó sűrítőanyag előállítására

2 14 E helyettesítés nem hat ki a technológiára, így ennél a megoldásnál is alkalmazhatjuk a már megadott eljárásokat azzal az eltéréssel, hogy a melasz helyett részben vagy egészben azonos mennyiségű pektint alkalmazunk. Mind a nyomandó textiliák mineműsége, mind a nyomandó felület nagysága stb. a legkülönbö­zőbb viszkozitású nyomópépet igényelnek még azonos színezékcsoporton belül is. Bármelyik a találmányban leírt módszer szerint előállított nyomópépet utólagosan vízzel vagy hígabb sűrítő­vel vékonyíthatjuk vagy vastagabb sűrítővel vas­tagíthatjuk. Ez utóbbinak igen alkalmas mód­szere, amikor a nyomópépben szilárd szulfit­szennylúgot oldunk fel keverés közben. A fen­tieken túlmenően a sűrítő viszkozitását a kom­ponensek arányainak változtatásával már az emul­zióképzóskor is beállíthatjuk. így pl. a szulfit­szennylúg és melasz mennyiségének emelésével a víz terhére sűrűbb pépet állíthatunk elő. E célt elérhetjük még úgy is, hogy a gázolaj mennyi­ségét növeljük a többi komponensek terhére, vagy az egyes komponensek elegyítési sorrendjeit vál­toztatjuk meg. Hogy egyes színezékfajtákhoz, illetve színezék­csoporton belül egyes színezékekhez melyik a talál­mányban leírt módszert használjuk, pigment, di­rekt, fehér nyomópépek esetében mindegy, eset­leg a pép konzisztenciájában tapasztalunk eltéré­seket, amelyet azonban a megadott módszerekkel beállíthatjuk. Csávaszínezékek esetében azonban célszerű először a csáva-sűrítőt előállítani, majd ennek a színezék-pasztával való elegyítése útján készíteni a nyomópépet. Mindenesetre helyes elő­zetes próbával megállapítani, hogy egyes csáva­színezékek esetében melyik módszerrel készítsük el a nyomópépet. A találmány szerinti sűrítőanyag, illetve az abból készített nyomópép több hónapon át min­den változás nélkül eltartható, hosszú tárolás ese­tén azonban hetenként legalább egyszer célszerű megkeverni. A sűrítő hőmérsékletre nem túl ér­zékeny, mert még 50—60 C°-on is stabil marad. A találmány legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi csáva és kénes színezékek nyomását is emul­ziós sűrítő alkalmazásával. Mivel a sűrítő a tex­tília felületéről könnyű szerrel lemosható, ezáltal főleg a neim.es kikészítésekhez biztosítani lehet a kellő puhaságú áruelőkészítést. A találmány lényegesen csökkenti a nyomási költségeket, mivel ez a sűrítőanyag lényegesen olcsóbb, mint a textiliparban eddig használt bár­melyik sűrítő. Ha figyelembe vesszük, hogy főleg műszál vagy műselyem cikkeknél a kellő lágy­ságú nyomatok elérése végett rendszerint traganth­sűrítőket kellett használni, akkor ennek figye­lembevételével a gazdasági összehasonlítás még előny ösebb. A találmány lényegesen leegyszerűsíti és meg­gyorsítja a nyomófestékek előállítását, ugyanis feleslegessé válnak a keményítő- és tragant-főző berendezések, mivel a találmány szerinti sűrítő főzés nélkül hidegen való keveréssel előállítható. Legnagyobb előnye a találmány szerinti eljárás­nak azonban, hogy jelentős mennyiségű színezék­anyag megtakarítást biztosít. Ugyanis az emulziós sűrítő nem tartalmaz színezék-affin alkatrészeket, .314 minek következtében azonos színmélységek eléré­séhez az eddigi gyakorlati eredmények alapján 10—50% mennyiségű színezékmegtakarítás érhető el. Mivel az emulziós sűrítőben a színezékrészecs­kék lényegesen jobban eloszlathatok, diszpergáló és nedvszívó anyagok alkalmazása felesleges. A sű­rítőben levő melasz nedvszívó és reduktív tulaj­donsága a redukálószer mennyiségének csökken­tését is lehetővé teszi, illetve a higroszkópos hamuzsír helyett szódát is alkalmazhatunk. Az eddigi gyakorlat szerint kb. 10%-kal kevesebb redukálószerre (Na-formaldehidsulfoxilát) van szükség, de nincs kizárva, hogy egyes csáva és főleg fehér marófestékeknél még ennél nagyobb csökkentést eszközöljünk. A találmány szerinti sűrítőanyag felhasználható olyan esetekben is, amikor azonos színezékfajtákat esetleg különböző sűrítőkkel készítünk el, ugyanis a visszamaradt nyomópépek minden további nél­kül elegyíthető'k egymással a találmány szerinti nyomópép megbomlása nélkül. A' találmány szerinti eljárást az alábbi példák­kal szemlél te tj ük: 1. példa: 450 gr melasz t és 150 gr szulfutszennylúg 66%-ost egyenletesen elkeverünk, majd állandó keverés köz­ben lassan hozzáfolyatunk 400 gr gázolajat. 1000 gr Az emulzióképzés 10—20 percig tartó 1000—2000 fordulatú keverővel történik. Az ily módon előállított sűrítő a kívánt színe­zékanyag, valamint nyomási vegyszerek hozzá­keverése után felhasználható csáva, kénes, direkt, pigment és fehér marófestékek előállítására, de előállíthatjuk a kívánt vegyszerek hozzákeverése után a csávasűrítőt és hígítót. 2. példa: 340 gr melaszt és 100 gr szulfitszennylúg, 66%-ost, 120 gr redukálószert, 120 gr hamuzsírt vagy szódát egyenletesen el­keverünk, majd a vegyszerek teljes ol­dódása után kis adagokban -hozzáfolya­tunk állandó keverés közben 300 gr gázolajat, majd az emulzióképzés be­fejezése után 30 gr víz bekeverésével állítjuk be a viszko­zitást. 1000 gr A 2. példa szerint előállított csávasűrítő a kí­vánt színezékpaszta hozzáadása és egyenletes el­keverése után kész csáva-nyomópépet kapunk. 3. példa: 380 gr melaszt és 100 gr szulfitszennylúg, 66%-ost, 50 gr redukálószert, • 100 gr hamuzsírt vagy szódát és

Next

/
Oldalképek
Tartalom