146299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz alapú szövedékek gőzöléses lefőzésére

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.299. SZÁM 8. i. OSZTÁLY — FE—305. ALAPSZÁM Eljárás cellulóz alapú szövedékek gőzöléses lefőzésére A Magyar Állam, mint a bejelentők: Fejes Ferenc mérnök, Szár Ferenc művezető, Veszély Ferenc művezető, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1955. október 3. Ismeretes, hogy a pamutfőzési eljárások általában két főcsoportra oszthatók, nevezetesen a szakaszos és a folyamatos eljárásokra. A szakaszos eljárások klasszikus formája az ún. kazánfőzési eljárás, míg a folyamatos megoldásokat, az ún. „J" tornyos lefőzési eljárás képviseli. Ismeretes az is, hogy a folyamatos eljárások, annak ellenére, hogy kifogástalan minőségű árut adnak, ugyanakkor az áruátfutási idő igen rövid, Ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy azok az üzemek, melyek már berendezkedtek a szakaszos, kazánfőzési eljárásokra, nem szívesen térnek át a folyamatos megoldásokra annál is inkább, mivel az nagy beruházásokat igényel. Az olyan középüzemek esetében pedig, melyek saját fehérítőüzemmel is rendelkeznek, azt az árumennyiséget, melyet üzemük termel, az eddig már bevált szakaszos megoldásokkal is gazdaságosan tudják feldolgozni, és kétséges, hogy kisebb napi mennyiségek esetében kifizethető-e egy folyamatos ,,J" tornyos berendezés. Bizonyos azonban, hogy ezek az üzemek is örömmel vennének egy olyan eljárást, mely a jelenleg is használatos szakaszos berendezések kihasználásával — esetleg csekély módosítással — meggyorsítaná az árunak a fehérítőüzemben történő átfutási idejét anélkül, hogy az eljárás minőségi romlást idézne elő. Ismeretesek már próbálkozások, melyek a fehérítőüzemek kazánjait kívánták hasznosítani úgy, hogy abban oldják meg a főzés helyetti gőzölést. Ezek az eljárások úgy dolgoztak, hogy a kazánba berakott árut — melyet előzetesen alkáliát tartalmazó oldattal átitattak — direkt gőzbevezetéssel gőzöltek. A gőzölés hatásosságát még úgy is kívánták fokozni, hogy egyszerre több oldalról vezették be azt, hogy az egész kazán belső falát spirális csőkígyóval bélelték ki. Ezek az eljárások azonban a kívánt hatást nem tudták elérni, mivel nem ismerték el azt, hogy a gőzölésnél a kazánba történő gőzbevezetésnek nemcsak az a szerepe, hogy a kazánban levő áruval hőt közöljön, hanem annak jelen esetben részben a fürdőfolyadék szerepét is be kell töltenie. Erre viszont a fenti eljárások nem alkalmasak, mivel azok kivétel nélkül direkt gőzt használtak tekintet nélkül annak állapotára, A találmány lényegét az a felismerés képezi, hogy abban az esetben, amikor a cellulóz alapú szövedékeket főzőkazánokban lefőzés helyett kívánjuk gőzölni, nem elegendő az egyszerű gőzrbevezetés, hanem jól lefőzött áru csakis olyan állapotú gőzzel érhető el, melyet legegyszerűbben magában a főzőkazánban állítunk elő, a gőzölési eljárás alatt, tehát telített nedves gőzzel. Ezt úgy oldhatjuk meg, ha a főzőkazán alján elhelyezkedő perforált lemez alatti teret vízzel töltjük meg és az erőtelepről kapott gőzzel ezt a vizet forraljuk. Megállapításunk szerint a cellulóz alapú szövedékek csakis eljárásunk alapján történő gőzöléssel rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, hogy teljes egészében helyettesíteni képesek kazánban főzött, vagy a folyamatos eljárással készült árukat. A találmány szerint úgy járunk el, hogy — esetleges perzselés és irtelenítés után, amennyiben arra szükség van — 25—100 C° közötti hőmérsékleten az áru minőségének megfelelően 25—30 g/l nátronlúg-oldattal itatjuk át az anyagot. Természetesen, ha a helyi viszonyok azt megkívánják, használhatunk az eddig is már bevált és gyakorlatban alkalmazott adalék anyagokat is. Impregnates utón a szövedéket lazán főzőkazánba rakjuk. Berakás után a kazánt lezárjuk, és a kazán perforált lemez alatti részét vízzel töltjük fel, majd a vizet forralni kezdjük. A gőzölés ideje 3—3,5 óra. A kazánban keletkezett felesleges nedves gőz elvezetéséről a nyoimáseleresztő szelepen keresztül gondoskodunk, melyet gazdaságosan pl. az öblítővíz előmelegítésére használhatunk fel. A szükséges gőzölési idő letelte után a gőzt elzárjuk, majd forróvizes öblítést alkalmazunk, melyet hideg vizes öblítéssel fejezünk be. Ezzel a főzési eljárást befejeztük és azután a már ismert szakaszos vagy folyamatos fehérítési eljárások következhetnek. Regenerált cellulóz eredetű szövedékek esetében általában 2 g/1 nátronlúg és 10 g/l szódát tartalmazó impregnált fürdőt alkalmazunk. Természete-