146286. lajstromszámú szabadalom • Műantenna nagyfrekvenciás teljesítmények mérésére

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.286. SZÁM 21. a\ 64—77. OSZTÁLY — BU—187. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Műantenna nagyfrekvenciás teljesítmények mérésére BUDAVOX Budapesti Híradástechnikai Vállalat, Budapest Feltaláló: Székely László mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. szeptember 10. Nagyfrekvenciás teljesítmények mérésére szolgáló berendezés (műantenna) általánosságban elterjedt kiviteli formájában egy vagy több ellenállásból áll, melyre a mérendő nagyfrekvenciás teljesítményt rávezetjük. Az ellenállás melegedése arányos a rávezetett elektromos teljesítménnyel. A melegedésből tehát a mérendő nagyfrekvenciás teljesítmény meghatározható. Az ellenállás önindukciója döntően befolyásolja a mérés pontosságát, ezért általános törekvés az ellenállás méreteinek csökkentése. Emiatt azonban az ellenállás vagy ellenállások túlságosan felmelegednének, ezért ennek elkerülésére leggyakrabban víz- vagy léghűtést alkalmaznak, oly módon, hogy az ellenállást a lég- vagy vízhűtő áramba helyezik. Ha a be- és kiáramló hűtőközeg hőmérsékletét mérjük, mód nyílik a teljesítmény megközelítő pontosságú meghatározására. Hosszú- és középhullámon dolgozó berendezéseknél a mérő ellenállás és a hozzávezetések önindukciója elhanyagolható. Rövid, de különösen ultrarövid hullámok mérése esetén azonban az ellenállások és hozzávezetések önindukciója már számottevő, melyet egy különleges, találmány szerinti megoldással küszöböltünk ki. A találmány nagyfrekvenciás teljesítmények mérésére szolgáló műantenna, melynél a több darabból álló lezáró ellenállás tagjai közös síkban, sugár irányban vannak elhelyezve, és közöttük a hűtőlevegő áramlását osavarventillátor szolgáltatja. A síkban elhelyezett ellenállások feleslegessé teszik az exponenciális lezáró kúpot és módot adnak az egyszerűbb kivitelű csavarventillátor alkalmazására. A találmány szerinti műantenna konstrukció egy példaképpeni kiviteli alakját az ábrák szemléltetik: A nagyfrekvenciás teljesítményt -—1— koaxiális asatlakozó vezeti be. Ezt egy — az előző csatlakozóval azonos hullámellenállású — —2— kúpos átmeneti darab követi, mely a nagyobbik átmérőjű végén magában foglalja a —3— terhelő ellenállásokat. A kúpos átmeneti darab perforálása a felmelegedett levegő távozását teszi lehetővé. A közös síkban elhelyezett —3— ellenállások hűtésére a mögöttük forgó —4— csavarventillátor szolgál. A kifújt meleg levegő beömlő nyíláshoz való visszajutásának megakadályozását a rossz; hővezető anyagból készült —5— fal biztosítja. A légmennyiség —6— zsaluszerkezettel szabályozható és ezzel a műantenna méréshatára változtatható. A ventilláció céljára egy —7— villanymotor szolgál, melynek sugárzó melegét, az előbbivel egy tengelyen, a —8— csavarventillátor a mérőhellyel ellentétes irányba tereli. A vezetett hő terjedését megakadályozza a —9— hűtőbordás hézagtartó, a —10— hűtőbordás tengelykapcsoló és a rossz hővezető anyagból készült —11— tengelycsonk. A be- és kiömlő levegő hőfokkülönbsége a —12, 13— hőmérőkről olvasható le. E hőfokkülönbség (At) arányos a bevezetett nagyfrekvenciás teljesítménnyel. A hitelesítés hálózati frekvenciával történhet. Szabadalmi igénypontok: 1. Műantenna nagyfrekvenciás teljesítmények mérésére, azzal jellemezve, hogy a több darabból álló terhelő ellenállás tagjai közös síkban, sugár irányban vannak elhelyezve és közöttük hűtőlevegő áramlik. 2. Az 1. igénypont szerinti műantenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a levegő be- és kiömlő nyílása közötti hőszigetelő fal (5) van a termikus rövidzárlat megakadályozására. 3. Az 1-—2. igénypontok szerinti műantenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ventillátormotor a hőmérséklet egyensúlyi állapotának biztosítására hűtő ventillátorral van felszerelve. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti műantenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetéses hő terjedésének megakadályozására a motort és