146284. lajstromszámú szabadalom • Többrészű bányadúc vagy - tám

Megjelent: 1960. március 15. ORSZAGOb TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.284. SZÁM 5. c. 1—11. OSZTÁLY — BE-642. ALAPSZÁM Többrészű bányadúc vagy -tám Beyer Rudolf mérnök, Sprockhövel, mint Becorit Grubenausbau G. m. b. H. Recklinghausen (Német Szövetségi Köztársaság) cég jogutódja A bejelentés napja: 1958. augusztus 29. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. szeptember 2. A találmány tárgya többrészű bányadúc, más néven bányatám, amelynél a felső megtámasztást végző belső rész egy külső részben hosszirányban elmozdulhat, ill. e külső részben van vezetve. A belső részt feszítő zárral lehet a kívánt helyzetben rögzíteni, a külső1 rész pedig a padló magasságában vagy annak közelében oldalsó tisztító nyílásokkal van ellátva. Ezek a . nyílások legtöbbször a külső rész szilárd talplemeze felett, attól igen kis távolságban helyezkednek el és pl. kör alakúak, átmérőjük pedig éppen csak akkora (kb. 4—5 cm), hogy az időnként végzett karbantartási munkáknál vagy a tisztogatásnál a bányadúc külső részébe hatolt köveiket vagy széndarabokat a nyílásokon át el lehessen távolítani. A tapasztalat megmutatta, hogy a bányadúcok időnkénti * tisztogatásánál ezek az említett nyílások nem megfelelőek, főleg akkor, ha a dúc hosszú időn keresztül megszakítás nélkül üzemben volt, vagy olyan helyen került alkalmazásra, ahol a helyi viszonyok miatt igen nagy az elpiszkolódás. Ilyen esetekben idővel a bányadúc külső részében, a behatoló (süllyedő) belső rész sajtoló hatása folytán, egy tömör darab keletkezik, amelyet a szakmában lepénynek vagy pogácsának szoktak nevezni. Ezt a pogácsát az említett nyílásokon át egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehet eltávolítani. Ha azonban a bányadúcot továbbra is használni akarjuk, az eltávolítás elkerülhetetlen és így a teljes dúcot fel kell vinni a föld felszínére, ahol az alapos tisztítás csak szétszedés árán lehetséges. Ennek a pogácsának a szilárdsága, tehát nehéz eltávolíthatósága főleg onnan adódik, hogy a bányadúcba hatoló idegen anyagok, kőzetek stb. különböző szemnagyságúak, a behatoló szén, kőzetpor, tömedékanyag és víz tehát a belső rész ismétlődő nyomása vagy préselése folytán teljesen szilárd testté tömörül. Ennek a pogácsának a magassága gyakran oly nagy, hogy meggátolja a dúc vagy tám megkívánt mozgását, amelyet a felső kőzet terhelése folytán kell végeznie és így a terhelés folytán süllyedő belső rész lent a pogácsába ütközik, amely teljesen merev és nem engedi meg a kívánt elmozdulást. Ezáltal egyrészt a bánya munkája, tehát a fejtés nem végezhető el rendesen, másrészt a dúc külső része az igénybevétel folytán gyakran megreped vagy törik, mert az utánengedő mozgás elégtelen volta meg nem engedhető feszültségeket eredményez. Ismeretesek már úgynevezett védett falú és részben nyitott falú bányadúcok, amelyeknél ezek a hátrányos jelenségek ritkábbak, de a tapasztalat mégis megmutatta, hogy a zárt falú bányadúcoknál is az idegen anyagok behatolását nem lehet kellően meggátolni. Ennek főoka az, hogy a bányadúc külső és belső része között, a fentiékben már említett feszítő-zárnál elég nagy köztérnek kell szabadon maradnia, hogy a bányadúc kezelése (beállítása) könnyű legyen. A leírt probléma természetesen független a bányadúc keresztmetszeti' alakjától, a nehézségek tehát körkeresztmetszetű dúcoknál éppen úgy fennállnak, mint a négyzet vagy négyszög alakú bányadúcoknál. A találmány célja a fent említett hátrányok kiküszöbölése és a találmányt az jellemzi, hogy tisztító nyílást vagy nyílásokat alkalmazunk, éspedig előnyösen egymással szemben két ilyen nyílást, amelyek elegendő nagyok a tisztítás lehetővé tételére és amelyek felett egy vagy több kés van olyan kialakításban, hogy ezek a kések a bányadúc üreges külső részét legalább részben áthidalják. A bányadúc külső részének szabad keresztmetszetében elhelyezett kések vágóélei fent vannak. A tapasztalat megmutatta, hogy az ilyen kialakítású bányadúc alkalmazásánál nincsen szükség állandó ellenőrzésre és karbantartási munkákra, mert a dúc önműködően tisztul. Az üzem közben behatoló idegen anyagok által létesített pogácsa ugyanis számottevő szilárdság elérése előtt darabokra törik, amit az okoz, hogy a belső rész süllyedéseikor a pogácsát az éleknél eltöri és a külső részből azután kinyomja. Ennél a darabolásnál olyan részek keletkeznek, amelyek az említett, viszonylag nagyméretű nyílásokon át egyszerűen kiesnek, vagy munka közben is nagyon