146279. lajstromszámú szabadalom • Sínleerősítés vasbeton aljon

0 Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.279 SZÁM 19. a. 7—14. OSZTÁLY — BA—1089. ALAPSZÁM Sínleerősítés vasbeton aljon Dr. Balló Rudolf műegyetemi tanár, Kutasy Lajos máv. főtanácsos és Szabó Zoltán műegyetemi tanársegéd, mindhárman Budapest A bejelentés napja: 1956. szeptember 28. A fahiány a vasúti talpfa ellátásában súlyosan érezteti hatását. A vonalak forgalombiztos állapotban való fenntartása, korszerűsítése és új vonalak építése évről évre nagymennyiségű talpfát kíván, melynek nagyobb részét importálni kell. E hiány pótlására javasolt vasbetonaljak alkalmazásának azonban korlátot szab az a körülmény, hogy az azokkal kapcsolatban felmerülő két problémát eddig nem sikerült megnyugtató módon megoldani. A találmány oly sínleerősítésre vonatkozik, mely a két sínszál között az önműködő blokk megkívánta elektromos szigetelést biztosítja. A sínleerősítésnek legrégibb, legáltalánosabb alakja a talpfákon alkalmazott sínszeg vagy síncsavar. Kézenfekvő volt a talpfa egy elemi darabjának betét alakjában a vasbetonaljba való süllyesztése. Ezzel sikerült a vasbetonaljba a talpfa elő>nyeit, az egyszerű szerelést és a viszonylag rugalmas erőátadást átültetni. Ezt a sínmegerősítési rendszert alkalmazza a Máv már 1921 óta rendszeresen és nagy tömegben fektetett betonaljain. A sínleerősítés e módja azonban már csak az alárendelt vonalakon felel meg, ahol kicsi a sebesség és a tengelynyomás. A korszerű vonalakat jellemző nagy sebesség és nagy tengelynyomás mellett azonban a vasbetonaljak a fabetétes sínleerősítési rendszerrel nem felelnek meg. A korszerű üzem biztonságos lebonyolítása megköveteli a vonalaknak önműködő biztosító berendezéssel való felszerelését. Ily berendezést azonban a fabetétes sínleerősítésű vasbetonalja pályán nem lehet alkalmazni, mert ez a sínleerősítési mód a sínszigetelést nem oldja meg. A vasbetonalj ugyanis jó elektromos vezető, a síneket leerősítő kapcsolószerek pedig a fabetétes sínleerősítési rendszernél nem szigetelhetők el a vasbetonaljtól. A fabetétes sínleerősítési mód további hátránya, hogy a fabetétek részére kiváló minőségű tölgy- vagy bükkfára van szükség és hogy a fabetétek élettartama a korrózió és a mechanikai "ílhasználódás miatt legfeljebb 12—15 év. A fabetéteknek ekkor szükséges kicserélése nehéz munkával jár, emellett a sínleerősítés gyengének bizonyult a nagy sebességek és tengelynyomások esetén. A fabetétes sínleerősítés említett hátrányainak kiküszöbölésére javasolt más sínleerősítési módok sem oldották meg az említett problémákat. A francia vasutak az előfeszített betonaljakkal kapcsolatban bebetonozott, rozsdamentes acélspirálisokat használnak, melybe kombinált — mégpedig alul famenetes, felül vasmenetes — csavart csavarnak be. A kombinált csavar alsó famenetes része végzi a lehorgonyzást, míg a felső vasmenetre csvart csavaranya pedig a szorítólemezt szorítja a sín talpára. Ennek az eddig legtökéletesebbnek vélt sínleerősítési módnak hátránya, hogy a spirális anyaga a króm-nikkel-acél drága, a szorítócsavar igen bonyolult és emellett önmagában nem szigeteli el a sínt a betonaljtól. A sínszigetelést csak a szorítólemez és a síntalp, illetve a szorítólemez és a betonalj közé helyezett szigetelő-alátétekkel érik el. Az alátétek szigetelési értéke azonban idővel csökken és a mechanikai elhasználódás is hamar következik be. A szigetelő alátétek alkalmazása egyébként a leerősítés szempontjából is hátrányos, mert a rendszer mechanikai értékét károsan befolyásolja. A sínleerősítésnek egy másik, ugyancsak a francia vasutaknál alkalmazott módjánál betontömbös, vastartós vasbetonaljnál talál alkalmazást. Maga a sínleerősítés ugyan egyszerűbb az előbbinél, mert a betontömböket összekötő vastartóban kialakított fészek szolgál a szorítócsavar horgonyzására. De mivel a sínszigetelés itt is a fent ismertetett módon van megoldva, az említett hátrányok ennél a megoldásnál is fellépnek. Ennek a sínleerősítési rendszernek további hátránya, hogy vastartó alkalmazását igényli, ami nagy vasfelhasználással jár. A rendszer bevezetése hazai viszonylatban már ez okból sem jöhet szóba. A német vasutak által használt harmadik megoldásnál a csavar lehorgonyzására fabetét talál alkalmazást. A sín főleg vas alátétlemezen fekszik. A csavar elszigetelése a fabetétnek szigetelő bitumennel való kiöntés útján történik, a vas-