146265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék talajszerkezeti vizsgálatokra alkalmas talajminták vételezésére

2 146.265 szintbe, hanem annál mélyebben fekszik, ez azt jelenti, hogy kisebb mértékben szűkített élű hengert alkalmaztunk, mint ami a talaj rugalmasságának megfelel. A vételezett minta ekkor a mintavevő eszközben szorul, ami a talajminta szerkezetét is megváltoztatja. Ilyen esetbén a sorban következő nagyobb mértékben szűkített élű hengert alkalmazzuk és ugyanabból a talajrétegből újabb mintát vételezünk. A talajminta a mintavevő hengerben kotyog, ha a talaj rugalmasságának megfelelőnél nagyobb mértékben szűkített élű mintavevő hengert alkalmaztunk. Ebben az esetben a talajminta felső szintje a környező külső talajszinttel egybeesik és kotyog. Ekkor kisebb mértékben szűkített élű mintavevő hengerrel veszszük a mintát és ha a talajminta a mintavevő hengerben nem kotyog és a minta felső szintje a külső talajszinttel egy magasságban van, helyesen választottuk meg a mintavevő hengert. Az ily módon vételezett talajminta szerkezete azonos a talajban levő eredeti szerkezetével, éppen ezért az ilyen talajmintáknál a talaj pórustérfogatát, összes pórustérfogatát, gravitációs vízzel telt pórustérfogatát, kapilláris vízzel telt pórustérfogatát, a talaj duzzadóképességét, a talaj térfogatsúlyát, a talaj fajsúlyát és a mintavétel idejében meglevő víztartalmát a talajban levő tényleges viszonyoknak megfelelően állapíthatjuk meg. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas eszközöket a mellékelt rajz tünteti fel. Az 1. ábra a mintavevő hengert ráhelyezett beverő fejjel hosszmetszetben, a 2. ábra .pedig a mintavevő hengert talajmintával, gumisapkákkal lezárt állapotban, ugyancsak hosszmetszetben mutatja. A példakénti kivitelnél a mintavevő henger 46 mm belső átmérőjű 1 rézhenger, melynek magassága 60,2 mm, úgyhogy belső térfogata 100 ml. E henger alsó része ki van élesítve és az éle 0,5 mm-rel be van húzva, úgyhogy az él szintjében mért átmérője 45,5 mm. A mintavételnél a vizsgálandó talajszintben vízszintes padkát készítünk és a padka szélétől legalább 10 cm-rel beljebb vesszük a mintát. Az 1 mintavételező hengert a padkára helyezzük, a henger felső részére ráhelyezzük a 2 beverő fejet, mely úgy van kialakítva, hogy 4 pereme a mintavevő hengerre illeszkedik és arra 5 vállrészével felfekszik. A beverő fej 6 hengeres részének belvilága azonos vagy valamivel nagyobb, mint a mintavevő henger belvilága, tehát jelen esetben 46 mm vagy annál nagyobb. A mintavevő hengerre ráhelyezett beverő fejre fakalapáccsal aprókat ütögetünk és a mintavevő hengert oly mélyen verjük be a talajba, hogy a talajminta a mintavevő henger felső' szélén néhány, pl. 6—8 mm-rel túlnyúljon, amire a beverő fej üregének kiképzése folytán a lehetőség megvan. Miután a mintavevő csövet ilyen mélyen a megmintázandó talajba bevertük, a beverő fejet leemeljük és megállapítjuk, hogy a mintavevő csőből kiemelkedő talajminta szintje a külső talajszinttel egy magasságban van-e. Egyező magasság esetén megállapítjuk, hogy a talajminta a csőben nem kotyog-e. Ezt úgy állapítjuk meg, hogy ujjúnkat a kinyúló talajmintára helyezzük és azt ide-oda mozgatni igyekszünk. Ily módon már kisméretű kotyogás is megállapítható. Ha a minta nem kotyog és a felső szintje a környező talajszinttel egy magasságban van, akkor helyes élszűkítésű mintavevő hengert alkalmaztunk. Ebben az esetben a mintavevő hengerben levő talaj szerkezete azonos a talaj eredeti szerkezetével. A mintavevő hengert a bennelevő talajmintával akként vesszük ki, hogy a henger körül a talajt talajszerkezet-vizsgáló késsel körülvágjuk, azután a henger alsó éle alatt kb. 2 cm mélyen a talajt szintén átvágjuk, majd a henger felénk eső oldaláról a földet teljesen letakarítjuk. Ezután a mintavevő hengert oldalirányban kiemeljük, a henger oldaláról a fölösleges talajt letisztítjuk, majd éles késsel először domborúra faragva, majd kisebb rétegeket levágva ä henger felső szintjének magasságában a talajt eltávolítjuk. Ezután a henger felső részére a 7 gumisapkát ráhúzzuk, majd a mintavevő hengert megfordítjuk és behúzott éle mentén eltávolítjuk a fölösleges földréteget, majd erre a részére is azonnal a 7' gumisapkát húzzuk rá. A mintavételező hengert használat előtt legalább belülről olajjal vagy vazelinnel vékony rétegben bekenjük, avégett, hogy a talaj súrlódását csökkentsük. Talajban levő gyökértömeg meghatározásakor nagyobb mennyiségű földet célszerű megvizsgálni, ezért nagyobb, célszerűen 1000 ml űrtartalmú mintavevő hengert alkalmazunk. Ezeket a hengereket célszerűen 100—110 mm átmérővel készítjük, mimellett az élszűkítések azonosak lehetnek, mint azt a 100 ml-es fenti példánál megadtuk. Az élszűkítést nemcsak a hengerek behúzásával lehet elérni, hanem különböző átmérőjű vágógyűrűk alkalmazásával is, melyeket a henger végére pl. rácsavarhatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás talajszerkezeti vizsgálatokra alkalmas talajminták vételezésére, melynél mintavevő hengert süllyesztünk a mintázandó talajba, mely eljárásra jellemző, hogy a mintavételhez szűkített élű mintavevő hengert alkalmazunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a minta vételezésénél kiássuk a megfelelő mélységű szelvényt, a mintázást pedig akként végezzük, hogy a vizsgálandó talajrétegben vízszintes padkát készítünk, a mintavevő hengert oly mélyen verjük be a talajba, hogy a talaj felső szintje a mintavevő henger felső szélén túlemelkedjék, majd a mintavevő henger alatt a talajt átvágjuk és a mintavevő hengert a talajból kiemeljük, a talajmintának a mintavevő henger alsó és felső élén túlnyúló részét lemé tszük és a mintavevő henger alsó és felső részét légtömítő burkolattal, előnyösen rugalmas anyagú sapkákkal lezárjuk. 3. A készülék 1. vagy 2. igénypont szerinti éljárás foganatosítására, jellemezve fokozatosan növekvő — pl.: 0,1, 0,2, 0,3, 0,4, 0,5, 0,7 mm —' élszűkítéssel kialakított mintavevő hengersorozat, valamint a mintavevő hengerekre illeszkedő, nyéllel (3) ellátott üreges beverő fejjel (2).