146261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz-fehérje műszál előállítására

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.261 SZÁM 29. b. OSZTÁLY — TE—151. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás cellulóz-fehérje műszál előállítására Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dévényi Tibor vegyészmérnök, Földes Pál textilmérnök, Lakner Kálmán vegyészmérnök A bejelentés napja: 1957. augusztus 17. Az irodalomban igen jelentős helyet foglal el az animalizálás problémája. Jelentőségét onnan nyeri, hogy, lehetőséget nyújt cellulóz rostok tulajdonsá­gainak olyan megváltoztatására, mint pl. meg­növekedett nyúlás, gyapjúszerű festhetőség, fii— celhetőség stb., ami által a kapott szál akár mint cellulóz alapú, de gyapjúszerű keverőanyag, akár mint önálló szál sokkal jobban értékesíthető. Ennek a problémának megoldására már történ­tek próbálkozások, mikor is vagy felületi kezelés­nek vetették alá a cellulózt, vagy pedig fehérje és a cellulóz oldat elegyítésével előállított fonó­oldatból próbáltak szálat képezni. A kívánt hatást eddig egyik megoldási forma sem tudta biztosí­tani, mivel a felületi kezelések rendkívül körül­ményességük ellenére sem eredményezték a szük­séges változásokat, a fehérje és viszkóz oldat ön­magában való elegyítése pedig csak inhomogén és ezáltal fel nem használható szálat eredménye­zett. Megkísérelték már a fehérje-viszkóz oldat homogenizálását pl. ultrahangos kezeléssel meg­oldani, azonban ezek a kísérletek is eredményte­lenül végződtek. Igen nagy probléma még a lú­gos cellulóz-fehérje oldat stabilizálása. Mint tud­juk, a fehérjék, pl. a globulin lúgos közegben a szálképzés szempontjából kedvezőtlenül megválto­zik és ez a változás az eddig megismert eljárások esetében nem akadályozható meg, illetve nem szabályozható. Kísérleteink során azt találtuk, hogy homogén, stabil, így fonásra alkalmas fehérje-cellulóz oldat készíthető fehérje és cellulóz oldatok egyesítése útján, amennyiben fehérje oldatként olyan globu­lin oldatot használunk, melyet globulinnak tio­glikolsav jelenlétében történő vizes duzzasztása és alkalikus oldása útján állítottunk elő. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fehérje-globulin-oldat elkészítésekor a tioglikol­sav, mint erélyes redukálószer képes a globulin molekulák olyan kis fehérje partikulákra hasí­tani, melyek cellulóz jelenlétében is jól oldódnak lúgos közegben, és ezáltal biztosítják az egyenle­tes eloszlatást, vagyis az egyesített cellulóz-fehérje ódat teljes homogenizálását, mimellett még a fe­hérje SH-csoportjaik révén kémiai kapcsolatot is létesítenek a cellulóz-xantogenát molekulákkal. A tioglikolsav jelenlétének köszönhető, hogy az ily módon előállított globulin oldat elegyíthető visz­kóza oldattal anélkül, hogy kicsapódás következne be. Csupán arra kell ügyelni, hogy minden eset­ben a viszkóza oldathoz adjuk hozzá a globulin oldatot. A szál jellegét természetesen a cellulóz­fehérje koncentráció aránya szabja meg. Viszkóza és napraforgó globulin esetében (10—12,5%~os) 5 : 0,1 —5:5 arányú keverékig biztosítható stabil, homogén oldat. A legjobb eredményt az 5:1 viszkóza-fehérje keverési arány mellett érhet­jük el. A találmány szerint úgy járunk el, hogy 25%-os koncentrációhoz szükséges globulint vízben és 0,1—0,7%, célszerűen 0,35% mennyiségű tiogli­kolsavban duzzasztjuk, majd 20—30 perces szoba­hőmérsékletű kezelés után 12,5% mennyiségű 14%-os NaOH-ban oldjuk. Gyors légtelenítés cél­jából hozzáadunk 0,5—1,5% oktilalkoholt. A glo­bulin oldása rövid időn belül bekövetkezik, majd légtelenítés, szűrés előtt vagy után az oldat két­szeresére történő vizes hígítással 12,5%-ra állít­juk be a globulin koncentrációt. Ezután élénk ke­verés közben önmagában ismert módon előállított viszkóza oldathoz folyatjuk úgy, hogy a viszkóza és a globulin oldat aránya 5 :0,1 és 5:5 között legyen. Továbbiakban 3 órai keverés után centri­fugáljuk, majd 1—2 órai szobahőmérsékletű ér­lelés után a viszkóza szálhúzási technológia szerint dolgozzuk fel. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy min­den különösebb külső fizikai beavatkozás nélkül, csupán csak a redukálószer megválasztásával lehe­tővé válik cellulóz rostok animalizálása fehérje és viszkóza oldatok elegyítése útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom