146251. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerékmotor, főképpen lemezjátszóban való felhsználásra

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.251. SZÁM 42. g. 17—20. OSZTÁLY — TA-426. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Fogaskerékmotor, főképpen lemezjátszóban való felhasználásra Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Ács Ernő kutatóintézeti igazgató és Kertész Gábor kutatómérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. április 9. E találmány tárgya olyan fogaskerékmotor, amely bekapcsolás után önmagától indul és kis­értékű szinkron fordulatszámmal egyenletesen forog, úgyhogy lemezjátszókban áttételezés és for­dulatszabályozás nélkül felhasználható a lemez­tányér hajtására. A jelenlegi lemezjátszók olyan (kommutátoros, indukciós, szinkron) motorral működnek, amely viszonylag nagy fordulatszámmal forog és for­dulatszámcsökkéntő áttételezésen keresztül hajtja a lemeztányért. Rendszerint valamilyen szabályozó­szerkezetet is tartalmaznak a hajtómű fordulat­számának állandó értéken való tartására. Az is­mert szinkron fordulatszámú fogaskerékmotor alkalmazásával feleslegessé lehetne tenni az át­tételezési és a fordulatszámszabályozást, de a fogazás következtében az ilyen motor nem eléggé egyenletes járású és bekapcsoláskor nincs indító­nyomatéka. A találmány szerinti fogaskerékmotor egy foga­zott forgórészből és kettőnél több, páros számú fogazott állórész darabból áll. A forgórész lágy mágneses anyagból készített fogazott kerék, ame­lyet lemezjátszóban való felhasználás esetén — akár belső, akár külső fogazással — célszerű ma­gából a lemeztányérból kiképezni. A forgórész fogazott kerülete mentén, a forgástengelyhez ké­pest átellenes pontokban helyezkednek el a foga­zott állórész darabok. Az utóbbiak U alakú vas­maggal ellátott tekercsek, amelyek közül az át­ellenes pontokban levők sorba vannak kapcsolva — tehát váltakozóáramú gerjesztéssel az így pá­rosított tekercsekben azonos az áram fázisa — és a sorbakapcsolt tekercsek olyan reaktanciákon keresztül csatlakoznak a motor közös kapcsaihoz, hogy a tekercspárok áramának fázisa között fázis­eltolás jön létre. A tekercsek vasmagjuk két vé­gével a forgórész fogazása felé vannak fordítva úgy,' hogy mágneses fluxusuk a forgórész fogain és testén keresztül zárul. A vasmagoknak a forgó­rész fogazásával szemben levő két vége (a két pólusív) ugyanannyi foggal van ellátva, mint amennyi fog a forgórész szemben fekvő ívén van, és ezek a fogak pontosan akkor kerülnek egy vonalba egymással, amikor az átellenes oldalon levő állórész darab fogai is egy vonalba kerül­nek a forgórész megfelelő fogaival. Ezt a hely­zetet forgás közben a szomszédos állórész dara­bok különböző időpontokban, a tekercsszámok kö­zötti fázisszögnek megfelelő késleltetéssel érik el, tehát a forgatónyomaték egy időpontban sem csökken nullára és így a fordulatszám ingadozása elhanyagolható lehet. A tapasztalat szerint két tekercspár alkalmazása esetén a lemeztányér tehe­tetlen tömege már egyenletes járást biztosít. Az átellenes elhelyezésű tekercsek vasmagján levő fogaknak azért kell egyidejűleg egy vonalba ke­rülni a forgórész megfelelő fogaival, hogy a ra­diális irányú erők kiegyenlítődjenek. Az indítás­hoz szükséges nyomaték elérésére a forgórész fogai közötti hézagokban egy-egy jól vezető rúd van elhelyezve, és ezek a rudak a forgórész fo­gazásának két oldalán rövidrezáró vezetőgyűrűhöz csatlakoznak, az állórész darabok pólusíveinek ama szélén viszont, amelynél helyes irány esetén a forgórész fogai elhagyják a polusívet, egy rövidrezárt tekercs van elhelyezve. Ezáltal fázis­ban eltolt mágneses mező jön létre, amely a forgó­rész rudazásával együtt árnyékolt pólusú motor­ként működik. Ennek forgatónyomatékát a szink­ronnyomatéknál kisebbre kell megválasztani úgy, hogy a motor bekapcsoláskor még önmagától induljon. A találmány szerinti fogaskerékmotor egy lehet­séges kiviteli alakjának általános elrendezése az 1. ábrán, egyik kinagyított részlete pedig a 2. áb­rán látható. —1— a lemeztányér, amelynek pere­mén, alul a —2— belső fogazás van kiképezve. A fogközökben levő —3— rudakat — amelyek az ábrán csak egy rövid szakasz mentén vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom