146250. lajstromszámú szabadalom • Próbalámpa

2 146.250 rövidre zárjuk. Ha a próbalámpa ekkor teljes fénnyel izzik, akkor olyan feszültség van jelen, amely megfelel az izzószál névleges feszültségé­nek, vagy azt megközelítő feszültségnek, pl. 220 V-nak. Ha viszont az egyik izzószál rövidre zárt állapota mellett a másik izzószál „félfeszültséggel" izzik, akkor az izzószál névfeges feszültségének felét kitevő feszültség jelenlétére, pl. 110 V-ra kell következtetni. A soros kapcsolás két izzó­lámpás kivitel esetén a próbalámpa szigetelő­anyagú tokjának belsejében elhelyezett és állandó jelleggel bekötött fémpálca közvetítésével történik. Két izzószálas lámpa esetén a soros kapcsolás az előbbi módon, vagy a ballonon belül elhelyezett és szintén állandó jelleggel bekötött fémdróttal vagy fémszalaggal is eszközölhető. Az egyik lámpa, illetve az egyik izzószál rövidre zárása e célra szerkesztett különleges megoldású kapcsolóval történik. A próbalámpának két vagy több részből össze­erősített villamos szigetelőanyagú tokozása van, amelyen belül nyernek elhelyezést az izzólámpa, illetve az izzólámpák, a soros kapcsolást létesítő fémpálca, a rövidre záró kapcsoló, továbbá a jó villamos érintkezés létesítésére és fenntartására szolgáló rugó, illetve rugók, az egyik tapintó és a másik tapintóvéggel vezetőén összekötött szi­getelt vezeték egy része. A tokozás akár két, akár több részből áll, a tokozás anyagában ki­képzett csavarmenet útján két fődarabra bontható, úgymint: védőtokra és fogantyúra. A 'találmányt közelebbről még a csatolt rajz alapján is magyarázom. Az 1. ábra szabványos jelekkel a próbalámpa elvi kapcsolását tünteti fel. A 2. ábra ama kivitel hosszmetszetét tünteti fel, amelyben 2 izzólámpa van és a tokozás négy­részű. A 3. ábra a 2. ábra szerinti kivitel fogantyú­jának felülnézetét mutatja. A 2. ábra szerinti kivitelnél az áramforrás egyik sarkára a fémből készült —6— tapintót helyez­zük, amely a —24— szigetelőanyagból való ta­pintóvégben van elhelyezve. A tapintó a -^-2— lámpa középérintkezőjével érintkezik. Az áram innen az izzószálon át a lámpafej palástjába folyik. A palásttal az —5— csavar érintkezik, amelynek feje alá van fogva a —3— fémpálca, amely a —2— lámpa izzószálát —4— csavaron át a —26— szigetelőanyagú foglalatba helyezett —1— lámpa palástján az ezzel összekötött izzó­szállal sorosan kapcsolja. Az áram további útja a lámpa középérintkezőjéhez nyomódó —7— nyomóhenger, a —31— rugóházban elhelyezett —8— rugó, a rugóházzal fémesen összeerősített —9— fémtárcsa és ezzel fémesen összekötött —10— szigetelt vezeték, amelynek az ábrán meg nem rajzolt és tapintószerűen kiképzett végét helyezzük az áramforrás másik sarkára. A —10— vezetékre erősített —33— bilincs és —34— záró­dugó a vezeték rögzítésére szolgál. Az ismertetett áramút a soros kapcsolás ese­tém áramutat ,tüntette fel. Ha ennél; a, .lámpák nem a teljes vagy, azt: , megközelítő feszültséggel izzanak, akkor a feszültség nagyságának megálla­pítása céljából az egyik lámpát rövidre kell zárni. A rövidre zárás a —27— szigetelőanyagú fogan­tyúban elhelyezett —16— rugózó lemezből a —15— szigetelőanyagú nyomógombból és —17-— állóérintkező céljára szolgáló, a —31— rugóházzal fémesen összeerősített szegecsből álló kapcsolóval történik. A kapcsoló zárt állapotában az áram útja az áramforrás egyik sarkára helyezett —6—, —2—, —5—, —3— és —4—, előbbiekben ismer­tetett szerkezeti elemeken át az —1— lámpa fejének menetes részével érintkező —18— fém­szalagból készült oldalérintkező, az ezzel fémesen összekötött és a —26— lámpafoglalat peremére erősített —19— fémszalagból készült körgyűrű­lap, az ezen felfekvő —16— mozgóérintkező, az ezzel fémesen érintkező, —9— fémtárcsa, —10— vezeték, az ennek tapintószerűen kiképzett vége és az áramforrás másik sarka. Ilyen áramút ese­tén csak az egyik, a —2— jelű lámpa izzik, teljes vagy félfeszültséggél. A 2. ábra szerinti kivitelnek tartozéka ínég a szigetelőanyagú, nézőnyílásokkal ellátott —25— cső, amely a —24— tapintóra és —26— fogla­latra csavarokkal van erősítve és amely a —24—, valamint a —26— alkatrészekkel együtt a próbíi­lámpa védőtokját képezi. A 4. ábra a találmánynak azt a kiviteli alak­ját tünteti fel, amelyben egy két-izzószálas lámpa van és a tokozás kétrészű. Az áramforrás egyik sarkára a —28— szigetelőanyagból készült védő­tokban elhelyezett —11— tapintót tesszük, amely­nek tárcsás vége ugyancsak a védőtokban elhe­lyezett hengeres üvegballonban levő —12— izzó­szál középérintkezőjével érintkezik. Az izzószál másik vége a lámpafej palástjával van fémes érintkezésben s ugyancsak a lámpafej palástjával érintkezik a —13— fémdrót, amelynek másik vége a —14— izzószál egyik végével van fémes kapcsolatban a —20— lámpafej palástjának köz­vetítésével. A —14— izzószál másik vége a •—20— lámpafej középérintkezőjéhez van kivezetve. Innen az áram útját az áramforrás másik sarkáig ugyan­azon szerkezeti elemek képezik, mint a 2. ábra szerinti kivitelnél. Az ismertetett áramút az izzó­szálak soros kapcsolásának felel meg, s az izzó­szálak izzási színéből ugyanazok a következteté­sek vonhatók le a feszültség nagysága, valamint az egyik izzószál rövidrezárásának szükségessége tekintetében, mint a 2. ábra szerinti kivitelnél. A —14— izzószál rövidre zárása a —30— fogan­tyúban elhelyezett kapcsolóval történik, amelynek elemei ugyanazok, mint a 2. ábra szerinti kivi­telé. Az áram útja a próbalámpában az izzószál rövidre zárása esetén a következő: —11— tapintó, —12— izzószál, —13— fémdrót, az ezzel fémesen összekötött lámpafej palástja, a vele érintkező és —29— szigetelőanyagú gyűrűre erősített —22— rugózó lemez, a rugózó lemezzel fémesen össze­kötött —23— körgyűrűlap, a kapcsoló ezzel érint­kező —21— mozgóérintkezője, az állóérintkezőt képező szegecsfej, innen pedig az áramforrás má­sik sarkáig ugyanaz, mint a 2. ábra szerinti ki­vitelnél. A —14'— izzószál rövidre zárása után a másik —12—* izzószál izzási színéből ugyanazok a következtetések vonhatók le a feszültség nagy­ságára, mint a 2. ábra szerinti kivitelből.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom