146250. lajstromszámú szabadalom • Próbalámpa

Megjelent: I960, február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.250. SZÁM 21. f. 61. OSZTÁLY — MA—778. ALAPSZÁM Próbalámpa Magyar Elek gépésztechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 25. A villamos feszültség jelenlétének optikai megállapítására általánosan ismert eszköz a parázslámpa és az egy izzószálú izzólámpa. Az előbbi 1000 V-on aluli kisfeszültségre használatos kivitele általában 80—600 Volt közötti feszültségre készül, izzási színéből azonban a feszültség nagysága 100 V-os nagyságrendben sem állapítható meg, ennélfogva kizárólag csak a feszültség jelenlétének megállapítására alkalmas. Az izzólámpával 50%-os eltéréssel kétféle feszültség nagyságrendje állapítható meg határozottan. Az egyik az a feszültség, amely az izzólámpa névleges feszültsége körüli nagyságú, a másik pedig ennek a fele, amikor is az izzólámpa „félkészültséggel" ég. Az energiatermelő vállalatoknak azonban ugyanabban az erőműben, az energiaelosztó vállalatok egy részének ugyanabban a helységben, sőt nem ritkán ugyanabban a lakóházban különböző rendszerű és feszültségű csatlakozásai vannak. Ugyanez a helyzet az ipartelepek egy részénél is. A csatlakozások feszültségeitől pedig gyakran eltérő feszültségűek a működtető és vezérlőberendezések feszültségei. A csatlakozások feszültségei: Kisfeszültségű földelt csillag-, illetve középpontú rendszereknél 3X190/11Q V, 3X380/220 V, 3X220/126 V, 2X110/220 V és 2X220/440 V. Ipartelepeken és főleg bányákban földtől szigetelt 3X110 V és 1000 V-on aluli nagyfeszültségű, ugyancsak földtől szigetelt 3X380 V és 3X550 V feszültségű rendszerek is vannak. Ott, ahol a rendszer feszültsége, vagy nagyobbik (láncolt, illetve szélső) feszültsége 220 V-nál nem nagyobb, bármilyen 220 V-os izzólámpa veszélyeztetettség nélkül alkalmas feladatai ellátására. Ahol a rendszer feszültsége a fázis-, illetve szélső- és a nullavezető között 220 V-nál nagyobb, a feszültség jelenlétének izzólámpával való megállapítása általában a nullavezető valamilyen arra alkalmas módon, vagy eszközzel való előzetes megállapítása után, vagy feltételezés alapján, a fázis- és a nullavezető között történik. A mód és a feltételezés azonban nem mindig csalhatatlan, az eszközök sincsenek mindenkor kéznél, s ilyenkor a 220 V-nál nagyobb feszültségre helyezett lámpa kiég, szerencsétlen esetben elpukkan s az üvegszilánkok sérülést okoznak. Ugyanez a helyzet állhat elő, ha pl. a 3X380/220 V-os rendszert 3X190/110 V-osnak tételezik fel, illetve a kétféle rendszer vezetékei egy helyiségen belül fedik egymást, vagy egymás közelében vannak szerelve. A nullavezető nélküli 380 és 550 V-os rendszerek feszültségének optikai jelzéssel történő megállapítására ipartelepeken belül általában 2 db sorbakapcsolt, hordozható táblára szerelt izzólámpát használnak. A tábla terjedelme miatt szerszámtáskába nem helyezhető, s hordozása — mint külön szállítandó eszköz — a szerelőnek kényelmetlen s ezért gyakran nem viszi magával, amiből baleset származhat. De ez a készülék baleseti veszélyt rejt magában akkor is, ha alkalmazzák. A táblát ugyanis a padlózatra kell helyezni s hosszú zsinórok közvetítésével „lépnek rá" az általában szemmagasságban levő vizsgálandó helyre. Ez az eljárás kétirányú nézést követel, egyrészt az érintkezési pontokra, másrészt a távolabb, illetve a padlózaton elhelyezett izzólámpákra, ami viszont lehetetlen s ebből kifolyólag téves megállapítás, illetve baleset keletkezhet. A felsorolt hátrányokat olyan készülékekkel lehet helyesen kiküszöbölni, amellyel a felsorolt rendszerek feszültségeinek nagyságrendje és szakember által a fázis-, illetve a nullavezeték kikeresése, minden egyéb segédeszköz nélkül, tévedést kizáró módon, veszélyeztetés nélkül megállapítható s amely készülék könnyű és olyan terjedelmű, hogy az a szerelőtáskában egyéb szerszámokkal együtt elhelyezhető. Ilyen készülék a találmányi bejelentés tárgya. A feladat a készülékkel 110—550 V .feszültséghatáron belül oly módon nyer megoldást, hogy 2 db 250—260 V névleges feszültségű izzólámpa vagy egy ballonban két izzószál — egyenként ugyancsak 250—260 V névleges feszültséggel — sorosan van kapcsolva. Ha ebben a kapcsolásban az izzószálak teljes vagy azt megközelítő fénnyel izzanak, oly feszültség jelenléte áll fenn, amely a sorbakapcsolt izzószálak névleges feszültségei összegének vagy azt megközelítő feszültségnek felel rneg. Ha az izzás félfeszültségnek, vagy annál kisebbnek felel meg, az egyik lámpát, illetve az egyik izzószálat az e célra szolgáló kapcsolóval