146238. lajstromszámú szabadalom • Gépjármű fényszóró, különösen járulékos fényszóró

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.238. SZÁM 63. c. 58-91. OSZTÁLY — PO—245. ALAPSZÁM Gépjármű fényszóró, különösen járulékos fényszóró Popelár Vladimir és Vyroubal Ladislav műszaki tisztviselők, mindketten Prágában A bejelentés napja: 1957. október 30. A találmány olyan gépjármű fényszóró, különösen járulékos fényszóró, amely függőleges tengely körül — a gépjármű első kerekeinek kormányzásától függően — elforgathatóan van csapágyazva. A legtöbb járműfényszóró típus kétfonalas izzólámpával . ellátott fénytompító készülékkel rendelkezik, melynek segítségével a fénykúpot vízszintes kereszttengely körül lefelé hajlítják. Ennek következtében a látóképesség a saját fénytompítás, nevezetesen a saját fényszóró fénykúpjának lehajlítása folytán éppen abban a pillanatban romlik, amikor a szembejövő gépjármű fényének hatására (még ha az le is van tompítva) már amúgyis korlátozott. Ezért éjszakai utazásoknál a mai útforgalom mellett gyakran kell csökkenteni a sebességet, ami az elérhető átlagos utazási sebességet is jelentős mértékben lecsökkenti. Fény tompításnál a látóképesség jelentős romlásának kiküszöbölésére már javasolták, hogy a jármű hátsó részén egy járulékos segédfényszórót helyezzenek el, amely a főfényszóró tompítása idején a gépjárművel szomszédos pályát megvilágítja és ezzel a szembejövő gépjármű vezetőjének a látást megkönnyíti. Azonban ilyen segédfényszórók alkalmazását eddig még egy országban sem írták elő jogszabályok, úgyhogy nem lehet arra számítani, hogy a látási viszonyok ilyen módon javulni fognak. A találmány célja elsősorban az, hogy a szembejövő gépjárművek fénytompításából származó veszélyt újszerű, a szokásos tompítástól eltérő rendszabályokkal kiküszöbölje, aminél az a törekvés, hogy a saját látóképesség lehetőleg teljes mértékben megmaradjon. Amíg a jelenleg használatos fényszórókat megtartják, a találmány szerint olyan járulékos fényszórót kell készíteni, amely az eddig szokásos fénytompítási módszerek hiányosságait kiküszöböli. A találmány a kitűzött feladatot lényegében azzal oldja meg, hogy a fényszóró a fénykúp elhajlítására olyan elektromágnessel rendelkező készülékkel van ellátva, amely az elhajlítást a függőleges síkban fekvő és a fénykúp hajlításának irányában hajló tengely körül a saját útoldal külső széle felé végzi és ezenkívül a készülék a fénytompítóhoz úgy van kapcsolva, hogy a fénytompító működtetése következtében az elektromágnessel rendelkező készülék a fénykúpot a leírt irányban automatikusan hajlítja el. Ilyen elrendezés esetén a fénytompító működtetésénél a fénykúp eltávolodik a szomszédos útoldalról, amin a szembejövő kocsik haladnak, úgyhogy a szembejövő kocsik vezetőinél már a fénykúp kismértékű elhajlítása esetén sem lép fel olyan vakítási veszély, amilyen a szokásos fénytompító szerkezeteknél szükségszerűen fellép. Másrészt a saját útvonalnak külső széle már a fénykúp kismértékű elhajlítása következtében is sokkal jobban meg van világítva, mint ahogy az az eddigi fénytompítási rendszabályoknál lehetséges volt. A találmány szerinti kialakításnál a fénykúp elhajlításának síkja és a fényszóró vízszintes síkja közötti («) szög maximálisan 45°, azonban előnyösen 30°. Az ezáltal elérhető fénykúp-elhajlítás a gyakorlati követelmények számára különösen kedvező. A találmány egyik kiviteli alakja szerint a fényszóró a fény kúpjának elhajlításához olyan tengely körül fordítható el, amely a függőlegeshez képest az elhajlási sík helyzetének megfelelő szöggel hajlik. A kialakítás további részei a fényszóró vezérlő szerkezetének konstrukciós részleteire vonatkoznak, amelyek a vezérlést a fénytompító működtetése és a gépjármű kormányzása közben végzik. A mellékelt rajz a találmány szerinti fényszóró, különösen járulékos fényszóró példaképpeni kivitelét szemlélteti: Az 1. ábra a fényszóró tengelyirányú hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti fényszóró elölnézete (a reflektor és az izzólámpa eltávolítása után). A 3. ábra metszet a 2. ábra A—-A vonalán.