146232. lajstromszámú szabadalom • Légnedvességmérő berendezés
Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.232. SZÄM 42. i. 3-20. OSZTÁLY — MU—125. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Légnedvességmérő berendezés Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Schleifer Ödön és Bozsó István gépészmérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. augusztus 15. A gázok és levegő relatív nedvességtartalmának meghatározására igen sok módszer ismeretes, amelyek előírt követelmények esetén adott pontosságot biztosítanak a relatív nedvességtartalom mérésére. Ezek a módszerek igen különfélék, amelyek értelmében alkalmaznak a gázok nedvességtartalmára érzékeny anyagokat, melyek fizikai tulajdonságukat, hosszúságukat, villamos ellenállásukat stb. változtatják (hajszál, állati bélrész, sóoldatok), továbbá súlymérést, számítási eljárásokat, egyszerű hőfokméréseket (dilatációs, gáznyomásos, folyadékhőmérős elven) nomogramokkal, pszichrometrikus elven működő mechanikus, dilatációs, vagy villamos szerkezeteket stb. A technika fejlődése megköveteli, hogy bizonyos helyeken olyan mérési módszereket alkalmazzanak, amelyek távmérést vagy önműködő szabályozó rendszerekhez való csatlakozást is lehetővé tesznek. Ilyen célokra elsősorban azok a villamos mérési módszerek a legalkalmasabbak, amelyek pszichrornetrikus elven működnek. Ismeretes, hogy a két egymás mellett levő hőmérő közül az egyiket közvetlenül a mérendő levegő áramlásának tesszük ki, a másikon desztillált vízzel itatott harisnyát nedvesítünk és megfelelő sebességű légáramlásról gondoskodunk, a továbbiakban nedvesítettnek nevezett hőmérő a másiknál alacsonyabb hőfokot fog mutatni. A nedvesítetlen hőmérő által mért hőmérsékletből, valamint a két hőmérő által mutatott érték különbségéből a környező levegő vagy gáz relatív páratartalma meghatározható. A fenti értékek közti összefüggést az 1. ábra nomogramja mutatja. Kézenfekvő gondolat az, hogy hőmérőként ellenállásmérőket alkalmazzunk és azok ellenállásváltozását alkalmas hídkapcsolásokkal tegyük alkalmassá relatív nedvességtartalom mérésére. Ezt a módszert igen elterjedten alkalmazzák is. Hibája azonban az, hogy egyrészt pontos mérés csak akkor lenne lehetséges, ha a pszichrornetrikus görbeseregek egy közös csomópontból kiinduló egyenes sugárnyalábok lennének, másrészt pedig a kiértékelés csak két villaimos mennyiség hányadosának a képzésével lehetséges. Az előbbi hiba kiküszöbölésére a műszereket csak szűkebb hőmérsékleti tartományokban használjuk, az utóbbit pedig általában hányadosmérők alkalmazásával szokták megoldani. Azonban, ha önműködő szabályozóhoz kell csatlakoznia a berendezésnek, akkor is csupán egyetlen jel közlése célszerű, ez a megoldás már nem megfelelő. Olyan rendszerre van tehát szükség, amelynek a kimenőjele egyetlen villamos mennyiség és amely így is egyértelműen jellemzi a mérendő levegő, vagy gáz relatív nedvességtartalmát, A találmány tárgya ilyen berendezés a nedvesség mérésére. A találmányi bejelentés szerinti légnedvességmérő egyik lehetséges példaképpeni kapcsolási vázlata a 2. ábrán látható. Ez két olyan sorosan kapcsolt Wheatstone-híd, amelyeken U áramforrásból ugyanaz az I tápáram folyik keresztül és a hidak egy-egy ágába a száraz (Sz), ill. nedves (N) ellenálláshőmérő van kötve. Ha az egyik híd galvanométer ágában a feszültséget állandó értéken tartjuk (Ui) — akár a tápfeszültség-forrás kapocsfeszültségének szabályozásával, akár pedig az áramkörbe iktatott ellenállás értékének (Rsz) megváltoztatásával —.a másik híd átlós feszültsége (U2) arányos lesz az ellenálláshőmérők környezetében levő levegő relatív nedvességtartalmával. Az egymás mellé épített, nedvesítetten és nedves ellenálláshőmérőkre a rajzon nem ábrázolt motoros légszivattyú hajtja a mérendő térből a levegőt. A kiértékelendő U2 feszültséghez speciális elektronikus kompenzográf csatlakozik, amely alkalmas arra, hogy meghatározott időközökben mérje az Ui feszültséget és azt az RS2 ellenállás szabályozásával mindig egy állandó értékre állítsa. A kapcsolás lényegén nem változtat, ha egyszerűbb esetekben a kompenzográf helyett az Ui és U2 feszültség mérésére megfelelő kis fogyasztású Deprez műszereket alkalmazunk. Ilyenkor az Ui-et mérő műszer skáláján megjelöljük a beállítandó feszültség helyét és minden mérés előtt — hason-
