146224. lajstromszámú szabadalom • Textilanyagok színezése szerves oldószerben oldott színezékekkel

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.224. SZÁM 8. m. OSZTÁLY — MI—227. ALAPSZÁM Textilanyagok színezése szerves oldószerben oldott színezékekkel Mihalik Béla vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. december 27. A textilanyagokat szokványosán két módszer szerint színezik. A kádakban történő színezésnél'a színezendő anyagokat a színezékek és a színezés­hez esetleg szükséges vegyszeres vizes oldatában meghatározott ideig és hőmérsékleten kezelik. A nyomásnál a színezékeket és a színezéshez szüksé­ges vegyszereket sűrítő segítségével nyomják a textiliákra, majd legtöbbnyire gőzölik azokat. A folyamatos színezés az ipari színezési eljárá­sok egyik legújabb törekvése, ami azt célozza, hogy az egyes színezendő tételeket ne külön-külön egymás után, hanem, folyamatosan lehessen szí­nezni. Ez a módszer gyapjú, selyem és műselyem (viszkóza és nylon) színezésénél még nincs töké­letesen megoldva, gyapjúszövetek, hernyóselyem és laza állapotban levő anyagoknál pedig n ég csak irányzatok sem alakultak ki. Ennek oka az, hegy a fehérje alapú textilanyagok a színezőfürdőből kiveszik a színezéket, és ennek következtében a színezés során a színezőfürdő koncentrációja vál­tozik. Folyamatosan működő berendezéseknél, ahol a textilanyag a színezőfürdőn keresztül­haladna, az állandó csökkenő színezékkoncentrációt a mai ismereteink alapján a legtökéletesebb meg­oldásokkal sem tudnánk annyira pontosan pótolni, hogy a koncentráció ingadozás a színezett szöveten színingadozást ne idézzen elő. A találmányi bejelentés szerinti eljárás azon a megfigyelésen alapult, hogy ha nem vízben, ha­nem a színezéket oldó szerves oldószerben (pl. alkohol) oldjuk fel a színezéket és ezt az oldatot visszük fel a textilanyagra, vagy ezzel itatjuk át, az oldat a textilanyagon és textilanyagban teljesen egyenletesen oszlik el, anélkül, hogy közben a színezék a textilanyagon megkötne. Ha tehát a színezendő textilanyagot a szerves oldószerben oldott színezék oldatába mártjuk és kifacsarjuk, a textilanyag mindig a felvett oldószer mennyi­ségében oldott színezékkoncentrációnak megfelelő mennyiségű színezéket vesz fel anélkül, hogy a visszamaradt oldatban a színezékkoncentráció vál­tozna. Ily módon csupán a textilanyag által fel­szívott azonos színezékkoncentrációjú oldatot kell pótolni. Az ily módon átitatott textilanyagot meg kell szárítani. (Célszerű a szerves oldószer visszanye­rése céljából az átitató- és szárítóberendezést bur­kolni és az eltávozó oldószer gőzöket hűtőberen­dezésben visszanyerni.) A szárított textiliákat a felhasznált színezékek­től függően vagy semmiféle kezelésnek nem kell alávetni, mivel színüket a levegőn való állás köz­ben (a levegőben levő széndioxid hatására — szén­sav! —) elnyelik, előhívódnak (Rapidecht típusú színezékek), vagy gőzölésnek kell alávetni azokat), savas, fémkomplex, direkt színezékek, esetleg elő­hívó fürdőn kell átvezetni (Indigosol típusú színe­zékek). A felhasznált színezékektől és textilanyagoktól függően az átitató fürdőbe a színezék mellett kü­lönféle, részben a színezék megkötését elősegítő anyagokat (borkősav, citromsav), részben a gőzölés hatásosságát is növelő anyagokat (glicerin, acetin, karbamid), részben a színezék előhívásához szük­séges anyagokat (nátriumnitrit) is tehetünk. A gőzölés után az alkalmazott átitató fürdőktől és a színezékek színtartóságától függően, a gőzölt, vagy az egyszerűen csak a levegőn állni hagyott anyagokat öblíthetjük is, vagy kationaktív színe­zék-rögzítőszerekkel után is kezelhetjük. így pl. denaturált szeszben oldott fémkomplex színezék­kel átitatott gyapjúanyagokat gőzölés után semmi­féle kezelésnek nem kell alávetni, mert nincsenek kísérő szennyezések és a színtartósság is teljesen kielégítő. Gyenge savas színezékoldatokkal, me­lyek pl. citromsavat és glicerint is tartalmaznak, átitatott anyagok gőzölése után célszerű az anya­gokat öblítőfürdőn is keresztülvezetni a citrom­sav és glicerin kiöblítése céljából, sőt ezt követően pl. Colorfix-fürdőn is keresztülvezetni a színtartós­sági értékek növelése céljából. 1. példa: Átitató fürdő összetétele: 0,5 kg színezék (Pl. Irgalanblau RL), 8 lit. denaturált szesz, gyapjúszövet, lazagyapjú, hernyóselyem, nylon­szövet átitatási ideje minimum 1/2 perc, három facsaró hengerpáron keresztül. Az anyag szikkasztása után gőzölés; 40 percig 150 C°-on, telített vízgőzzel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom