146218. lajstromszámú szabadalom • Meleg gázzal működő alágyújtó garatrostély mozgó rostélytüzelések számára

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.218. SZÁM 24. a. 1—14. OSZTÁLY — HA—269. ALAPSZÁM Meleg gázzal működő alágyújtó garatrost ély mozgó rostély tüzelések számára Hajdú Elemér és dr. Rozinek Arthur oki. gépészmérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1952. augusztus 13. Á szénminőség romlásával járó tüzelési nehézségeket a hiányos gyulladási készség nagymértékben fokozza. A hagyományos felső gyújtás, ha gyenge szénfajtáknál egyáltalában fenntartható, késedelem folytán nagy teljesítmény- és hatásfokkiesés okozója. Közismert pl., hogy kézitüzelésnél érvényesülő alsó gyújtás, vagyis alaptűz sokkal hatékonyabb. Alsó gyújtás alkalmazására mozgó rostélytüzeléseknél különböző kezdeményezések váltak ismertekké. Pl. a garat előtt elhelyezett kis segédrostélyban készült parazsat vittek a mozgó rostély alaptüzeként a szénréteg alá, vagy a mozgó rostély hátsó részéből vett parázs a rostély elejére adagolva szolgált alágyújtásra. A hatékony gyújtáson kívül az alágyújtás mozgó rostély oknál egyéb előnyökkel is jár, amelyekre alábbiakban kitérünk. Ezért foglalkoztunk egy alsó gyújtó parázsszőnyeget szolgáltató garatrostély kifejlesztésével. Azx

általunk kifejlesztett berendezés lényege, hogy közvetlenül a mozgórostély pálya elé a széntölcsérből lecsúszó szenet elöl a mozgó rostélypályáig leérő befúvó, hátul a tűztérbesugárzás ellen leárnyékolt elszívó, egymással párhuzamos, vagy legfeljebb 10°-kal bővülő, függőleges, vagy legfeljebb 30°-kal döntött síkrostély határolja. Ily módon az e kettő között keresztirányú keveredéstől mentes párhuzamos pályán lecsúszó szénréteget a gyújtógáz keresztirányban átjárja, elülső szegélyrétegét szárítja, majd begyújtja, a mozgó rostély pedig a kialakuló szénrétegeződés megóvása mellett az alsó parázsréteget közvetlenül, közbeiktatott tag nélkül átveszi és a tűztérbe továbbítja. A gyújtógáz, mely lehet pl. meleg levegő, a kazánból megcsapolt füstgáz, e kettő keveréke stb., az odavezető csővezetékbe beiktatott szabályozó szervekkel, pl. a nyomásfojtó csappantyúval, a hőfok pedig levegő hozzákeveréssel, kellő nyomásra és hőfokra szabályozva kerül a beömlő rostély előtti nyomókamrába. Rendszerint 400 C° körüli hőfok és 10—30 mm v. o. körüli nyomás kellően hatékony alágyújtó parazsat szolgáltat. A gyújtógáz szükséges mennyisége csekély, a kazánfüstgáz 4—5%-a. Ugyanis a szénnek csak egy vékony, a befúvórostély mentén lecsúszó szegélyrétege szárad ki és gyullad be további útja mentén. Ez szolgáltatja a mozgó rostély számára a parázsszőnyeget. Döntő fontosságú, hogy a vékony parázsszőnyeget, midőn a mozgó rostélyra csúszik, előszárított szén fedje és óvja az utóbbi felett elhelyezkedő nyers, nedves szénnel történő keveredéssel járó hőelvonástól, kial vastól. A fentiekben leírt berendezéssel ez a folyamat megvalósítható. Fontos továbbá a befúvó rostély beiktatása közvetlenül a mozgó rostély • előtt, mert csak így kerül egyenletes, zárt, kellően izzó parázsréteg a szén alá. A garatrostélyt követően beiktatott vak pálya mentén a parázs izzása fúvatás hiányában ellanyhul, a tűz kialszik. A határoló rostélyok síkjának törése vagy elhajlása, a rétegvastagság változása, beépítmények (pl. rétegszabályozó) a szénréteg egyenletes, keresztirányú keveredéstől mentes lecsúszását és így parázsszőnyeg kialakulását megbolygatja. Megjegyzendő, hogy mindezek a tényezők nem károsak, midőn csak szénszárításról van szó a rostély elé iktatott szárító aknában, amilyenek többféle kivitelben váltak ismertekké. A tűztér felőli besugárzástól egy samottbélésű árnyékoló gerenda védi a garatrostélyban lecsúszó szenet begyulladástól. Ez azért fontos, mert ilyképpen gázkilépő rostély menti szén, mely a mozgó rostélyra mint felső réteg kerül, is begyulladna és égne, ami lerontaná az alsó gyújtással elérhető, előzőkben részletezett előnyöket. Az alsó gyújtással a szénminőségtől függetlenül lehetőség nyílik: 1. Nagyobb fajlagos rostély teljesítmény elérésére. 2. A tűztér sugárzási hőátadásának növelésére. 3. A salaktömbök és lepények képződése csökkentésére. 4. A rostélypálya felmelegedésének csökkentésére és ezzel élettartamának növelésére. Az 1. és 2.. pontokra vonatkozóan: az alsó parázsrétegből felszálló égési gázok a fedőréteget gyors folyamattal kiszárítják és kigázosítják. A szén kigázosítási termékei, a szénhidrogének ilyképpen roncsolatlanul kerülnek a tűztérbe és ott szükség szerint másodlevegővel a kazánok fűtőfelületeihez viszonylag kedvező elhelyezésű haté-