146211. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú, főleg szőlő és fák permetezésére
Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.211. SZÁM 45. f. 22-27. 59. a. OSZTÁLY — TA-368. ALAPSZÁM Szivattyú, főleg szőlő és fák permetezésére Farle Lajos művezető, Kistelek A bejelentés napja: 1957. június '6. Szőlő permetezésére alkalmas permetté és más folyadékok szivattyúzásánál sok nehézséget okoz a dugattyú tömítetlensége, különösen, ha viszonylag nagy nyomást, pl. 15—20 att-t alkalmazunk. A tömítetlenség egyrészt folyadékveszteséggel jár, másrészt a kiszivárgó, elfolyó folyadék rozsdásodást, korróziót, szennyeződést és más bajokat okoz, amelyek mérgező folyadékok szivattyúzása esetén igen súlyosak lehetnek. Fontos körülmény még az is, hogy a permetező és más szivattyúkat gyakran oly személyek használják, akik gépjavításhoz nem értenek és a szivattyúnak gépállomásra vagy más műhelybe szállítása hosszadalmas, költséges és hosszú üzemszünettel jár, esetleg a legnagyobb munkaidőben. A találmány oly szivattyú, amely két hengerben ide-oda járó két dugattyúval olyképp működik, hogy a szivattyúzott folyadék akkor sem szivároghat ki, ha a hengerekben a dugattyúknál alkalmazott tömítés tökéletlenül működik és ezt az eredményt a találmány értelmében rendkívül egyszerű, olcsó és üzembiztos eszközökkel érjük el. A találmány lényege, hogy a két egymással szemben levő henger oly szekrénnyel vagy házzal képez merev egységet, amelybe a két, ugyancsak egymással mereven összekötött dugattyú belenyúlik és amely olajjal van megtöltve. Ez a szekrény tartalmazza a kettős dugattyú hajtószerkezetét is. Mivel a hengerekben levő tömítőgyűrűk a szekrény belseje felé vannak fordítva és a szekrény teljesen tele van olajjal, szivárgás nem lehetséges; ha tehát a tömítőgyűrűk nem működnék tökéletesen, ez legrosszabb esetben is csak azt eredményezheti, hogy a szivattyúzott folyadék, pl. permetté igen kis mennyisége az olajjal keveredik, ami semmi hátránnyal sem jár. Ha pedig az olaj hosszú használat után oly mértékben szennyeződik, hogy a benne mint olajfürdőiben mozgó részek kenése már nem tökéletes, akkor nem kell mást tenni, mint a szekrényben levő kis olajmenynyiséget cserélni, ami egyrészt nagyon egyszerű bárki által elvégezhető művelet, másrészt olcsó, tiert a betöltendő olajmennyiség nagyon csekély és hosszú jdőre elegendő. A csatolt rajz a találmány példaképpeni kivitelét vázlatos metszetben mutatja. Az —1— ház vagy szekrény két oldalán van egy-egy, a szekrénnyel egy darabot képező —7—• henger, amelyekben a —2— dugattyúk mozognak. A dugattyúkat a —4— kulissza köti össze, amelyet a szivattyú tengelyére excentrikusan erősített —5— csap ide-oda mozgat. A csap és a kulissza között —6— golyóscsapágy van. A dugattyúk kisebb átmérőjűek, mint a hengerek belső ürege és a belépés helyén két-két tömítőgyűrű vagy persely van, melyek közül a belső —3— persely műanyagból készül. A munkahengerekhez egy-egy szokásos szerkezetű szívószelep és egy-egy nyomószelep tartozik, melyek működése révén a hengerek a permetlevet (vagy más folyadékot) a —8— kiegyenlítőtartályba juttatják, ahonnan a folyadék a rendeltetési helyére áramlik. Az —1—• szekrény belső1 tere olajjal van megtöltve, A szivattyú működése a következő: A szivattyú (fel nem rajzolt) tengelyének forgása közben az excentrikus —5— csap a —4— kulisszát ide-oda mozgatja és ezáltal a két dugattyú is felváltva szív és nyom, ill. az egyik henger szív, amikor a másik nyom és megfordítva. Eközben a dugattyúk belső része és a hajtószerkezet olajfürdőben járnak. Tekintettel arra, hogy mindkét henger tömítőperselye a szekrény olajjal töltött belső tere felé van fordítva és a folyadékok összenyomhatatlanotk, a —7— hengerekből folyadék nem távozhat a dugattyúk felülete mentén. Szivárgás, tehát a folyadéknak a hengerből való nem kívánt kifolyása csak akkor képzelhető, ha az —1— szekrény belső tere olajjal nincsen tökéletesen megtöltve, de természetesen ilyen szivárgás csak rendkívül kismértékű lehet, és semmi esetre sem tud a kiszivárgott folyadék a szekrényből kilépni. A találmány szerinti szivattyú nagyon alkalmas a szőlőpermetezés gépesítésére, mely célból a szivattyút egy kistraktor által vontatott tartálykocsira helyezzük és tengelyét menet közben a traktor erőleadó tengelyével hajtjuk. A permetlével érintkező és súrlódó felületek, főleg a dugattyú felülete erős igénybevételnek van alávetve és ezért ajánlatos ezeket a felületeket krómozni, helyesebben mondva kemény króm bevonattal el-
