146200. lajstromszámú szabadalom • Vanadiumpentoxid termisztorok

A Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.200. JZÁM 21. c. 54—56. (42. i. 3-20.) OSZTÁLY - BO—451. ALAPSZÁM Vanadiumpentoxid termisztorok Dr. Boros János műszaki egyetemi docens és Jeszenszky Béla tudományos kutató, Budapest A bejelentés napja: 1955. március 4. Számos félvezető anyagot használnak a gyakor­latban termisztor készítésére. A különböző gyárak különféle készíjgnényei azonban sok hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek. A bejelentők vizsgálatai alapján a vanadium­pentoxid olyan kiváló tulajdonságokkal rendelke­zik, amelyek igen alkalmassá teszik terniisztor ké­szítésére. E termisztor más termisztorok hátrányos tulajdonságaival nem rendelkezik. Míg más félvezető anyagok elektromos vezetése struktúra érzékeny, addig a V2O5 nem az. Más félvezetők vezetése oxidálásra, redukálásra, me­chanikai és fénybehatásokra erősen változik, a V2O5 vezetése ezzel szemben állandó marad. A termisztor készítése történhetik egykristály­ból, pasztillából, vagy ömlesztett anyagból. Elvileg a legmegfelelőbb az egykristályból való készítés. 1—2 mm vastagságú egykristálylapot megfelelő nagyságú darabokra szeletelve, a lapokat porlasz­tott nemesfémmel vonjuk be. Az így elkészített kristálylapocskara vékony rézlapok kerülnek elve­zető drótokkal. A rézlapok kristályra való erősí­tése speciális lakkal történik, ráégetéssel. E lakk biztosítja az elektródák megfelelő me­chanikai felfekvését. Elektromosan szigeteli a ter­misztort és megvédi a külső behatásoktól: mint nedvességtől, oxidáló, redukáló atmoszférától. Porból sajtolt pasztillákból hasonlóképpen tör­ténik a készítés. Pasztillák felhasználása kisebb költséggel jár, az érzékenység valamivel kisebb, mint az egykristályé, a stabilitása is alacsonyabb. Pasztilla helyett használható mikrokristályos ol­vadék. Tulajdonságai hasonlatosak a pasztilláéhoz. A mellékelt rajzon az L, II. és III. ábra lap, tarosa és csepp termisztort ábrázol. 1. A V2Ö5 egykristály, pasztilla, vagy mikrokristályos olvadék, 2. a párologtatott nemesfém réteg, 3. a vörösréz; -lemez elektróda, 4. a tartó lakkréteg', 5. a forrasz­tott elektróda, 6. á Pt huzal a csepptermisztornál. Az ellenállás hőmérsékleti függése: a kristály „aktivációs energiája" 0,40 eV. 0 C°-on 100O ohmos termisztor 75 C°-on 100 ohm ellenállású lesz. A termisztor mérési határa: —180 C° és 90 C^ között a legnagyobb az érzékenység. Az aktivációs energia itt 0,40 eV. 90 C° felett az aktivációs energia kisebb. (Kb. 0,32 eV.) A jelenleg rendelkezésre álló lakkokkal a ter­misztor kb. 250 C°-ig használható. Más megfelelő elektróda felerősítéssel kb. 550 C°-ig használható. Az érzékenysége azonban kisebb, stabilitása meg­felelő. Szabadalmi igénypontok: 1. Vanadiumpentoxid termisztor, azzal jelle­mezve, hogy a termisztor érzékelő félvezető anyaga V2O5 egykristályból, préselt pasztillából, vagy csepp alakú mikrokristályos olvadékból van. 2. Az 1. igénypont szerinti termisztor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egykristály lemez mindkét oldala porlasztott nemesfém réteggel van bevonva, melyre fémlemez van fektetve és ezt különleges, elektromosan szigetelő, ráégetett lakk­réteg tartja, a két oldalon levő fémlemezhez pedig egy-egy dróvezeték van forrasztva. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 594578. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom