146182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényvédelmi szerekül alkalmas vivőanyagok koptató hatásának csökkentésére és biológiai hatásának növelésére adalékanyag felhasználásával

O Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.182. SZÁM 45. 1. OSZTÁLY — WO—40. ALAPSZÁM Eljárás növényvédelmi szerekül alkalmas vivőanyagok koptató hatásának csökkentésére és biológiai hatásának növelésére adalékanyag felhasználásával Wolkober Zoltán oki. vegyész, budapesti lakos A bejelentés napja: 1957. június 18. Növényvédelmi porozó szerek vivőanyagául az olyan ásványi őrlemények alkalmasak, melyek megfelelő diszperzitást mutatnak, a porlékonyságuk és koptatóhatásuk pedig oly mértékű, hogy a porzásra szolgáló gépi berendezés működését nem gátolják. Minden tekintetben a legmegfelelőbb porozószer az alacsony litersúlyú, kis keménységű talkum, azonban nehéz hozzáférhetősége és viszonylagos drágasága miatt megkíséreltük más őrlemények (pl. palaliszt, erőművi szálló hamu stb.) felhasználását is. Ezeknek az őrleményeknek a diszperzitásfoka megfelelő őrléstechnikával szabályozható, azonban a porlékonyság és koptatóhatás olyan anyagi sajátságuk, mely az idáig általunk ismert eljárásokkal nem volt befolyásolható. Néhány ilyen anyag — bár nagy mennyiségben hozzáférhető és olcsó — rossz porlékonysága és nagy koptató hatása miatt csak nehezen használható fel a növényvédelemben porozószerként. A vivőanyagok koptató hatása lényegében súrlódás jellegű folyamatok eredménye. Minden olyan hatás, mely a vivőanyag-részecskék és a porozógép közötti súrlódást csökkenti, a porozógép kopását is akadályozza. Amennyiben a koptatást csökkenteni akarjuk, a kenés egy speciális esetét kell megoldani. Kísérleteink során kidolgoztunk egy oly eljárást, mely lehetővé teszi adalékanyag alkalmazásával a kevéssé porlékony vivőanyagok porlékonyságának a növelését és koptató hatásának nagymértékű csökkenését, a biológiai hatás egyidejű növelése mellett. így olyan anyagok is alkalmazhatók a növényvédelemben (pl. erőművi szálló hamu, palaliszt stb.), melyek felhasználását éppen nem megfelelő porlékonyságuk és koptató hatásuk nehezíti meg. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy az egyes vivőönyag-részecskék felületi tulajdonságait meg lehet változtatni kis mennyiségű adalékanyag segítségével. Az adalékanyag jellemzője az, hogy a vivőanyagnál lényegesen nagyobb diszperzitásfokú és annál lényegesen lágyabb. Különösen alkalmasak a fenti célra az olyan adalékok, melyek az említett két lényegesen jellemzőkön túlmenően kristálytani szerkezetük miatt lamellás jellegűek és siklatásra hajlamosak. Ilyen adalékanyagok pl. a mészhidrát, egyes grafitfajták stb. Ez az adalék a nálánál nagyobb porszemeket bevonja és annak mintegy a saját tulajdonságait átadja. A lágy adalékanyaggal bevont vivőanyagcészecskék a porozógép falának ütközve a kopás nem a kemény porszem és a gép között játszódik le, hanem lényegében a lágy adalék és a porozógép között. Amennyiben az adalék porlékonysága nagy, a koptató hatása pedig kicsi, a különben nem megfelelő sajátságú vivőanyag tulajdonságai megjavulnak és alkalmassá válnak növényvédelmi célra. A mészhidrát tartalmú szerek alacsonyabb litersúlyuk és kisebb porkohéziójuk miatt jobban porozódnak. Kevésbé hajlamosak ennek következtében a porozógépekben a beragadásra, valamint porzás közben másodlagos halmazok képzésére. Biológiai hatásuk kimutathatólag jobb, az adalékanyagnélküli szerekhez képest. A biológiai hatás javulása a jobb porozhatóság következménye. A gyakorlatban feltétlenül elegendő 5% adalékanyag alkalmazása palalisztnek, erőművi szálló hamunak, vagy magas litersúlyú rosszul porozódó talkumnak, vagy egyéb vivőanyag porlékonyságának növelésére. Példa: 85 sr erőművi szálló hamut vagy egyéb 60 mikronnál kisebb átlagos szemcseméretű vivőanyagot összegyúrunk 10 sr DDT-vel, vagy egyéb inszekticid hatóanyaggal. A gyurmába keverünk 5% nagy diszperzitásfokú lágy adalékanyagot, pl. mészhidrátot vagy grafitot, vagy egyéb hasonló kristálytani jellegű diszperzrendszert. A keverék a továbbiakban őrlőgépben a végső finomsági fokra őrölhető. Az így nyert porozószer koptató hatása lényegesen kisebb, a biológiai hatása pedig nagyobb, mint az adalék nélkül gyártott porozoszeré.