146181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a részarányos távjelző vezetékek közelvégi áthallási konduktanciájának mérésére

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.181. SZÁM 21. e. 29—36. OSZTÁLY — WE—184. ALAPSZÁM Eljárás a részarányos távjelző vezetékek közelvégi áthallási konduktanciájának mérésére Wedemeyer Erwin oki. mérnök, Berlin—Rahnsdorf és Prenzlow Hans-Günter mérnök, Berlin—Falkensee A bejelentés napja: 1958. július 25. A találmány eljárásra vonatkozik részarányos távjelző vezetékek, főleg kábelek részarányos vivő­frekvenciás vezetékei közelvégi áthallási konduk­tanciájának mérésére. A kábelekben, főleg vivőfrekvenciás kábelek­ben, egymást kölcsönösen befolyásoló távjelző ve­zetékek közelvégi áthallási viszonyainak megíté­lésére, az egy vezetékszakaszban (erősítőszakasz­ban) fellépő összes közelvégi zavarokat, keletke­zési módjuk szerint, a távolvégi áthallási — és a két szakaszvégen fellépő, közelvégi áthallási részre osztjuk. Ismeretesek oly eljárások, melyeknél az üzemi viszonyok utánképzése mellett, adott frekvencia­sávon belül, az áthallási konduktanciát alkalmas mérőkészülékekkel mérik. A közelvégi áthallás céljára ehhez az szükséges, hogy a mérési hely a szakasznak annak a végén legyen, melyen az át­hallási zavart, azaz a csatolási konduktanciát mérni óhajtják. A távolvégi áthallás méréséhez, ezzel szemben — amennyiben a kábel nincs üzemben és üzemzavarokra tekintettel kell lennünk — a mérési irány tekintetében nem kell különös fel­tételeket betartani. Mindkét mérésnél a vezeték­nek az adóval és vevővel szembenfekvő végét reflexiómentesen kell lezárni. A műszerekkel felszerelt munkahely (alább: mérőhely) áthelyezésével kapcsolatos szervezési in­tézkedések a munka lefolyása szempontjából tete­mes hátrányokkal járnak, különösen, ha egy ká­belszakaszon több mérőbrigád dolgozik. Ezek a hátrányok abban rejlenek, hogy a két szakaszvégen, mely az erősítőmező hosszához ké­pest rendesen 18—35 km-nyire van egymástól, a brigád több napi bevetéséhez szükséges, a hozzá­tartozó felszereléssel ellátott mérőhelyet kell léte­síteni. A találmány célja e hátrányok kiküszöbölése, és azt azzal éri el, hogy a mérőhelytől távolfekvő végen fellépő közelvégi áthallási konduktanciát az ugyanazon a szakaszon mérendő távolvégi át­hallással egyidejűleg mérjük, miáltal az összes át­hallási viszonyok egy szakaszvégről áttekinthetők. A találmány szerint a közelvégi áthallási kon­duktancia mérése a távoli végen ugyanazon a mé­rési helyen történik, mint a közelvégi áthallási konduktancia a közeli végen' és a távolvégi át­hallási konduktancia mérése úgy történik, hogy a közelvégi áthallási konduktancia a távoli végen ugyanannak a csatolási relációnak két távolvégi áthallási konduktanciájából adódik ki, melyek kö­zül az egyiket a távoli végen reflexiómentesen le­zárt vezetékkel és a másikat a távoli végen nyi­tott vezetékkel mérik, úgyhogy a Gauss-féle szám­síkban ezáltal kiadódó, azonos frekvenciánál mért két konduktanciának vektorkülönbsége a távoli vég közelvégi áthallási konduktanciájának mér­téke. E célból minden mérő frekvenciánál •— amint az a távolvégi áthallás-mérésnél szokásos — egy mérési értéket veszünk fel. Emellett a zavart veze­téket a távoli végen hullám-ellenállásával egyenlő ellenállással lezárjuk. Ezután, a frekvencia változ­tatása nélkül, második értéket veszünk fel, mi­mellett a zavart vezetéket a távoli végen nyitva hagyjuk. Mindkét mért távolvégi áthallási kon­duktanciát berajzoljuk a Gauss-féle számsíkba. A két mérési pont között ily módon kiadódó vek­torkülönbség megfelel a távoli végen a közelvégi áthallási konduktanciának. Adott frekvenciasávra vonatkozó áthallási relá­cióra kapott vektorkülönbségeket, nagyság és fá­zis szerint, körzővel befogjuk és helyi vektorokként egy második Gauss-féle számsíkba visszük át. Ily módon új csatolási ábrát kapunk, mely megfelel a közelvégi áthallás konduktancia görbének a zavaró és zavart vezeték között a mérőhelytől tá­volfekvő végen. A mérés leegyszerűsítésére a szokásos lezárási ellenállás helyett, feltűzhető kapcsolókészüléket használunk, melynek segítségével a zavart veze« ték a távoli végen, billenőkapcsoló útján, hullám ellenállásával egyenlő ellenállással felváltva lezár­ható vagy nyitva tartható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom