146178. lajstromszámú szabadalom • Bitumen és bitumenből készített szigetelőanyagok tartósítása baktericid adalékok alkalmazásával
2 146.178 anyagokkal szemben háttérbe szorítják, — szükségessé teszik, hogy a bitumenes anyagok biológiai korrózióját meggátoljuk. Találmányom lényege az az elgondolás, hogy a bitumenbe adagolt baktericid anyagokkal ez a probléma megoldható és a biológiai korrózió fellépése elkerülhető. Ezen elgondolás alapján végzett megfigyeléseim és kísérleteim szerint a bitumenbe oldott vagy szilárd állapotban kevert fertőtlenítő szerek, fungicid és baktericid hatású anyagok segítségével, a biológiai korrózió s ennek kapcsán a bitumen szétesése meggátolható. A baktericid hatás elérésére szerves és szervetlen vegyszerek adagolhatok akár por alakban a forró bitumenhez, bitumen oldatokhoz, pakurához, bitumen emulziókhoz keverve, akár oldatok formájában történő adagolással, mint pl. kőszénkátrányolaj és bitumen alkalmazása által. Kísérleteim során igen előnyösen használtam pl. nátriumfluorid (NaF) port, melyet a forró (150 C°) bitumenhez 1 s. %-ban adagoltam. A nátriumfluorid nehezen oldódik s a kristályos szemcsék oldódását az azokat körülvevő bitumenburok nagymértékben lassítja, amely körülmények a hatásmechanizmus tartósítására igen kedvezőek. A fluoridion kitűnő dezinficiens. Az agyag és iszap talajokhoz könnyen adszorbeálódik, miáltal a mozgó talajvíz, csapadék stb. a talajközegből nehezen mossa ki. Abban az esetben, ha nátriumfluoridot káliumbikromáttal (K2 Cr 2 07) 5 : 1 arányban keverve, poralakban adagolunk, a szigetelő vagy impregnáló anyagba, krómkryolith (CrF.2NaF) keletkezik, amely vegyület oldékonysága még a nátriumfluoridénál is sokkal kisebb, s — a baktericid hatáson kívül — a keletkező kromátionok, a vas talajbeli korrózióját inhibitorként csökkentik. Az említett célokra számos olcsó és a szigetelési, korrózió elleni védelem technológia területén jól alkalmazható vegyszert használhatunk fel. Ezek, mint már említettem, a kátrány és kátránytermékek, elsősorban ezek magasabb forrpontú termékei: a kátrányolajok. Ezeket valamely oldószerben oldva vagy forró állapotban elkeverve hordhatjuk fel a bitumenes bevonati rétegekkel együtt, vagy azokkal váltakozva. Alkalmazhatók a fenol és fenolszármazékok, klórozott naftalinok, tri-, tetra- és pentaklórfenol, ezek sói, a 4mitrofenol, dinitro-ortokrezol, ugyanígy alkalmazhatók olajban oldódó fémsók, naftenátok, petrolszulfonátok stb. A fent felsorolt vegyszerek fajtáját és adagolási arányát, a bitumenbe való keverés módját, az ilyen vegyszerekkel történő szigetelő anyag {jutacsík, papírszalag, papírlemez) impregnálását esetről esetre szakközegnek kell előírni, az alkalmazás szempontjainak megfelelően megválasztani. Egyikmásik vegyszer ugyanis egészségre vagy építőanyagokra (vas, fémek stb.) káros. Ugyanígy mérlegelendők a kezelhetőség, munkavédelmi és gazdaságossági szempontok is. A felhasznált vegyszer megválasztása tekintetében a technológia követelményeit is szem előtt kell tartani, a bitumenanyagok hasznos fizikai tulajdonságait ezen adalékoknak, nem szabad a gyakorlat szempontjából káros mértékben megváltoztatnia. Megjegyzem továbbá, hogy a cellulóz talajbeli elbomlása is baktériumok, a cellulózbontó mikrobák hatására történik a talajban. Mivel a szigeteléshez felhasznált papír vagy textil anyagok nagy százalékban cellulóz rostokból állnak, ezek pusztulása szintén mikrobiológiai okokra vezethető vissza. A baktericid anyagok alkalmazásával azonban nemcsak a bitumen biológiai korrózióját előzzük meg a talajban, de megakadályozzuk a cellulózbontó mikrobák életműködését is. Így ezen anyagok felhasználásával a talajban a papír, juta stb. rostjai tartósakká válnak és a mechanikai hatásoknak (pl. nyomás stb.) jobban ellenállnak, tömörségüket, így szigetelőképességüket, vízzáróságukat sem vesztik el. Szabadalmi igénypont: Eljárás a bitumen, pakura, valamint az ezek felhasználásával készült termékek talajban végbemenő biológiai korróziójának csökkentésére vagy meggátlására, azzal jellemezve, hogy a korróziótól védendő termékekhez szerves vagy szervetlen fungicid vagy baktericid hatású adalékokat, célszerűen fluor- és/vagy krómtartalmú vegyületeket, vagy fenol és klórozott fenol származékokat, vagy hasonlókat adunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 594576. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi 'Bálint utca 21-23.
