146171. lajstromszámú szabadalom • Kisméretű zengőtér mesterséges utózengéskeltésre és elnyelési fok mérésére
Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 146.171. SZÁM 42. g. 2—13. OSZTÁLY — TA—443. ALAPSZÁM Kisméretű zengőtér mesterséges utózengéskeltésre és elnyelési fok mérésére Dr. Tarnóczy Tamás fizikus, egyetemi magántanár, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. július 3. Napjainkban mind szokásosabb rádióban, televízióban, film- és hanglemez-felvételeknél, sőt hangosított színházakban és operákban is a mesterségesen zengetett hang alkalmazása. Erre teremmódszer és elektromos módszerek ismeretesek. A teremmódszer abban áll, hogy megfelelően kiképzett beton- vagy téglafalú helyiségben a hangot hangszórón ' kisugározzák,, majd mikrofonokkal újra felveszik. A teremben hosszú utózengésű hang keletkezik, amit vagy közvetlenül, vagy az eredeti hanghoz keverve használnak fel. Teremmódszer használatos akusztikai szabályozó- és burkolóanyagok elnyelési fokának mérésére is. Ez esetben valamely adott hangmagasságú hanggal keltett utózengési időt mérjük egyszer az üres és egyszer az anyaggal burkolt teremben. Minden eddig ismert és leírt eljárás vastag, tömör, kő-, beton- vagy téglafalakkal határolt, belül vakolattal, cementtel simított" vagy kőlapokkal, csempével burkolt falú 100—300 m3 nagyságú teremre vonatkozik. Olyannyira csak ezt a lehetőséget ismerik, hogy az ez évben körözött ISO/TC 43/G—131 nemzetközi szabványosítási javaslat is ezt írja elő. A világon minden akusztikai laboratórium ezt az eljárást használja. A találmány szerinti kisméretű (10—60 m3 ) zengőtér utózengési időben is és minőségben is ugyanazt az eredményt szolgáltatja, mint az általánosan használt nagy termek. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy a zengőtér határoló felületei nem párhuzamosak és ún. diffúz kiképzésűek. Ezenkívül a belső térben gömbök és más diffúzorok kerülnek alkalmazásra a hangenergia egyenletes szétszórására. Mindez azonban kevés a cél elérésére. A leglényegesebb lépés, ami minden eddigi próbálkozással szemben új, hogy a falak hajlítási rezgéseket végző anyagból, célszerűen vaslemezből készülnek. A lemezek a hajlítási rezgéseik révén éppen a mély hangokat nyelik el, amelyek hosszú utózengési idejük és a teremrezonanciák miatt eddig a legtöbb bajt okozták. A kisméretű hajlítható falakkal készült zengőtér ebből a szempontból még a nagyméretű merevfalú termek minőségét is felülmúlja. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 594578. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23. Az 1. ábra a zengőtér alaprajzának példaképpen kivitelezett alakját mutatja. A falak párhuzamosságát az —1— diffúz kiképzésű oldalfalak megbontják, miáltal az. állóhullámok kialakulása valószínűtlenebbé válik. Az —1— diffúz falkiképzés ezenkívül a hangenergia egyenletes szétszórását is szolgálja. Ugyanezt a célt segítik elő a —2— gömbdiffúzorok is. A 2. ábra a hosszanti metszet példaképpen bemutatott alakja. Az —1— mennyezet hasonlóképpen az 1. ábra —1— oldalfalaihoz, az állóhullámok keletkezésének megakadályozását és a hangenergia egyenletes szétszórását szolgálja. A —2— gömbdiffúzorok szerepét az 1. ábra leírásakor részleteztük. A 3. ábrán a falakat alkotó lemez példaképpen bemutatott kiképzése látható. Az —1— lemez a —3— T-vasakhoz van hegesztve. Fontos az •—1— lemezre átlóirányban erősített, —2— merevítő borda, amely a lemez sajátfrekvenciáinak széles spektrumú eloszlását biztosítja. Az ismertetett zengőtértípus műszakilag megfelelő, kis helyet foglal el, megépítése gazdaságilag előnyös, könnyen szétszedhető és újra összeépíthető, csaknem hordozhatónak mondható. Mindezen tulajdonságai következtében még az elektromos működtetésű eljárások kiszorítására is képes lehet. Szabadalmi igénypontok: 1. 100 m3 -nél kisebb zengőtér mesterséges utózengés keltésre és elnyelési fok mérésére, azzal jellemezve, hogy a határoló felületek részben vagy egészben hajlítási rezgésekre képes anyagból készülnek. 2. Az 1. igénypont szerinti zengőtér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a határoló felületek nem párhuzamosak, hanem zegzugos („diffúz") kiképzésűek. 3. Az 1. igénypont szerinti zengőtér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajlítási rezgést végző lemezek átlós merevítéssel vannak ellátva. 4. Az 1. igénypont szerinti zengőtér kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a térben gömbök vagy'bás alakú álló, vagy mozgatható, hangot szétszóró „diffúzorok" vannak elhelyezve.
