146170. lajstromszámú szabadalom • Szemátrakó készülék kéttűágyas síkkötőgépekhez

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.170. SZÁM 25. a. 19—29. OSZTÁLY — TA—424. ALAPSZÁM Szemátrakó készülék kéttűágyas síkkötőgépekhez Tassy Béla gépésztechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 26. Kéttűágyas síkkötőgépeken az úgynevezett egy­színoldalas („schlauch") kelmék kötése közben többszöri szemátrakás szükséges. Ez a szemátra­kási művelet nagy gyakorlottságot, figyelmet és hosszú időt igényel, mivel mind ez ideig kézi erő­vel végezték. A találmány szerinti készülék alkalmazásával a kézi szemátrakás kiküszöbölődik, emellett pedig a készülék használata a síkkötő gépen semmiféle szerkezeti változást nem igényel. A szemátrakás mechanizáiásának lehetővé tételére a készülék egy kengyellel összekötött két tartólemezből áll, amely tartólemezek mindegyikére egy-egy lakatpár van erősítve és a lakatpárok által közrefogott vezető­hornyok vezérlik a tűk mozgását, a rajzokkal kap­csolatosan leírt módon. A tűk mozgatása úgy tör­ténik, hogy a szemet (hurkot) tartó mellső tű kanala nyílik és egy tartólemez hatása folytán félig nyitott helyzetben marad, miközben a tű feljebb halad. Ezáltal a megkötött kelme többi részével összefüggő szem megnyúlik, mert az em­lített lemez nem engedi a kanalat becsukódni, a felemelt helyzetű kanál viszont nem engedi, hogy a szem a tűn lejjebb csússzon. Mikor a szem meg­nyújtása megtörtént, a szembe a másik tűt be lehet vinni, majd pedig az előbbi (mellső) tűt ki­húzni, amivel a szemátrakás művelete megtörtént. A rajzokon az 1. és 2. ábra a két lakatpár nézete, a 3. ábra pedig a találmány szerinti ké­szülék a síkkötőgép vége felől tekintve; az 1. és 2. ábra, tehát a 3. ábra A ill. B nyila irányából vett nézet. A 4. ábra a készülék felülnézete és az 5. ábra a működést szemléltető vázlat. Ezen az ábrán is láthatók a lakatpárok, de a jobb érthetőség ked­véért nem a valóságnak megfelelő alakban (mint az 1. és 2. ábrán), hanem kissé aránytalanul, oly­képp, hogy a hosszúsági' méret nagyobb mint a valóságban. A készüléknek két darab —1— tartólemeze van, amelyek fordított V alakban helyezkednek el egy­máshoz képest és amelyeket az ív alakban meg­hajlított —2— kengyel fog össze. Az egyik —1— tartólemezen —3— kanálemelő lemez van meg­erősítve, amelynek alakja megfelel a tűk nyitott kanalai emeléséhez és tartásához szükséges mű­veletnek. A kanálemelő lemezt hordozó tartóleme­zen van a —4—, —5— lakatpár, a vele szemben levő —1— lemezen pedig a —6—, —7— lakat­pár, amelyek a tűlábakat fogadják be a tűk moz­gatása, ill. vezérlése végett. Az —1— lemezek és a —2— kengyel között mindkét oldalon egy-egy —8— betétlemez van, a megfelelő rögzítés lehe­tővé tételére. . A készülék használata a következő: Az ún. patent, más néven passzé lekötése után a szemek az. innenső, tehát a gépikezelő felé eső tűkön vannak és a feladat az, hogy ezeket a sze­meket a hátsó tűágy tűire rakjuk át. A szánnal a kötőgép jobboldalán megállunk, a két hátsó és a jobboldali első lakatot fellazítjuk, a hátsó tű­ágyon pedig az eddig a kötésben részt nem vett tűket a működési magasságig fetoljuk és a szánt balra toljuk, mint a kézi átrakás esetében. Ezután a vízszintes síkban elmozdítható tűágyat — ha ez az első tűágy — két fokozattal balra, ha a hátsó, két fokozattal jobbra mozdítjuk el és olyan állás­ban rögzítjük, hogy a hátsó tűágyon levő tűk az első tűágy tűi előtt közvetlenül, minél kisebb hézaggal elmozoghassanak. Ezután a találmány szerinti átrakó készüléket a gép jobboldalán a tűágyra helyezzük és jobbról balra, a kötésben résztvevő1 tűk felett áttoljuk. Ezáltal a hurkok az első tűágy tűiről a hátsó tű­ágy megfelelő tűire néhány másodperc alatt, min­den, nehézség nélkül átkerülnek. Ennek az átra­kásnak az egyes műveleteit az alábbiakban az 5. ábra kapcsán részletesen ismertetjük. Az átrakás befejezése után a baloldalra áttolt, találmány szerinti készüléket ismét eltávolítjuk, a tűágyat eredeti helyzetébe visszaállítjuk és a lakatok beállítása után az egyszínoldalas kötést megkezdjük. A készüléknek jobbról balra való tolása folya­mán a következő műveletek jönnek létre: amint az 5. ábra mutatja, a szem a mellső, tehát az ábra szerinti jobboldali tűn van és ezt a tűt a —4—, —5— lakatpár felemeli, a —6—, —7— lakatpár pedig a hátsó tűt emeli. Ezáltal a hurok a tű lejjebb levő részére csúszik és a kanál nyí­lik (5. ábra, I. helyzet). Most a —4—, —5— lakat­pár a tűt lejjebb húzza (II. helyzet) és így annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom