146169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többtestű bepárlótelepek párahasznosítására

2 146.169 nagyobb nyomás mellett üzemeltetni. Több be­párlóteleppel rendelkező1 üzem esetében a talál­mány részleges alkalmazása is szóba jöhet, amikor tehát a többtestű bepárlótelepek közül csak néhá­nyat állítunk át magasabb nyomásszintre. A találmány szerinti eljárás részleteiben a rajz­mellékleten bemutatott példák kapcsán az aláb­biakban van ismertetve. A 2. ábrán bemutatott sámán a találmány sze­rinti eljárás legegyszerűbb módon való fogana­tosítása van szemléltetve. E megoldásnál a 23 fűtőgőz a 6 bepárlótestet fűti, míg a 6 bepárló­testben képződött párával fűtjük a 7 bepárló­testet, majd az itt előálló párát a 8 bepárlótestbe vezetjük és így tovább. Az utolsó, a séma sze­rinti példánál 9 bepárlótestből kilépő párát — amelynek nyomása a találmány szerint magasabb, mint az eddig szokásos volt — a 10 gőzturbinába vezetjük s itt expandáltatjuk a 11 kondenzátor nyomásáig. Amennyiben az egyes bepárlótestekben képző­dött párának csak egy részét kell a következő bepárlótest fűtésére fordítani, akkor a felszaba­dult páramennyiséget e pára nyomásának meg­felelő nyomású turbinafokozatba vezetjük. Ilyen megoldást szemléltet a 3. ábra. Itt a 16 turbina a bepárlótelep bepárlótestjeiben uralkodó nyo­másoknak megfelelő fokozatai bevezető csatornák­kal rendelkeznek. A 12 bepárlótestben a 24 fűtő­gőz hatására keletkező párának csak egy részét visszük a 13 bepárlótestbe, míg a megmaradó páramennyiséget a 18 vezetéken át a 16 turbina megfelelő fokozatába szállítjuk. Ugyanígy a 13 és 14 bepárlótestekben képződő párának egy-egy ré­szét a 19, illetve 20 vezetéken át a 16 turbina megfelelő nyomású fokozataiba visszük. Az utolsó 15 bepárlótestet elhagyó pára teljes mennyiségét a 21 csővezetéken át ugyancsak a 16 turbinába vezetjük. A bepárlótelepről a turbinába vitt párát expandáltatjuk a 17 kondenzátor nyomásáig. Nincs akadálya annak, hogy szükség esetén az egyes bepárlótestek páráit más-más turbinába ve­zessük. Előnyös lehet továbbá, ha a bepárlótelep­ről felszabaduló párát olyan turbinába vezetjük, amelyben e párákon kívül más bepárlótelep páráit, esetleg máshonnan felszabaduló hulladékgőzt hasznosíthatunk és/vagy amely turbinában kazán­ból származó gőzt is feldolgozunk. Ilyen esetben természetesen a turbinának azon fokozatai, ame­lyekbe a párát vagy hulladékgőzt vezetjük, e na­gyobb gőznyelésnek megfelelően kell méretezni és kiképezni. Tekintettel arra, hogy a bepárlótestekből kilépő pára nem mindig kielégítő tisztaságú, így cél­szerű lehet a párával felületi gőzátalakítóban tiszta gőzt előállítani, s ezt a tiszta gőzt vinni a turbi­nába. Ha a párát közvetlenül visszük a gőzturbinába, akkor a turbina kilépésénél keverőkondenzátor alkalmazható, s ezáltal elkerülhető a felületi kon­denzátor alkalmazása esetén előálló felületszeny­nyeződés. Ilyen esetben a pára részbeni tisztítása céljából alkalmazható esetleg elektrosztatikus el­ven, vagy irányeltérítés elvén, vagy centrifugálás­sal működő csepp- és szennyezésleválasztó. Gőzátalakító nélküli megoldás esetén, ha a tur­bina után felületi kondenzátor van, akkor célszerű a bepárlótestekből származó párákat a kondenzá­torcsöveken belül vezetni, mert a kondenzátor csöveinek belső felülete könnyebben tisztítható. Az ilyen kondenzátorok és általában a csöves hő­kicserélő, hőhasznosító berendezések, szennyezés­nek kitett belső csőfelületei oly módon is tisztít­ható, hogy időszakosan vagy folyamatosan a cső belső átmérőjénél kisebb átmérőjű golyókat haj­tunk át. a csöveken (golyós kondenzátortisztítás). A bepárlótestekből elvett párának, vagy e pá­rákkal 'gőzátalakítóban előállított tisztább gőznek gőzturbinában történő, munkavégzésre való fel­használása, jobb hatásfokkal történhet, ha a be­párlótestekből elvett párát, vagy az ezzel előállí­tott gőzt a turbinába való belépés előtt túlhevít­jük. Pl. 200—300 C°-os túlhevítéssel, 100 t/ó gőz­nyelésnél a túlhevítés révén nyerhető többié t­cillamosenergia kb. 4000 kWó. A túlhevítés problémát jelenthet abból a szem­pontból, hogy a turbinát elhagyó gő'z is még túl­hevített állapotban lévén e gőz kondenzálására a felületi kondenzátor teljesítménye nem elegendő. Ezen segíthetünk olyképpen, hogy a turbina és kondenzátor között, esetleg a turbina valamely célszerűen megválasztott utolsó fokozatában víz­befecskendezést alkalmazunk. Abban az esetben, ha a bepárlótelep (vagy fel­tárás) által biztosított hőmennyiség a termelő üzemben nem hasznosítható, célszerűnek látszik a rendelkezésre álló hőmennyiséget a szomszédos üzemrészekben, illetőleg üzemekben hasznosítani. Nagy gőzmennyiségek esetén szóba jöhet esetleg jelentős gőzigényű üzem telepítése is. Bepárló­telep alacsony nyomású gőzének kihasználásánál elsősorban alacsonyabb nyomásigényű gőzfogyasz­tók jöhetnek számításba. Példaképpen: nitrogén műtrágya-brikettgyár, egyes élelmiszeripari üzemek feltételezve, hogy a hely egyéb szempontjából pl. szennyezés szempontjából megfelelő. A gőzellátás történhet vagy az eredeti nyomással dolgozó be­párlótelep közbenső fokozatából, illetőleg emelt nyomású bepárlótelep utolsó fokozat&ból, illetőleg valamely megfelelő nyomáson választott (de eset­leg a szokásosnál magasabb nyomású) közbenső fokozatából. A bepárlótelepen felszabadult pára kihasználá­sánál különösen előnyös e párákkal való víz-, illetőleg folyadékmelegítés. Erre vonatkozóan két példát ismertetünk. Az egyik példakénti megoldásnál a párával me­legített folyadék az erőművek tápvize, különösen a nagyobb közhasznú, vagy ezzel egyenlő nagy­ságrendű erőművek tápvize. Amennyiben' a telep közelében erőmű nincs, akkor a szomszédos ipar­telepek és/vagy magának a timföldgyár tápvizé­nek előmelegítése is igen előnyös. A másik példa olajfinomítóknál, olaj előmelegítése. Amennyiben a bepárlótelep és a melegvizet, illetőleg olajat fel­használó telep viszonylag távol vannak egymástól, esetleg célszerű az előmelegítendő tápvizet, ille­tőleg olajat a bepárlótelephez szállítani, majd itt elvégezni a felmelegítést és utána a magasabb hőfokú folyadékot visszavinni a fogyasztóhoz. , Ebben az esetben a folyadék, illetőleg tápvíz rendszerint az őt melegítő páránál nagyobb nyo­más alatt van, így az esetleges szennyeződési veszély is nagymértékben csökken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom