146168. lajstromszámú szabadalom • Gép lucerna mesterséges megtermékenyítésére

o Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.168. SZÁM 45. f. 1—6. OSZTÁLY — SCHI-42. ALAPSZÁM; Gép lucerna mesterséges megtermékenyítésére Schrifíert István igazgatóhelyettes, Zsarnóczay Gyula tanító és Zsarnóczay Lajos tanító, Gyula A bejelentés napja: 1958. február 25. A találmány lucerna virágját megtermékenyítő gép létesítésére vonatkozik. Ismeretes, hogy a rovarok által a lucerna virágjára gyakorolt mechanikai befolyás bizonytalansága miatt a lucerna mesterséges megtermékenyítésére különböző utakat kíséreltek meg. Ismertek olyan gépek, melyek a virágokra — egymáshoz közeledő, majd távolodó, tehát ide-odamenő mozgást végző — pofákkal nyomást fejtenek ki, miáltal a virágok felpattannak és megtermékenyülnek. Ezek a gépek szakaszos működésük miatt csak azokat a virágokat termékenyítik meg, melyek — a pofák» egymáshoz való közeledésekor — a pofáik közé kerülnek és csak az olyan helyzetbe jutott virágokat, amelyeknek csónak alakot képező két összetapadt sziromlevele a pofák között a pofák belső függőleges síkjaira merőlegesen állnak. E vízszintes helyzetű sziromlevelek egyresze is elfordul és a megtermékenyülés elmarad. Mindezen túlmenően a pofák közé azért sem kerülhet a virágoknak egy további része, mert a pofák előtt a növényzet jelentős hányada le- és oldalt hajlik. Ismert a lucerna virágjának gőzhatással történő mesterséges megtermékenyítése is. Itt vízgőzbe telített szénhidrogéneket, alkoholokat stb.-t párologtatunk vagy porlasztunk el. Ez a költséges és a virágokat csak részben nyitó eljárás roncsoló és pusztító hatásának elkerülése nehezen biztosítható. Ismert a menetirányra merőlegesen a növényzet felett kifeszített, huzalnak vagy más effélének a virágokon való végighúzása által kifejtett ütések hatására történő megtermékenyítés módszere is. Hatásosságát tekintve minden ismert eljárás mögött áll. A találmány szerinti gép az ismert megoldások hátrányait a virágokra — rugalmas mechanikai — nyomással kombinált sodrást kifejtő két párhuzamba hozott hengerrel vagy hengerpárokkal küszöböli ki, amely hengerpárok összetartozó tagjainak forgásiránya ellentétes és a hengerpárok ígyik hengerének kerületi sebessége a gép haladási sebességévél legalább egyenlő, míg a másik henger kerületi sebessége a gép haladási sebességénél nagyobb, de legalább egyenlő. Továbbá a hengereknek puha, rugalmas tapadó köpenye van és a hengerpár mindkét hengere függőleges tengelyen egy síkba van elrendezve. A találmány szerinti gép az ismertekkel szemben nem szakaszos, hanem folyamatos működésű. A terelő szervek által irányított, terelt virágok közül nemcsak az ideális helyzetben levők termékenyülnek meg, hanem a hengerpárok közé vezetett minden virág — legyen az bármilyen helyzetben — beporzódik. A növényzetnek a gép előli elhajlásából adódó megtermékenyülési bizonytalanság is kiküszöbölődik a terelő szervek révén. A fenti előnyök mellett a gép egyszerű szerkezettel és kevés költséggel valósítható meg. Roncsoló vagy pusztító hatása úgyszólván nincs. A szembe forgó és különböző kerületi sebességű párhuzamba hozott —1—2 hengerek felül meghosszabbított vertikális —3— egy síkba eső tengelyei a vízszintesen egymás felett elrendezett —8—9— tartóvázak —10—11— csapágyaiban vannak ágyazva. A pl. két 50—60 cm hosszú és 10—16 cm átmérőjű sima hengerből álló henger pár között levő hosszanti rés, tehát a lucernavirágot befogadó nyílás a hengerek nyugalmi helyzetében legfeljebb 1—2 mm. A rugalmas mechanikai nyomással kombinált sodrás, csavarás azáltal létesül és a virágok roncsolása, tépése azáltal kerülhető el, hogy a hengerpár egyik —1— hengerének kerületi sebessége a gép haladási sebességével legalább egyenlő, míg a másik —2— henger kerületi sebessége a gép haladási sebességénél nagyobb, de legalább egyenlő. A —3— tengelyek felső végére —6—7— kúpfogaskerekek vannak ékelve, melyek a —19— tengelyre erősített —20—21— kúpfogaskerekekker állnak kényszerkapcsolatban. A —19— tengely függőleges váztagban ágyazott és egyik végére —22— lánckerék van ékelve. A —22— lánckerék —23— lánc révén —24— lánckerékkel áll kapcsolatban. A —24—25— lánckerekek egymás mellé a —28— csonkatengelyen levő —29— járókerék agyára vannak erősítve, azzal együtt forognak. A hajtásátvitel természetszerűleg attól függően, hogy a gép függesztett, vontatott vagy önjáró kivitelben készül, sokféléiképpen megoldható. A növényzetet a hengerpárok elhelyezésének megfelelően széjjel kell választani, fésülni. A nö-