146162. lajstromszámú szabadalom • Eltolt fázisú árammal vagy feszültséggel dolgozó kapcsolási berendezés jeláramkörökhöz, különösen vasúti biztosító berendezésekhez

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.162. SZÁM 20. i. 24—29. OSZTÁLY — Si-673. ALAPSZÁM Eltolt fázisú árammal vagy feszültséggel dolgozó kapcsolási berendezés jeláramkörökhöz, különösen vasúti biztosító berendezésekhez VEB Werk für Signal- und Sicherungstechnik, Berlin (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Holz Dietrich mérnök, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság A bejelentés napja: 1957. szeptember 18. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. július 22. Pótszabadalom a 144133. számú törzsszabadalomhoz. A találmány a 144 133. számú (Ve—261. alapszámú) törzsszabadalom szerinti kapcsolási berendezés továbbfejlesztése. Célja a törzsszabadalom szerinti kapcsolási berendezéssel kapcsolatban alkalmazott mágneses erősítőkkel mint vágányrelékkel dolgozó jeláramkörök üzembiztonságának legmesszebbmenő biztosítása. A törzsszabadalom leírásában ismertetett kapcsolási berendezés lényege, hogy kapcsolási elemet eltolt fázisú két feszültség vagy áram függvényében hídkapcsolásban elrendezett egyenirányító szakaszok útján működtetünk. Jóllehet a kívánt hatás normális esetben biztosan be is következik, mégis megvan a lehetősége annak, hogy a kapcsolási elem nemkívánatos módon olyankor is működésbe lépjen, amikor a két feszültség közül csak egyik lép föl, az egyenirányító szakaszok egyike pedig hibás. A találmány oly kapcsolási berendezés, amely a jeláramköröket üzemzavarok esetén is a legmesszebbmenőén üzembiztossá teszi. Ezt azzal érjük el, hogy a feszültségeket illetőleg áramokat a törzsszabadalom szerint felépített két párhuzamosan működő (fázisösszehasonlító) kapcsolási berendezésre adjuk, amelyek jelfogók helyett mágneses erősítőket működtetnek, ezeknek kimenetéhez ismét jelfogók vannak csatlakoztatva, a törzsszabadalorn leírásában ismertetett és párhuzamosan dolgozó kapcsolási berendezések egyikének egy vagy több mágneses erősítője pedig elő van mágnesezve. A találmány abban van, hogy bármilyen hiba a teljes elrendezés két párhuzamosan dolgozó réízének működésmódjában eltérést hoz létre, ami viszont lehetővé teszi a zavar felismerését. A találmány szerinti kapcsolási berendezés működésmódját a továbbiakbán a rajzon feltüntetett példakénti kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábrán lényegében a törzsszabadalom szerinti kapcsolási berendezés kettőzése látható, amennyiben két azonos jellegű 1 berendezés párhuzamosan dolgozik. A 2 mágneses erősítők egyike a, b útján előmágnesezve van, úgyhogy a másikkal ellentétes értelemben dolgozik. Ez azt jelenti, hogy amikor a kapcsolás bemenetén vágányfeszültség van — ami foglalatlan vágánynak felel meg —, az 1 jelfogó meghúz, a 2 jelfogó pedig leejt. Ha nincs vágányfeszültség vagyis a vágány foglalva van, a jelfogók helyzetüket felcserélik, vagyis az 1 jelfogó ejt le és a 2 jelfogó húz meg. Ezzel elérjük, hogy a kezelés (vágányfoglalás és felszabadulás) során esetleg előforduló bármilyen zavar esetén mindkét jelfogó egyszer, egyidejűleg húz meg vagy ejt le, ami zavar kritériumaként értékelhető ki. A 2. ábrán a találmány oly példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, amelynél a vágányon át egymástól 180° alatt eltérő két váltófeszültség közül az egyik mindenkor a kapcsolás bemenetére jut. A két 1 és la jelfogó közül ez esetben mindenkor csak az egyik működik. A jelfogók mindegyikéhez egy-egy 2 mágneses erősítő van rendelve, amelyeknek vezérlő tekercsei sorba vannak kötve és a törzsszabadalom szerinti 1 (fázisösszehasonlító) kapcsolás kimenetéhez csatlakoznak. A találmány szerinti elrendezés mármost két különböző kapcsolási lehetőséget rejt magában: 1. Az 1 és la jelfogó 2 mágneses erősítője a 2. ábrán látható módon a, b felől előmágnesezve van. Ekkor mindig csak egy jelfogó van meghúzva, a két másik viszont leejt. Esetleges zavar azáltal válik megállapíthatóvá, hogy kezelés során