146131. lajstromszámú szabadalom • Villamos csatlakozó
2 146.131 A rajzok a találmány tárgyának több példaképpeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra a szigetelő dugaszolóháznak metszete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti metszetre merőleges metszet, illetve nézet, A 3. és 4. ábrák a harang alakú szigetelő aljzatnak két egymásra merőleges metszete, mely szigetelő aljzatban két érintkező csap van ágyazva. Az 5. és 6. ábrák a különböző alakítású rugókat tartalmazó csatlakozó szigetelő házának metszete. A 7. ábra segédérintkezőket tartalmazó csatlakozófél metszete. A 8. ábra négy érintkezőt tartalmazó csatlakozónak egyik, a 9. ábra ugyanezen csatlakozó négy érintkező csapot tartalmazó, másik csatlakozófelének axonometrikus képe. A szigetelőanyagból préselt 5 dugaszolóházban (1. ábra) a fémből való, párhuzamosan elhelyezett 1 érintkező hüvelypár foglal helyet, mely hüvelyekhez 6 vezeték csatlakozik. A szigetelőanyagból préselt harang alakú alakú 4 szigetelőaljzatból (2. ábra) két 2 érintkező csap nyúlik ki. Sem az 1 hüvely, sem a 2 csap nincs felhasítva, azaz mindkettő merev. Az érintkezők nemcsak hüvely vagy csap, hanem lap alakúak is lehetnek. Érintkező felületeiket az érintkezőktől villamosan elszigetelt, külön darabot alkotó, kiöblösödéssel ellátott rugó feszíti egymásnak. A két csatlakozó csak a kontaktusoknál tud érintkezni, mert a 3 rugó a két csatlakozófelet oly módon feszíti, hogy azok csak az érintkezőkön feküdjenek fel. A szigetelőanyagból való 4, 5 házak légrés meghagyása esetén egyáltalában nem, vagy csak a csatlakozók vezetésére szolgáló hornyok vagy felületek mentén érintkeznek, mely felületek a kontaktusnyomás irányában ható erőhatást nem tudnak felvenni. Az 5. ábra szerinti megoldásnál a 10 rugó és 5 szigetelő alakja úgy van megválasztva, hogy a csatlakozókat összecsatolt állapotban rögzíti, elreteszeli és így azok szétbontása csak nagyobb erőhatással válik lehetségessé. A 6. ábra az 5. ábra szerintihez hasonló megoldást szemléltet, azzal az eltéréssel, hogy a 12 rugó annak lazítására szolgáló 14 nyúlvánnyal van ellátva és a rugó lazítása nélkül a csatlakozó nem bontható. Ezzel elérhető, hogy a csatlakozás véletlen megrántás vagy a csatlakozó zsinór mozgása következtében nem húzódik széjjel, sőt — pl. mikrofonkábeleknél — bizonyos húzóerőt is képes a csatlakozás felvenni, ami lehetővé teszi a 6. ábra szerinti megoldásnak feszített légvezetékeknél való alkalmazását. A 7. ábra a találmány szerinti villamos csatlakozó oly további kiképzésének példaképpeni kiviteli' alakját szemlélteti, melynél a csatlakozó segédérintkezőkkel is el van látva. A csatlakozó 4 szigetelőházában ágyazott 2 szigetelőcsapot terhelő 13 rugóra 15 szigetelőcsap támaszkodik. 16 a segédérintkező rugókat, 17 azoknak érintkezőit jelöli. A 15 rugó alakváltozása folytán a kapcsolóelemeket zárja, bontja vagy átkapcsol és ily módon reteszelő vagy vezérlő; áramköröket működtethet. A 8. és 9. ábra szerinti több csatlakozóhoz egyetlen rugózó elem tartozik, mely az érintkezőktől szigetelten is szerelhető. Ebben az esetben az egyik csatlakozófélen 2—2 17 érintkező közös merev 16 szigetelőbe ágyazott merev egységet alkot és két ilyen egység egymáshoz képest korlátozott mérvben elmozdulhat, a 15 keretben és két ilyen egység közé helyezzük a 18 rugózó elemet, mely az egyik csatlakozófél két érintkező csoportját ráfeszíti a másik 19 csatlakozófél merev 20 érintkezőire. Szerkezeti részleteiben a találmány az igénypontok keretén belül sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos csatlakozó, jellemezve merev szerkezetű egy, vagy több érintkezővel és ezek érintkező felületeit összenyomó, az érintkezőktől villamosan elszigetelt, külön darabot alkotó, legalább egy rugóval. 2. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve a csatlakozófelekben ágyazott érintkezőkkel és a két csatlakozófél között elrendezett, az érintkezők között a szükséges nyomást létrehozó közös rugóval és a csatlakozófelek oly kiképzésével, hogy a rugóerő feszítő hatása csak az érintkezők mentén érvényesülhet. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve hüvely, csap vagy lap alakú érintkezőkkel. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve két érintkezőhöz tartozó közös rugóval. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kettőnél több érintkezőhöz közös rugó tartozik, mimellett két, ill. két-két érintkező az egyik csatlakozófélben egymáshoz képest mereven, de páronként korlátolt mértékben elmozdulhatóan, a másik csatlakozófélben pedig valamennyi érintkező mereven van elhelyezve és a rugó feszítőereje akkora, hogy minden érintkezőn a szükséges kontaktusnyomású felfekvést biztosítja. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozónak ismétléssel tetszőleges számú kontaktus létrehozására alkalmas kiviteli alakja, jellemezve a csatlakozóban elhelyezett, legalább a kontaktusszám negyedének és legfeljebb a kontaktusszám felének megfelelő számú rugózó elemmel. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve a rugó oly kiképzésével, mely a csatlakozást mechanikailag elreteszeli, úgyhogy az csak a súrlódás legyőzéséhez szükségesnél nagyobb erőhatással bontható. 8. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve a csatlakozást mechanikailag elreteszelő rugók oly kiképzésével, hogy a csatlakozás csak a rugó vagy rugók lazításával bontható. 9. Áz 1—8. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve a rugózó elem oly kiképzésével, mely villamos kapcsolatot, pl, árnyékolást védő földelést is létrehoz. 10. Az 1—9. igénypontok . bár'melyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve külön áram-