146131. lajstromszámú szabadalom • Villamos csatlakozó

2 146.131 A rajzok a találmány tárgyának több példa­képpeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra a szigetelő dugaszolóháznak metszete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti metszetre merő­leges metszet, illetve nézet, A 3. és 4. ábrák a harang alakú szigetelő aljzat­nak két egymásra merőleges metszete, mely szi­getelő aljzatban két érintkező csap van ágyazva. Az 5. és 6. ábrák a különböző alakítású rugókat tartalmazó csatlakozó szigetelő házának metszete. A 7. ábra segédérintkezőket tartalmazó csatla­kozófél metszete. A 8. ábra négy érintkezőt tartalmazó csatlakozó­nak egyik, a 9. ábra ugyanezen csatlakozó négy érintkező csapot tartalmazó, másik csatlakozófelének axono­metrikus képe. A szigetelőanyagból préselt 5 dugaszolóházban (1. ábra) a fémből való, párhuzamosan elhelyezett 1 érintkező hüvelypár foglal helyet, mely hüve­lyekhez 6 vezeték csatlakozik. A szigetelőanyagból préselt harang alakú alakú 4 szigetelőaljzatból (2. ábra) két 2 érintkező csap nyúlik ki. Sem az 1 hüvely, sem a 2 csap nincs felhasítva, azaz mindkettő merev. Az érintkezők nemcsak hüvely vagy csap, hanem lap alakúak is lehetnek. Érint­kező felületeiket az érintkezőktől villamosan el­szigetelt, külön darabot alkotó, kiöblösödéssel el­látott rugó feszíti egymásnak. A két csatlakozó csak a kontaktusoknál tud érintkezni, mert a 3 rugó a két csatlakozófelet oly módon feszíti, hogy azok csak az érintkezőkön feküdjenek fel. A szigetelőanyagból való 4, 5 há­zak légrés meghagyása esetén egyáltalában nem, vagy csak a csatlakozók vezetésére szolgáló hor­nyok vagy felületek mentén érintkeznek, mely felületek a kontaktusnyomás irányában ható erő­hatást nem tudnak felvenni. Az 5. ábra szerinti megoldásnál a 10 rugó és 5 szigetelő alakja úgy van megválasztva, hogy a csatlakozókat összecsatolt állapotban rögzíti, el­reteszeli és így azok szétbontása csak nagyobb erőhatással válik lehetségessé. A 6. ábra az 5. ábra szerintihez hasonló meg­oldást szemléltet, azzal az eltéréssel, hogy a 12 rugó annak lazítására szolgáló 14 nyúlvánnyal van ellátva és a rugó lazítása nélkül a csatlakozó nem bontható. Ezzel elérhető, hogy a csatlakozás véletlen meg­rántás vagy a csatlakozó zsinór mozgása követ­keztében nem húzódik széjjel, sőt — pl. mikrofon­kábeleknél — bizonyos húzóerőt is képes a csat­lakozás felvenni, ami lehetővé teszi a 6. ábra sze­rinti megoldásnak feszített légvezetékeknél való alkalmazását. A 7. ábra a találmány szerinti villamos csatla­kozó oly további kiképzésének példaképpeni ki­viteli' alakját szemlélteti, melynél a csatlakozó segédérintkezőkkel is el van látva. A csatlakozó 4 szigetelőházában ágyazott 2 szi­getelőcsapot terhelő 13 rugóra 15 szigetelőcsap támaszkodik. 16 a segédérintkező rugókat, 17 azok­nak érintkezőit jelöli. A 15 rugó alakváltozása folytán a kapcsolóelemeket zárja, bontja vagy át­kapcsol és ily módon reteszelő vagy vezérlő; áram­köröket működtethet. A 8. és 9. ábra szerinti több csatlakozóhoz egyetlen rugózó elem tartozik, mely az érintke­zőktől szigetelten is szerelhető. Ebben az esetben az egyik csatlakozófélen 2—2 17 érintkező közös merev 16 szigetelőbe ágyazott merev egységet alkot és két ilyen egység egymáshoz képest kor­látozott mérvben elmozdulhat, a 15 keretben és két ilyen egység közé helyezzük a 18 rugózó ele­met, mely az egyik csatlakozófél két érintkező csoportját ráfeszíti a másik 19 csatlakozófél merev 20 érintkezőire. Szerkezeti részleteiben a találmány az igény­pontok keretén belül sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos csatlakozó, jellemezve merev szer­kezetű egy, vagy több érintkezővel és ezek érint­kező felületeit összenyomó, az érintkezőktől villa­mosan elszigetelt, külön darabot alkotó, legalább egy rugóval. 2. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve a csatlakozófelekben ágyazott érintkezőkkel és a két csatlakozófél között elrendezett, az érintkezők között a szükséges nyo­mást létrehozó közös rugóval és a csatlakozófelek oly kiképzésével, hogy a rugóerő feszítő hatása csak az érintkezők mentén érvényesülhet. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve hüvely, csap vagy lap alakú érintkezőkkel. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve két érintkezőhöz tartozó közös rugóval. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti csat­lakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kettő­nél több érintkezőhöz közös rugó tartozik, mimellett két, ill. két-két érintkező az egyik csatlakozófélben egymáshoz képest mereven, de páronként korlá­tolt mértékben elmozdulhatóan, a másik csatla­kozófélben pedig valamennyi érintkező mereven van elhelyezve és a rugó feszítőereje akkora, hogy minden érintkezőn a szükséges kontaktusnyomású felfekvést biztosítja. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozónak ismétléssel tetszőleges számú kon­taktus létrehozására alkalmas kiviteli alakja, jelle­mezve a csatlakozóban elhelyezett, legalább a kon­taktusszám negyedének és legfeljebb a kontaktus­szám felének megfelelő számú rugózó elemmel. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve a rugó oly kiképzésével, mely a csatlakozást mechanikailag elreteszeli, úgyhogy az csak a súrlódás legyőzésé­hez szükségesnél nagyobb erőhatással bontható. 8. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve a csatlako­zást mechanikailag elreteszelő rugók oly kikép­zésével, hogy a csatlakozás csak a rugó vagy rugók lazításával bontható. 9. Áz 1—8. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve a rugózó elem oly kiképzésével, mely villamos kapcsolatot, pl, árnyékolást védő földelést is létrehoz. 10. Az 1—9. igénypontok . bár'melyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve külön áram-

Next

/
Oldalképek
Tartalom