146130. lajstromszámú szabadalom • Oszcilloszkóp, főleg elektrokardiográfiai célokra

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.130 SZÁM 21. e. 1—13. OSZTÁLY — KA—750. ALAPSZÁM Oszcilloszkóp' főleg elektrokardiográfiai célokra Kayser Géza elektrotechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1958. április 30. A találmány oszcilloszkóp, azaz villamos feszült­ség vagy áram időbeli változásának lefolyását visszaadó görbe szemléltetésére - való készülék, mely tehát minden olyan időbeli folyamat meg­figyelésére használható, mely villamos feszültség­vagy áramváltozásokká alakítható át. Oszcilloszkópokként régebben tükrös oszcillog­ráfokkal kapcsolatos forgótükrös berendezéseket használtak, jelenleg azonban úgyszólván kizárólag katódsugár-oszcillográfcsöves berendezéseket hasz­nálnak. Utóbbiaknak ugyanis tudvalevőleg egye­dülálló előnye, hogy az elektronsugárnyaláb tehe­tetlenségmentessége folytán híven követik még az igen gyors lefolyású feszültségváltozásokat is, és ernyőjük után világító tulajdonságokkal rendelkező bevonata folytán azok szemlélés útján való meg­figyelését akkor is lehetővé teszik, ha a folyamat gyors lefolyása következtében a fénypont mozgás­sebessége akkora, hogy az emberi szem azt kö­vetni, illetve észlelni már egyébként nem volna képes. Hátránya viszont a katódsugár-oszcillográfcsöves oszcilloszkópoknak az, hogy aránylag drágák, elég súlyosak és gyakran terjedelmesek, azonkívül szak­képzett kezelést és hálózati feszültségekkel való táplálást igényelnek, és a drága katódsugárcső korlátozott élettartama következtében üzemkölt­ségük sem elhanyagolható. Ezért pl. nem használ­hatók olyan esetben, mikor az emberi szívműkö­désre jellemző feszültséggörbét, az úgynevezett elektrokardiogrammot, szemlélés útján kellene sürgősen, pl. balesetes sérülteknél a helyszínen megfigyelni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogv számos gyakorlatilag fontos alkalmazási téren nincs szükség a katódsugár-oszcillográfcső kiváló tehetetlenségmentességére, mert a megfigyelendő folyamat aránylag csekély változássebességű villa­mos feszültségváltozások alakjában figyelhető meg, melyeket az egyszerű, olcsó, gyakorlatilag korlátlan élettartamú és hálózati feszültségekkel való táplálást nem igénylő korszerű tökrös oszcil­lográfok tükrei is kielégítői pontossággal képesek követni. Mint ugyanis az általuk felvett és fény­képészetileg regisztrált és állandósított görbék mu­tatják, a korszerű tükrös oszcillográfok kb. 500 Hertz rezgésszámig igen jól használhatók, és pl. elektrokardiagrammok felvételére kitűnően meg­felelnek, azonban ezek görbéinek szemléltetésére eddig nem voltak használhatók. A fényképészeti úton való felvétel pedig — függetlenül attól, vajon katódsugár vagy fénysugár rajzolta görbét rögzí­tettek papíron fényképészeti úton —, pl. elektro­kardiografálás esetén, gyakran fölösleges, mindig időtrabló, körülményes és eléggé költséges is. Ennek folytán számos gyakorlati igényt igen jól elégítene ki egy olyan oszcilloszkóp, melynél tük­rös oszcillográf fénypontja által rajzolt görbe forgótükrös szerkezet közbeiktatása nékül volna sík felületű ernyőn, célszerűen beosztásos ernyőn, szemmel közvetlenül megfigyelhető. A találmány szerinti oszcilloszkóp fenti feladatot megoldja és egyszerű, olcsó, hálózati feszültségek­kel való táplálást nem igénylő, kis terjedelműre és súlyúra készíthető alkata folytán számos célra, főleg elektrokardiogrammok szemléltetésére kitű­nően és hézagpótlóan megfelel. A találmány szerinti oszcilloszkóp lényegileg tükrös oszcillográfból, annak tükrére fénysugár­nyalábot vető szervekből és a tükörről visszavert fénysugárnyalát.ot olyan végtelen szalag alkotta ernyőre vetítő szervekből áll, mely hajlékony anyagú szalag utánvilágító fluoreszkáló festék­bevonatot hord és mechanikai szervekkel hajtott dob vagy tárcsa segélyével a rávetített fénysugár­nyaláb mozgásirányára harántirányban megfelelő, a megfigyeléskor állandó, sebességgel mozgatható. A találmány szerinti oszcilloszkóp tehát a fény­képészeti úton regisztráló tükrös oszcillográfoktól lényegileg abban tér el, hogy az utóbbiaknak fényérzékeny papiros alkotta szalagja benne már nyomban a görbe megrajzolása után szemmel köz­vetlenül megfigyelhető olyan végtelen szalag alakú ernyővel van helyettesítve, mely utánvilá­gító festékbevonatot hord és ennek utánvilágító hatása folytán a rávetített fénypont által ráraj­zolt görbét néhány másodpercnyi ideig állandó­sítva, annak szemmel való megfigyelését teszi lehetővé. A szerkezeteknek e messzemenően ha-. sonló alkata folytán a találmány szerinti oszcillosz­kóp igen egyszerűen elkészíthető úgy is, hogy a vele felvett és végtelen szalagján nyomban meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom