146125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített aminosavhidrozidok előállítására

ú Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.125 SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY — HO—538. ALAPSZÁM Eljárás helyettesített aminosávhidrazidok előállítására F. Hoffmann—La Roche & Co. Aktiengesellschaft cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1958. július 4. Svájci elsőbbsége: 1957. július 4. A találmány eljárás helyettesített aminosav­hidrazidok és ezek sóinak előállítására, melyet az jellemez, hogy az R4 _CO—CH—(CH 2 )x— CO—NH—NH—R i I N /\ R2 Rs I. általános képletű vegyületet, melyben képletben Rí aralkilmaradékot, vagy legfeljebb 7 szénatomot tartalmazó aliciklusos vagy telített, egyenes vagy elágazó láncú alifás szénhidrogénmaradékot, R2 hidrogént vagy alkilcsoportot, R3 hidrogént, alkil­vagy acilcsoportot és R4 hidroxil- vagy amino­maradékot jelent, mimellett R2 és R3 hetero­ciklusos gyűrűvé is lehetnek egymással egyesítve és x 1—3. számot jelent, vagy az H,N—CO—CH—(CH2)x—COOH I N y\ R2 R3 II. általános képletű savnak az H2 N—NH—Rí III. általános képletű helyettesített hidrazinnal kar­bodiimid jelenlétében végrehajtott kondenzálásá­val — mimellett Rí, R2, R3 és x jelentése a fen­tivel azonos — adott esetben dezacilezésével és esetleg sóvá alakításával, vagy önmagában ismert módszerekkel állítjuk elő. A találmány szerinti eljáráshoz kiindulási anyagként az alább felsorolt savakat, valamint ezek reakcióképes származékait, mint pl. észtereit, halogenidjeit, anhidridjeit, vagy akár hidrazidjait is használhatjuk. Ilyen savak a glutaminsav, izo­glutamin, aszparaginsav, izoaszparagin, a-amino­adipinsav, a-amino-adipinsav-monoamid. Akár opti­kailag aktív, akár racém savakból, illetve savszár­mazékokból is kiindulhatunk. A kiindulási anyag optikai konfigurációja az eljárás során változatlan marad. A kiindulási anyagban jelenlevő a-amino­csoport alkilezett vagy acilezett lehet. Alkalmas acilmaradékok pl. a monokarbonsavak lúgos kö­zegben végzett kezeléssel lehasítható maradékai,, mint a trlfluoracetilmaradék, vagy a hidrogeno­lizissel lehasítható maradékok, mint pl. a karbo­benzoximaradék. Kívánt esetben az R2 és R3 ma­radék egymással heterociklusos gyűrűvé, pl. pipe­ridin-, morfolin- . vagy pirrolidin-gyűrűvé lehet­nek kapcsolva. A reakciót előnyösen úgy vezetjük, hogy Rí a végtermékekben izopropil-, sec. butil-, benzil- vagy fenetilmaradék legyen. A találmány egyrészt új eljárás helyettesített ami­nosav-hidrazidok előállítására. Ez új eljárás értelmé­ben a II általános képletű aminosavat a III általá­nos képletű helyettesített hidrazinnal karbodiimid jelenlétében kondenzáljuk. Az eljárás különösen oly átalakításokra alkalmas, amikor az a-aminocsoport­ban acilezett savakból indulunk ki. A reakcióhoz a savakat közvetlenül használhatjuk. A reakció'képe­sebb észterekké, halogeiiidekké, anhidridekké stb. való átalakítás felesleges. A kondenzálószerként használt N,N'-diszubsztituált karbodiimideket pl. diszubsztituált karbamidszármazékoknak p-toluol­szulfokloriddal piridinben való kezelése útján állíthatjuk elő. A találmány szerinti reakció során a megfelelő karbamidszármazékokat visszanyer­jük. Megfelelően helyettesített karbodiimidek ese­tén melléktermékként oly karbamidszármazékokat kapunk, melyek a reakció terméktől könnyen el­különíthetők. A reakciót közönséges hőmérsékle­ten, vagy kissé magasabb hőmérsékleten hajt­hatjuk végre. Célszerű oldószert alkalmaznunk. Akár szerves oldószereket, pl. metilénkloridot, kloroformot, dioxánt, tetrahidrofuránt, dimetil­formamidot, vagy acetonitrilt, akár vizet is vá­laszthatunk. Másrészt a találmány szerint a helyettesített aminosav-hidrazidok előállítását önmagában ismert módszerekkel is végrehajthatjuk. Így pl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom