146122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített savhidrazidok előállítására

146.122 3 mennyiségű hidrogén felvételéig hidrogénezzük. A katalizátor eltávolítása után a szűredéket vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot ma­gasan forró petroléterből, valamint víz és etanol 5:1 térfogat arányú elegyéből átkristályosítjuk, amikor is 9 g l-(p-izopropilbenzoil)-2-izopropil-hid~ razint kapunk, melynek olvadáspontja 123—126 C°. 6. Példa: 38 g p-klórbenzoesavhidrazidot, melynek olvadás­pontja 165—166 C°, 300 ml alkoholban feloldunk. 15 ml aceton és 0,3 g platinaoxid hozzáadása után a keveréket közönséges hőmérsékleten és nyomá­son hidrogénnel rázzuk, míg a hidrogénfelvétel meg nem szűnik. Ez kb. 4 óra múlva következik be. A megszűrt reakcióelegyet vákuumban bepá­roljuk és a maradékot vizes alkoholból átkristá­lyosítjuk. Ily módon az l-(p-klórbenzoil)-2-izopropil­hidrazinhoz jutunk, melynek olvadáspontja 131— 132 C°. 7. Példa: 6,25 g p-klórbenzoesavhidrazidot 50 ml etanol­ban 3,9 g benzaldehiddel 3 órán át visszafolyatás mellett főzünk. A lehűléskor keletkezett csapa^ dékot lenucosoljuk, hideg etanollal kimossuk és megszárítjuk. Ekkor 8,7 g l-(klórbenzoil)-2-ben­zilidén-hidrazint kapunk, melynek olvadáspontja 225—228 C°. E kondenzálási termék 12,9 g-ját 600 ml etanolban 0,3 g platinaoxiddal közönséges hőmérsékleten és nyomáson hidrogénezzük. A hid­rogénfelvétel 7 óra alatt kb. 1300 ml. A szűredé­ket a vízsugár szivattyú vákuumján szárazra pároljuk és tisztítás végett ecetsavetileszterben feloldjuk és petroléterrel újra kicsapjuk. Ekkor 4 g l-(p-klórbenzoil)-2-benzilhidrazint kapunk, melynek olvadáspontja 124,5—125,5 C°. 8. Példa: 36,9 g p-klórbenzoesavetilesztert 16,3 g izopro­pilhidrazinnal 60 órán át visszafolyatás mellett főzünk. Kihűlés után a szilárd tömeget petrol­éterrel digeráljuk, lenuccsoljuk, majd víz és eta­nol 2:1 arányú elegyéből állati szén hozzáadása mellett átkristályosítjuk. Ekkor l-(p-klórbenzoil)­-2-izopropil-hidrazint kapunk, melynek olvadás­pontja 131—132 C°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az R i —CO—NH—NH—R2 általános képletű helyettesített új savhidrazidok, valamint ezek sóinak az előállítására, mely képletben Rj halogént és/vagy legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkillel mono- vagy diszubsztituált fenilmaradékot és R2 aralkil­maradékot, vagy legfeljebb 6 szénatomot tartal­mazó aliciklusos vagy telített, egyenes vagy el­ágazó láncú alifás szénhidrogénmaradékot jelent, azzal jellemezve, hogy az Rí—COOH általános képletű savat' a H2N—NH—R 2 általános képletű helyettesített hidrazinnal — mimellett Rj és R2 jelentése a fentivel azonos, — N,N'-diszubsztituált karbodiimid jelenlétében kondenzálunk, vagy ön­magában ismert módszerrel állítjuk elő és adott esetben a kapott savhidrazidot sóvá alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja azzal jellemezve, hogy az Rj—COOH általános képletű savat a H2 N—NH—R 2 általá­nos képletű helyettesített hidrazinnal — mimel­lett Rí és R2 jelentése az 1. igénypont szerinti — adott esetben oldószerben, 15—30 C° közötti hőmérsékleten, N,N'-diszubsztituált karbodiimid jelenlétében kondenzáljuk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kon­denzálást N,N'-diciklohexil-karbodiirnid jelenlété­ben végezzük. 4. Az 1—3. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítás! módja, azzal jellemezve, hogy olyan Rí—COOH általános képletű savat használunk, melyben Rí halogénatommal helyettesített fenil­maradék, pl. p-klórfenilmaradék. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy az Rí—COOH általános képletű sav reakcióképes funkcionális származékát a H2 N—NH—R 2 általános képletű helyettesített hidrazinnal kondenzáljuk, mimel­lett Rí és R2 jelentése az 1. igénypont szerinti. .6. Az 1. vagy 5. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy funk­cionális származékként az Rí—COOH általános képletű sav észterét, halogenidjét, amidját vagy anhidridjét használjuk, mimellett Rj jelentése az 1. igénypont szerinti. 7. Az 1., 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oly Rí—COOH általános képletű sav funkcionális származékát használjuk, melyben Rí halogén­atommal helyettesített fenilmaradék, pl. p-klór­fenilmaradék. 8. Az 1—7. igénypont bármelyike szerinti eljá­rás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy helyettesített hidrazin gyanánt izopropil-hidrazint, vagy benzilhidrazint használunk. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy az Rí—COOH általános képletű sav hidrazidját — mimellett Rí jelentése az 1. igénypont szerinti — aromás, aralifás, vagy legfeljebb 6 szétatomot tartalmazó aliciklusos vagy telített, egyenes vagy elágazó láncú alifás karbonilvegyülettel kondenzáljuk és a keletkezett hidrazont egyidejűleg vagy utó­lagosan redukáljuk. 10. Az 1. vagy 9. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hid­razont katalitikusan, pl. platina vagy palládium­szén jelenlétében hidrogénezzük. 11. Az 1., 9. vagy 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az Rí—COOH általános képletű oly sav hidrazidját használjuk, melyben Rí halogénatommal helyet­tesített fenilmaradék, pl. p-klórfenilmaradék. 12. Az 1. vagy 9—11. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy karbonilvegyület gyanánt acetont, vagy benz­aldehidet használunk. 13. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy az Rí—COOH általános képletű sav hidrazidját

Next

/
Oldalképek
Tartalom