146118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos generátort hűtő berendezés szabályozására
2 146.118 tői függően megváltoztatja, az előbbieknek megfelelő módon. Azaz nagyobb generátor-terhelések esetén alacsonyabb parancsolt értéket állít be a hőfokszabályozó berendezésen. 2. Mindaddig, amíg a hűtőgáz hőfoka a parancsolt értéket nem haladja meg, a rendszer csak természetes hűtéssel dolgozik, azaz a friss hűtővíz a segéd hűtőfelületen keresztül áramlik. A parancsolt érték elérésekor viszont át kell kapcsolnia a mesterséges hűtésre. 3. A mesterséges hűtés teljesítményét, illetve a keringő kondenzátum hőmérsékleteit úgy kell beállítania, ho|jy a hűtőgáz hőfoka a parancsolt értéknek megfeleljen. 4. Gondoskodnia kell arról, hogy a mesterséges hűtés bekapcsolásával egyidejűleg a friss hűtővíz a segéd hűtőfelületet megkerülje és úgy jusson a hőcserélőbe. 5. Gondoskodnia kell arról, hogy a keringő kondenzátum mesterséges hűtés esetén az elpárologtató porlasztó berendezésébe jusson, míg a természetes hűtés esetén az elpárologtató víztere alatt vezettessék be abba. Mesterséges hűtés esetén ugyanis a hőcserélőből visszatérő1 és felmelegedett kondenzátumnak az elpárologtatóban alkalmazott porlasztókhoz kell jutnia, hogy szétporlasztva a lehűléséhez szükséges elpárolgáshoz megfelelő felület álljon rendelkezésre. A mesterséges hűtőberendezés szüneteltetése esetén azonban a hőcserélőbe visszatérő kondenzátum lehűtése nem az elpárologtatóban történik, úgy annak elporlasztására sincsen szükség. Ezért ebben az esetben a visszatérő kondenzátumot a porlasztók helyett az elpárologtató vízszintje alatt vezetjük be. Ez a megoldás annál is inkább célszerű, mert az elpárologtatón elhelyezést nyer egy kis gőzsugár-kompresszor, mely az elpárologtatóba óhatatlanul bekerülő levegőt juttatja a kondenzátorba, akkor, amikor a hűtést végző gőzsugár-kompresszorok ki vannak iktatva. Nyilvánvaló, hogy a kis légtelenítő gőzsugárkompresszor levegővel együtt vízgőzt is elszív, az elszívott vízgőz mennyiség is kisebb, ha a vizet a térben nem porlasztjuk szét és így a gőzsugárkompresszor munka-gőzfogyasztása is csökken. 6. Gondoskodnia kell arról, hogy a hűtőberendezés elpárologtatójában természetes hűtés esetén is a hőfok viszonyoknak megfelelő nyomás uralkodjék. A találmány szerinti rendszer mind eme feladatokat egyrészt a legegyszerűbb és így leggazdaságosabb módon oldja meg, másrészt az egyes szabályozási feladatokat szükségszerűen sorba kapcsolja, megfelelő módon reteszelve egymáshoz képest az egyes szabályozó szerveket. A reteszelést úgy építi fel, hogy az igen egyszerű módon biztosítja az egyes szervek egymáshoz képest való kényszermozgását és ezzel kiküszöböli a téves műveletek lehetőségét. Maga a találmány szerinti szabályozási eljárás az 1. ábra szerinti példakénti kapcsolási rajz alapián az alábbiakban van ismertetve: Az (1) szabályozó gondoskodik a hűtőgáz parancsolt értékének tartásáról. A (26) generátort elhagyó hűtőgáz-folyamatba épített hőfokérzékelő szerv mint (2) impulzusvételi hely közli a szabályozóval az ott uralkodó hőmérsékletet. Ugyanekkor a (3) gőzturbina (4) szabályozószervéről vett impulzus (természetesen ez az impulzus vehető bármely más megfelelő helyről, mint pl. — különösképpen ha a cos. fi értéke változhat — a generátor áram-terheléséEŐl, illetve . a megfelelő műszerről) alapján az (1) szabályozóban beállítódik a hűtőgáz hőfokának parancsolt értéke. Amennyiben ez a parancsolt érték kisebb mint az (2) impulzus vételi helyen mért hőmérséklet, azaz a hűtőház melegebb mint a parancsolt érték, akkor az (1) szabályozó átkapcsolja egy (5) segédberendezésen keresztül a hűtővíz és a kondenzátum vezetékekbe beépített (6), (7) háromjáratú szelepeket. Ezek a szelepek egymással kényszerkapcsolatban vannak az ábra szerint (8) mechanikai módon, de lehetnek akármilyen más villamos vagy hidraulikus vagy egyéb módon. A háromjáratú szelepek átkapcsolásával a (25) hűtővíz nem a (9) segéd hűtőfelületen, hanem annak (10) megkerülő vezetékén jut be a (11) hőcserélő (12) meleg hűtőgázoldali részébe. Ugyanekkor a (13) keringető szivattyú által cirkulációban tartott (14) kondenzátum a (15) hőcserélő hideg gázoldali részén áthaladva a (9) segédhűtőben nem hűl le, de a (7) háromjáratú szelep átállítása következtében most már nem a (16) közvetlen vezetéken keresztül, hanem a (17) porlasztókon keresztül jut az (18) elpárologtatóba. Ily módon tehát az (1) szabályozó átkapcsolta a rendszert a mesterséges hűtésre, melynek megtörténte után a (5) segédberendezésen keresztül utat kap a vezérlő impulzus az ejektorok munkagőzét (19) szabályozó szelepekhez. A szervomotorok segítségével azután úgy nyitja az ejektorok gőzbeeresztő szelepeit, ami az ejektoroknak oly mérvű üzemeltetéséhez szükséges, hogy a hűtőgáz hőfokának parancsolt értéke beálljon. Amennyiben a hűtőgáz hőfokának parancsolt értéke magasabb, mint a gáz hőfoka (azaz a hűtőgáz túl hideg), akkor a fent leírt folyamat visszafelé zajlik le. Kezdődik a gőzsugár-kompresszorok munkagőzének leállításával, azaz munkagőz vezetékébe épített szelep bezárásával, majd folytatódik a háromjáratú szelepek eredeti helyzetükbe való visszakapcsolásával. Miután a gőzsugár-kompresszorok szívóvezetékei az elpárologtató felé továbbra is nyitva maradnak, annak megakadályozására, hogy azokon keresztül a kondenzátorból gőz jusson az elpárologtatóba, a gőzsugár-kompresszorok nyomóvezetékeibe (22) visszacsapó szelepek vannak beiktatva. Az (18) elpárologtató légtelenítését ugyanakkor egy (23) kézi szabályozószeleppel működtetett (24) gőzsugár-kompresszor végzi, a gőzturbina (27) kondenzátora felé. A fent leírt szabályozási rendszer megvalósítható bármilyen fajta, a (6), ill. (7), (19) szabályozó szerveket mozgató berendezéssel, illetve azok bármilyen kombinációjával. A szabályozási elv és rendszer megvalósítására egyaránt alkalmazható mechanikai, pneumatikus, hidraulikus vagy elektromos berendezés. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás villamos generátor hűtőközegének (pl. hidrogén, levegő, esetleg folyadék) természetes hűtővízzel és gőzsugár-kompresszoros hűtőgéppel
