146100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilipari olajemulziós sűrítő előállítására

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.100. SZÁM 8. n. 1-4. OSZTÁLY — KI—386. ALAPSZÁM Eljárás textilipari olajemulziós sűrítő előállítására Kispesti Textilgyár Feltalálók: dr. Ballá Miklós oki. vegyészmérnök, Palotai György főmérnök, Szabó Nándor textilvegyészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. június 16. Kísérleteink során azt találtuk, hogy ha az emulziókészítés során az emulgátoron kívül védőkolloidot is alkalmazunk, akkor áz emulzió stabilitásának növekedése mellett a viszkozitás is jobb lesz. E célra legalkalmasabbnak a jánoskenyérmaglisztből készült kocsonyát találjuk. Újszerű eljárásunkban az is, hogy benzin helyett gázolajat alkalmazunk, amely amellett, hogy lényegesen olcsóbb, magasabb lobbanási pontja folytán kevésbé tűzveszélyes, ezért kényelmesebb kezelési módot biztosít. A találmány szerinti eljárás értelmében tehát gázolajból készítünk emulziót, emulgátorként poliglükolzsírsavésztert, védőkolloidként 1—3%-os kocsonyát használunk. Az emulziós sűrítő úgy készül, hogy a védőkolloidba magas fordulatszámú keverő segítségével bekeverjük az olaj és az emulgátor keverékét. A találmányt az alábbi példa szemlélteti: 165,5 g 1—3%-os jánoskenyérmag-liszt kocsonyába bekeverjük 7,0 g poliglükolzsírsavészter és 827,5 g gázojaj keveréket. 1000,4 g Az így kapott sűrítő hengernyomáshoz és filmnyomáshoz egyaránt használható. Olcsóságán és kiadósságán kívül nagy előnye, hogy a sűrítőanyag fehér, s így a pigmentfestékek élénk, határozott színét nem befolyásolja. A találmány szerinti emulziós sűrítő igen jól bevált naphtol és oxidációs festékekből készült nyomómasszaként is. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás textilipari olajemulziós sűrítő előállítására, azzal jellemezve, hogy jánoskenyérmagliszt kocsonyába olajféleséget és emulgátort keverünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy olajféleségként gázolajat alkalmazunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy emulgátorként poliglükolzsírsavésztert alkalmazunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 594194. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23. Ismeretes, hogy a textilkikészítés során a nyomott áruból a felesleges sűrítőt és színezéket kimossák. Az általánosan ismert és leggyakrabban használt sűrítőanyagok azonban, főleg a keményítő nehezen távolíthatók el maradéktalanul, s így a nyomott helyek gyakran keményebb fogásúak lesznek, mint a nem nyomottak. E jelenség kedvezőtlen határa különösen az appretálásnál domborodik ki, amikor is szinte lehetetlen, hogy az anyag egyenletesen puha fogásává váljék. Az újabban előszeretettel alkalmazott pigment nyomás szükségessé tette olyan sűrítők felkutatását, melyek a nyomást követő' szárítás során gyakorlatilag teljesen eltávolíthatók az áruból. A pigmenteket ugyanis olyan termékek rögzítik az anyaghoz, amelyeket magas hőmérsékleten, kondenzálva tartós kötést létesítenek a pigment és a textília között. A régi típusú sűrítőanyagok a hőkezelés során beépülnének a kondenzátumba, s onnan már nem volnának eltávolíthatók. Olyan sűrítőt kellett tehát a pigmentnyomáshoz keresni, amely a hőkezelés hatására csaknem maradéktalanul eltávozik a nyomott felületről, s a további kikészítés során nem okoz zavart. Azt találták, hogy alkalmas olajféleségből és vízből megfelelő emulgátor segítségével olyan sűrítő emulziókat lehet előállítani, amelyek nyomósűrítőként használhatók fel. Az eddig ismert eljárásokhoz csaknem kizárólag benzinemulziókat alkalmaznak. A két ismert emulziótípusból — „víz — az olajban" és „olaj — a vízben" —• gyakorlatilag csak az utóbbi figyelemre méltó. A benzinféleségek felhasználása erre a célra veszélyesnek tűnik, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a kész emulzióban a benzincseppecskék a külső vizes fázisba vannak beágyazva, nyilvánvalóvá válik az eljárás biztonságossága. A pigment nyomófestékek bevezetésével forgalomba kerültek az ezekhez szükséges „benzin a — vízben" emulziók is, azonban gazdaságossági tényezők azt kívánják, hogy ezeket az emulziókat a felhasználók maguk állítsák elő.