146087. lajstromszámú szabadalom • Amplitudomodulált impulzusok által gerjesztett alacsonyfrekvenciás erősítő
Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.087. SZÁM 21. a4 . 21—35. OSZTÁLY — TE—184. ALAPSZÁM Amplitudómodulált impulzusok által gerjesztett alacsonyfrekvenciás erősítő TESLA, národni podnik, Praha Feltaláló: Vackár Jiri, Praha-Liboc A bejelentés napja: 1958. május 26. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1957. május 25. Mint ismeretes, alacsony frekvenciájú erősítők esetében, különösen nagy teljesítményeknél, az energetikus hatásfokot azzal lehet lényegesen emelni, ha az erősítő végfokozatát amplitudómodulált impulzusokkal a hangfrekvencia fölötti tartományban (30—50 kHz) gerjesztjük és emellett a csövek anódkörében speciális kört alkalmazunk, a szóbanforgó frekvencián reaktív terheléssel és a vakteljesítménynek egy dióda segítségével való rekuperációjával. Az ilyen elven működő kapcsolások általában ellenüteműek, amelyek a szükséges feszültségszinteken elérhető szimmetrikus gerjesztés érdekében meglehetősen komplikált berendezést igényelnek. A találmány tárgya újszerű alacsonyfrekvenciás erősítő, amely a fenti elv alkalmazását sokkal egyszerűbb eszközökkel teszi lehetővé; a kapcsolás aszimmetrikus és annak hatása az ismert kapcsolások hatásától eltér. A találmány tárgyát, példaképpen, a csatolt rajz ismerteti részletesebben. Az 1. ábra a kapcsolási vázlatot, a 2. pedig a feszültség- és áramlefolyasokat tünteti fel. A találmány szerinti erősítő jellemzője, hogy az diódát tartalmazó erősítőből áll, amely dióda anódjai egymással kondenzátoron keresztül, katódjai pedig a tápfeszültség forrás egyes sarkaival vannak összekötve, emellett pedig az erősítőcső és a dióda anódkörei egy-egy önműködő impulzusfojtót és egymással kondenzátoron keresztül áthidalt kimenő- vagy autotranszformátor tekercset tartalmaznak. Az 1 cső anódját a 2 dióda anód jávai a 3 kondenzátor köti össze, amely a magasabb frekvenciák és az impulzusfrekvencia számára rövidzárlatot képez. A 4 és 4' fojtók az impulzusfrekvencia és annak induktivitása szempontjából reaktív terhelést képeznek és induktivitásuk meghatározza a 2. ábra szerinti áramlef olyások alakját. Az impulzusrezgések szempontjából e fojtók párhuzamos kapcsolásúak és így, nem igényelnek, kölcsönös induktív csatolást. Két fojtó itt csupán az anódkörök egyenáramú szétválasztása céljából kerül alkalmazásra. A 4, 4' fojtók másik végeit összekötő 5 kondenzátor lényegesen magasabb kapacitást határoz meg, mint a 3 kondenzátor és a felerősített jelek alacsonyfrekvenciájú rezgései számára is rövidzárlatként hat. A felerősített jelben az impulzusfrekvencia maradványait a 6 kondenzátor küszöböli ki és a jelet ezután a 8 terhelőellenálláshoz vezetjük. A két cső anódáramainak egyenáramú köreit a 7, 7' kisfrekvenciájú fojtók zárják le. Ezeket a fojtókat a kimenőtranszformátornak két, közös magon elhelyezett tekercsei is pótolhatják. Abban az esetben, amikor a primertekercselés két féltekercse a közös magon induktive kapcsolt, a váltóáramú komponens két tekercsét parallel kötő 5 kondenzátor is elmaradhat, e tekercseket ekkor azonban különkülön 6 kondenzátorral kell ellátni Az ismertetett kapcsolás működését a 2. ábrában ismertetett anódáram lefolyások segítségével lehet magyarázni. Iö i az 1 erősítőcső', Ia2 a 2 dióda anódáramát, Ua i pedig az 1 cső anódáramát mutatja, az utóbbit mint az U^i gerjesztőfeszültség függvényét, a gerjesztőfeszültség különböző billentyűzés-áramlökésviszonyai között. Világos, hogy e viszony 1:1 értéke mellett az Ia i és I a2 áramok középértékei kb. egyenlőek, úgyhogy az egyenáramú forrásból vett gerjesztőáram közel nulla. Ha a gerjesztőimpulzusok fenti viszonya a kisfrekvenciájú jel erősítésénél e jel ritmusában változik, a két csőáram középértékeinek összegében kisfrekvenciájú komponens lép fel, amely az eredeti jelnek felel meg és teljesítményét a 8 terhelésnek adja át. A nagy energetikai hatásfokot azáltal lehet elérni, hogy a cső az impulzusciklus aktív részében az anódán igen kicsiny maradékfeszültséggel