146086. lajstromszámú szabadalom • Készülék haladó szálak, szalagok, huzalok és más effélék vastagságának folyamatos mérésére

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.086. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — TE—181. ALAPSZÁM Készülék haladó szálak, szalagok, huzalok és más effélék vastagságának folyamatos mérésére * Institut für Textütechnologie der Chemiefasern, Rudolstadt (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Meyer Siegfried mérnök, Bad-Blanken burg A bejelentés napja: 1958. április 25. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. május 4. Haladó szálak, szalagok, huzalok és más effélék egyenetlenségeit megállapító, nagyteljesítményű, író vizsgálókészülékekre a textiliparnak mindig nagy szüksége volt. E feladat különös jelentőséget kapott a kémiai rostok egyenletességének vizsgálatánál, ahol az egynletességet elvileg a íonóeljárás befolyásolhatja. Ezzel egyúttal az egyenletes termékek iránti kereslet is megnövekedett. A mai textilvizsgáló technika különböző tisztán mechanikai működésű egyenletességvizsgálókat ismer, amelyek aránylag egyszerű szerkezetük folytán könnyen beszerezhetők ugyan, teljesítményük azonban nem kielégítő. Vannak továbbá olyan optikai vagy optikai-elektromos eszközök, amelyek érzékenysége jobb, de nagy teljesítményt ezeknél is többnyire csak megfelelő műszaki ráfordítással lehet elérni. Emiatt ez az eszköz külső befolyások iránt érzékeny, és csak laboratóriumi mérésekre alkalmas. A legnagyobb teljesítőképességű, legáltalánosabb készülékek az elektrokapacitív elv alapján működnek, ezek szélesebb körű elterjedésének azonban a szerkezetből adódó magas beszerzési ár áll útjában. A találmány egyszerű, de ennek ellenére nagy teljesítményű készülék haladó szálak, huzalok, szalagok és más effélék vastagságának folyamatos mérésére. Ezt a készüléket üzemi mérésekhez is használhatjuk. A készülék a pneumatikus mérés elve alapján működik, mely ugyan vastagságméréssel kapcsolatban ugyancsak magában véve ismeretes, azonban a gyakorlatban eddig nem tudott gyökeret verni, mert az ismert szerkezetek túllomhán működnek. A találmány szerinti készülék az ismert eszközökhöz hasonlóan nyomásszabályozót, mérőfúvókás szabályozó fojtószerveket, manométert, íróeszközt és a vizsgálandó anyag számára húzószervet tartalmaz, de azoktól abban különbözik, hogy az anyag vastagsági ingadozásainak feljegyzése végett az írószerv membrános differenciálmanométerrel áll összeköttetésben. E manometer lágy, rugalmas membránból és aránylag lapos tokból áll, és annak kompenzáló részében két kibocsátó fúvónyílás van, melyek egyike egyúttal a membránt az írószervvel összekötő rúd átvezetésére alkalmas, mérete pedig akkora, hogy a rúd abban súrlódés nélkül mozoghat. A rajz a találmány szerinti készülék egyik kiviteli alakját példaképpen, vázlatosan tünteti fel. 1 a mérőfúvóka, 2 a szálhúzó szerv, 3 a nyomás^ szabályozó, 4a és 4 b a szabályozó fojtószerveket beszabályozó előfúvókák, 5 a manometer, melyet a 6 átviteli rúd a 7 írószervhez köt. A készülék legfontosabb része a differenciálmanométer. Ez két féldarabból áll, melyek között a vékony, rugalmas membrán van kifeszítve. Az egyik féldarab a mérő-, a másik a kompenzáló manometer. Mindegyik manométerfélhéz' egy-egy szabályozó fojtószerv tartozik, előfúvókával és kibocsátó fúvónyílással. A membrán célszerűen igen engedékeny vékony gumifólia, mely a mutató meglehetősen nagy kitérését biztosítja. Olyan gumianyagot alkalmazunk, amelynek kicsiny rugalmassági modulusz mellett lehetőleg nagy rugalmas nyúlása van. A membrán és a tokfal közti távolságot csak akkorára vesszük, amekkorát a membrán kitérése a kívánt mérési tartománynak megfelelően éppen megkövetel. Ha nagyobb nyomáskülönbségek lépnek fel, a membrán túlságos igénybevétel nélkül a tok falához fekszik. A membránhoz erősítjük a 6 átviteli rudat, melynek vízszintes elmozdulása kis súrlódású csukló közvetítésével a csuklókon ágyazott 7 írószerv rövid emelőkarjár^ származik át. A differenciálmanométer kompenzáló része a mérőmanométer közepes nyomását elnyomja, úgyhogy az írószerv csak a nyomás ingadozásokat jegyzi fel. A kompenzáló részhez tartozó szabályozó fojtó-