146080. lajstromszámú szabadalom • Mérőbőröndben elhelyezett egyetemes berendezés fogyasztói jellemző adatok mérésére
Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.080. SZÁM 21. e. 1-13 OSZTÁLY — TA-427. ALAPSZÁM Mérőbőröndben elhelyezett egyetemes berendezés fogyasztói jellemző adatok mérésére Taky Ferenc oki. gépészmérnök, Hajdú László oki. elektromérnök, Rónay Béla oki. elektromérnök és Göntér Gábor oki. gépészmérnök, mindannyian Budapest A bejelentés napja: 1958. április 18. Az üzemben dolgozó szakemberek számára igen gyakori feladat a villamos fogyasztók felvett teljesítményének, áramerősségének és a fogyasztó feszültségének mérése, mely adatok nemcsak a hatásfok megállapításához szükségesek, hanem ezeknek ismeretében a fázistényező is kiszámítható. Ilyen és hasonló mérések a legtöbb esetben nehézséget okoznak, mert elvégzésükhöz több mérőműszer, ampermérő, wattmérő, voltmérő, áram- és feszültségmérő, előtétellenállás stb. szükséges. Ezeknek összekapcsolása még a legegyszerűbb esetben, pl. egyfázisú teljesítményméréskor is a sok összekötő vezeték miatt meglehetősen ^bonyolult, a kapcsolás nehezen tekinthető át és ezért a mérés hibátlan elvégzése az e téren jártas szakemberektől is gondosságot és körültekintést igényel. A felsorolt hátrányoknak és egyéb hibaforrásoknak kiküszöbölésére már javasoltak oly mérőberendezéseket fogyasztói jellemző adatok mérésére, melynél a méréshez szükséges műszerek összekapcsolva hordozható bőröndben vannak elhelyezve, melynek egyrészt a hálózatból jövő, másrészt a fogyasztókhoz menő vezetékek csatlakoztatására való kapcsai vannak. Ilyen mérőberendezések az ún. mérőbőröndök alkalmazásánál a mérés elvégzéséhez csak a hálózatból jövő és a fogyasztóhoz menő vezetékeket kell a mérőbőrönd megfelelő kapcsaira csatlakoztatni. Az ismert mérőbőröndök hátránya, hogy nagy térfogatúak és tetemes súlyúak, mely okból nehezen hordozhatók és így szállításuk járművet igényel. A találmány egyik célja a mérőbőröndök térfogatának és súlyának csökkentése oly mértékben, hogy azt egy személy kényelmesen szállíthassa a mérés helyére. A találmány a vasmag súlyának és. a tekercselési anyag csökkentése mellett, nagy osztálypontosságú készülék létesítésére törekszik. A nagy osztálypontosságú eddigi mérőbőröndök tudvalevőleg súlyosak, nagy térfogatúak és drágák. Mint az eddigi mérőbőröndök a találmány szerinti mérőbőrönd is fázisonként egy-egy áramváltót tartalmaz, melynek primer tekercsén át csatlakozik a fogyasztó hálózat, míg az áramváltó szekunderköre, fázisonként, egy ampermérőn és háromfázisú wattmérő egyik áramtekercsén át záródik. A találmány szerinti mérőbőrönd ilyfajta ismert berendezésektől, többek között, abban különbözik, hogy az áramváltóknak két párhuzamosan kapcsolt szekunder tekercse van, melyeknek egyike ohmos ellenállást tartalmaz. Ez teszi lehetővé, hogy a megkívánt 0,2 osztálypontosság kisebb Permalloy vasmagsúllyal és kevesebb tekercselési anyaggal érhető el. A kettős szekunder tekercselés esetén a beiktatott ellenállás az áramváltó szempontjából pótteherként jelentkezik, így a második szekunder tekercs menetszámának és a terhelő ellenállás megfelelő megválasztásával mind az áttételi, mind a szöghiba gyakorlatilag tetszőleges kis értékre korlátozható. A vonatkozó szakirodalom szerint (Goldstein, Lénárd) áramváltók áttételi és szöghibája adott korrekció nélküli áramváltónál fordítottan arányos a vasmag keresztmetszetével és a menetszám négyzetével. Lénárd szerint az áttételi hiba: — hi — 5f 10s IK N2 2 A 106 , V 10 / Mn 2,5 % és a szöghiba S = 5f íooo y k <o ) 104 N 2 ,A io6 _ v10 r Mr R 2, 5f| X centiradion
