146064. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok elektromos úton való melegítésére és főzésére
Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.064. SZÄM 21. h. 1—12. OSZTÁLY — NA—492. ALAPSZÁM Berendezés folyadékok elektromos úton való melegítésére és főzésére Nagy Oszkár üvegtechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1957. július 15. Ismeretes, hogy a háztartásokban főzési célokra mindjobban elterjedt egyszerűségénél és tisztaságánál fogva az elektromosság alkalmazása. Két formai megoldás fejlődött ki a gyakorlatban: 1. az edénytől független főző, alátétlapok és 2. az edénynyel egybeépített fűtőtestes megoldások. A különálló fűtőtestek a tökéletlen hőátadás miatt és mert a termelt hőmennyiség nagyrészét a környezet felé, tehát nem a melegítendő anyagnak adják át, nem jó hatásfokkal dolgoznak. Jobb hatásfokú a másik megoldás, ahol a fűtőtest az edény falával egybeépítve jó hőátadást biztosít, azonban a melegítés és főzés hatásfoka még itt sem az elérhető legkedvezőbb, mivel az edény és a benne melegített folyadék a szabad felületén (ahol a fűtőréteggel nincs érintkezésben), amely az összfelületnek több mint 3/4 része, még mindig ki van téve a környezet hőelvonó hatásának. Az elmondottaktól függetlenül ismeretes és elterjedt termoszok alkalmazása, valamely anyag alacsony vagy magas hőmérsékletének kis változással huzamosabb időn át való fenntartására, külön energia befektetése nélkül. Pl. termoszba töltött forró tea órákon át alig veszít hőmérsékletéből, vagy a hideg víz huzamos időn át hideg marad benne, meleg környezetben is. Hogy az eddigi megoldású melegítő vagy főzőedényekénél jobb, a lehető legkedvezőbb hatásfokkal lehessen elektromos úton melegíteni, illetve főzni, ezért főzési, melegítési célra olyan termoszt kell alkalmazni, amelynél a termosz belső falának (1) külső oldalán a fenékrészre szalagszerűen felvitt réteg fűtőtest (3), amely grafit, vagy vékony fémréteg lehet, lehetővé teszi a közvetlen melegítést. Az ábra a találmány szerinti villamos folyadékmelegítő edény egy példaképpeni kiviteli alakját mutatja be. A —3— fűtőréteg sáv végpontjaihoz az üvegbj ültetett fémrészek és a hozzájuk csatlakozó, a külső falon vákuumzáróan beültetett átvezetések (4) biztosítják a fűtőtest * áramkörbe való bekapcsolásának lehetőségét. A rétegfűtőtest minél nagyobb felületét borítsa a belső edény külső fenékrészének, tehát csak a legkisebb szükséges sáv legyen a (3) fűtőréteg sávok között fedetlen. A (3) réteg mindenütt egyenletes vastag és egyforma széles legyen, hogy a fűtőtest egész hosszában azonos hőmérsékletnyire fűljön. Az üvegedény mindkét falát a termoszoknál szokásos módon, a vákuumtérbe eső részen — kivéve a fűtőtest által borított részt — vékony ezüstréteggel tükrözővé tesszük, a sugárzási veszteségek megakadályozása végett. Az ilyen megoldású edény a fűtőtest jó, közvetlen hőátadása, a tökéletes hőszigetelés — amelyet az egész felületre nézve -a vákuum tér biztosít — továbbá a tükröző1 felület által minimálisra csökkentett lesugárzás, az eddigi megoldású főzőt, illetve melegítő edények, hatásfokát messze felülmúlja. Ha a födelet (6) is evakuált, kettősfalú, belül tükrözött megoldásban alkalmazzuk, a legtökélesebb hőszigetelést biztosítjuk. Külön előny, hogy a kívánt és már elért hőmérséklet létrejötte után a fűtést (elektromos energia betáplálását) beszüntethetjük, és a felmelegített anyag hőmérséklete órákon át is alig csökken. Etelneműek főzése tehát gyakorlatilag csak addig igényel fűtő, vagyis elektromos energiát, amíg a forrás bekövetkezik, mert a vákuum hőszigetelés és a sugárzást akadályozó tükröző réteg az étel, vagy egyéb folyadék hőmérsékletét hosszú időn át fenntartja, egész kis csökkenés mellett. Az ilyen melegítő — főzőedények alakját az alkalmazástól függően célszerűen képezzük ki. így más alak lehet szükséges egy háztartási főzőedény, más egy laboratóriumi melegítőedény, és ismét más pl. egy ultratermosztát céljára. Az alaktól függetlenül hasznos, ha az edényt törésvédelem és biztonság végett fémlemez, vagy műanyag védőburkolattal látjuk el. Az edény anyagaként kemény vagy félkemény üveget a legkedvezőbb alkalmazni, a hőállóság biztosítására. Miután a fűtőtest vákuumtérben helyezkedik el, mind oxidációs, mind korróziós ártalmakkal szemben védett, tehát élettartama más megoldású fűtőtestekénél kedvezőbb. A fűtőtest anyagának kiválasztásánál is tág teret nyit az a tény, hogy oxidációs vagy korróziós ártalom a fűtőtestet a vákuumtérben nem fenyegeti.
