146062. lajstromszámú szabadalom • Színkoordináták és színvisszaadás mérőszámok meghatározására szolgáló mérőberendezés
Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.062. SZÁM 42. h. 17—22. OSZTÁLY — EE—531. ALAPSZÁM Színkoordináták és színvisszaadás mérőszámok meghatározására szolgáló mérőberendezés Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t., Budapest ' Feltaláló: Somkuti Adolf fizikus, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. március 27. Elsődleges és másodlagos sugárzók színét a CIE (Commission Internationale d'Eclairage) által meghatározott színdiagrammal szokták jellemezni. Minden színnek megfelel a színdiagram egy pontja, ha valamely színnek megadjuk a színdiagramra ahol l a millimikronok.ban kifejezett hullámhossz, x^, y^ és Zj, pedig az azonos energiájú színkép színeinek trikromatikus együtthatói. A színkoordináták meghatározásának egyik módja az ún. színképi eljárás (Spektralverfahren). Eszerint valamilyen alkalmas spektrofotometriai berendezéssel határozzuk meg a fény Sx színképi teljesítményeloszlását, 5 vagy 10 millimikrononként képezzük az St x^, S>, y\, S^ z^ szorzatokat (az x^, y^, ZJL függvények értékeit táblázatok tartalmazzák), majd azokat a (2) egyenletek szerint összegezve kapjuk az X, Y, Z színinger mérőszámokat. Ez az eljárás jól felszerelt laboratóriumot, begyakorolt személyzetet követel meg, de ezenkívül sok időt is vesz igénybe. A színkoordináták meghatározásának másik módja az egyenlőségi eljárás. Ennek alkalmazásánál a megfigyelő szűrők segítségével keveri ki a mérendő színnel teljesen egyező színt. A színkoordinátákat a szűrők beállításából lehet kiszámítani a mérőberendezésre jellemző egyenletrendszerbe történő helyettesítéssel. Ez az eljárás is nagy gyakorlatot és pontosan betartott mérési körülményeket követel meg. A legnagyobb jelentősége az objektív színmérésnek van. Ez a rendszer valamilyen fényelektrovonatkoztatott színkoordinátáit, úgy a kérdéses színt ezáltal teljesen jellemeztük. A színkoordináták az X, Y, Z színinger mérőszámokból az alábbiak szerint számíthatók ki: mos érzékelőt használ (fényelem, fotocella, fotomultiplier stb.) és ennek spektrális érzékenységét optikai színes üveg, folyadék vagy zselatinszűrők segítségével úgy módosítja, hogy szűrőkből és érzékelőkből álló rendszer együttes színképi érzékenysége a CIE rendszer által definiált xx> yx , T.% függvényeknek feleljen meg. Ebben az esetben az x, y, z színkoordináták igen egyszerűen határozhatók meg. Ezen az elven alapul az Egyesült Államokban általánosan elterjedt Barnesféle színmérő és a Szovjetunióban kidolgozott Sklove-féle színmérő is. A fent említett színmérők pontosságát az korlátozza, hogy a rendelkezésre álló optikai színesüveg szűrőkkel csak bizonyos határokon belül lehet megközelíteni az előírt xx , yA , zk függvényeket, a fény elemeket pedig nagyobb mennyiségből kell kiválogatni olyan szempontból, hogy színképi érzékenységük jól egyezzék azzal a színképi érzékenységgel, melyre a szűrők meghatározása történt, ha pedig egy használatban álló műszer fényelemének színképi érzékenysége használat közben megváltozott, a fényelemét az eredetivel azonos színképi érzékenységű fényelemmel ki kell cserélni. Más műszereknél az érzékelő színképi érzékenységnek módosítására azt az eljárást alkalmazzák, hogy a szín X Y' Z X= X + Y + Z ; y== X + Y + Z ; Z= X + Y + Z (1) Ha a színingert keltő fény teljesítményének szín- képi eloszlása Sk , akkor a színinger mérőszámok 780 780 780 X = | S,x,cU ; Y = Js^cU ; Z = J Sxz,cU (2) 380 380 380
