146049. lajstromszámú szabadalom • Csőhajlító szerkezet
Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.049. SZÁM 7. c. OSZTÁLY — KU—289. ALAPSZÁM Csőhajlító szerkezet Kühne Franz mérnök, Kleinmachnow bei Berlin (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1957. november 26. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. február 5. A találmány oly szerkezet, amellyel csövek hideg állapotban és töltés nélkül egy síkba eső, közvetlenül egymásra következő több ívben, már beszerelt csövek pedig tetszőleges irányban hajlíthatok meg. Ilyen feladatok a gyakorlatban igen gyakoriak és például „kihajlítás" (Ausbieger), „kitérő ív" (Etagenbogen) és „kombinált derékszögű ív" (Gänsehals) néven ismeretesek. Az első esetben lekerekítő ívekkel bíró félkör alakú kihajlításokról van szó, amelyeknél azonban a cső eredeti iránya megmarad. A második eset egymásra következő két ívre vonatkozik, amelyek révén á cső az eredeti iránnyal párhuzamos irányban halad tovább. A harmadik eset viszont a cső 180° alatti és ezt követően 90° alatti mégha jutásában áll, úgyhogy a cső a hajlítások következtében eredeti irányához viszonyítva derékszög alatt folytatódik. Az ilyen és hasonló csohajutásokat mind ez ideig homoktöltet és melegítés útján általában kézzel kellett foganatosítani, minthogy az ismert csőhajlító szerkezetek egyike sem tette lehetővé az egyik ívnek a következő, ívbe való átmenetét. Ennek oka abban van, hogy el nem tolódó biztos befogás végett a befogó szerkezetet csak a csőív kezdete előtt meghatározott távolságban lehet elrendezni. A második ív tehát csak a befogó szerkezet támadási pontjának az első ív kezdeti pontjától való kétszeres távolságában kezdődhetik el. A csővezetékek ezzel járó jelentős helyszükséglete számos esetben nem biztosítható, úgyhogy hátrányos voltára való tekintet nélkül meleg hajlítást kell alkalmazni, amely a hideg hajlításnál nemcsak munka- és anyagigényesebb, hanem a töltetnek a csövek belsejében elkerülhetetlen módon rásült homokszemcséi későbbi szabaddá válásuk révén kisebb vagy nagyobb mérvű üzemzavarok lehetőségét is magukban rejtik. A találmánnyal nemcsak e hátrányokat küszöböltük ki, hanem lehetővé tettük részben már lefektetett csővezetékek utólagos hajlítását is, amennyiben e vezetékek rögzítésére még nem került sor, úgyhogy a kérdéses csövet tetszőleges irányban vezethetjük tovább. A találmány ábbán van, hogy a szerkezet alakozó görgője mindkét homlokoldalán hornyokkal van ellátva, amelyekbe feszítő kengyel karmai fognak. Az alakozó görgő ilyen kialakítása lehetővé teszi, hogy a csövet közvetlenül az ív kezdetén fogjuk be, anélkül, hogy a befogó szerkezet billenésének veszélye fennállna. Minthogy pedig a befogás helye és a cső ívének kezdete között köz nincsen, a következő ív közvetlenül á megelőző ív végéhez csatlakoztatható. A találmány továbbá oly hajlítódarab, amelynek egyik végén az alakozó görgő központosító csapjára húzható furat van, a hajlító darab hosszúkás nyílásában pedig kívánt közzel beállíthatóan elrendezett csapja van, amelynek mindkét végén egy-egy hajlító görgő van elrendezve. Annak biztosítása végett, hogy az alakozó görgő előrefutásának átmérőjének növekedésével a hajlítási folyamat szempontjából kedvező legyen, a hosszúkás nyílás a befogott hajlítatlan csőhöz viszonyítva hegyesszög alatt van elrendezve. Az emeltyűszerű hajlító tag másik végén hoszszabbító emeltyű befogadását.': való nyílás van. A hosszabbító emeltyű esetleg kilincskerekes hajtóművel van ellátva. A sík oldallapú prizmával ellátott alaplemezen megfekvő alakozó görgőt a prizmával kapcsolódó emeltyű tartja. A hajlító tagnak az alakozó görgővel való összekötésekor ezek az alkatrészek a hozzájuk tartozó emeltyűkkel együtt oly fogót alkotnak, amelynek révén csövek szabad kézzel hajlíthatok. Az előbbiekben leírt kivitel rendkívül kis helyigénye és csekély súlya miatt alkalmas részben már lefektetett csövek szerelés közbeni hajlítására, minthogy az alakozó görgő a befogó elem útján a hajlítás helyére tehető és a hajlító taggal a kívánt szög alatt lehajlítható. A bevezetésben említett gyakori csőidomok egyenletes és gyors hajlíthatósága végett a találmány szerinti szerkezet alaplemezében több hoszszúkás nyílás van, amelyekben több alakozó görgő központosító csapja van vezetve és rögzíthetően elrendezve. Ez esetben mindössze az első alakozó görgőnek kell a befogó szerkezet részeként kialakítva lennie. Az első alakozó görgő körüli első hajlítás befejezése után a legközelebbi hosszúkás nyílásban központosító csapjánál fogva második alakozó görgőt helyezünk el, majd a hajlító tagot az első alakozó görgőről levéve a második alakozó görgő központosító csapjára helyezzük, mint-