146029. lajstromszámú szabadalom • Univerzális gyümölcsmagozó gép

o Megjelent: I960, január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.029. SZÁM 45 e. 40—43. OSZTÁLY — GA—500. ALAPSZÁM Univerzális gyümölcsmagozó gép Gyarmati János igazgató, Nagypataki Imre főmérnök, Kiba Lajos szerkesztési osztályvezető és Flórián Zoltán tervező mérnök, nagykanizsai lakosok A bejelentés napja: 1957. december 21. Közismert tény, hogy a gyümölcsszesz ipar és a konzervipar régóta nélkülöz olyan gépet, amely a feldolgozásra kerülő csonthéjas gyümölcsök magvát el tudná választani a gyümölcs húsától. A csonthéjas gyümölcsök maggal együtt történő ipari feldolgozása ugyanis nagy nyersanyag vesz­teséggel jár, erősen növeli a termelés költségeit és igen komoly akadálya az említett iparágak fejlesztésének. A belföldi gyümölcsszesz ipar ez idő szerint céljainak megfelelő megoldás hiányában gyümölcs­magozó gépet egyáltalán nem használ és emiatt vagy elhagyják a csonthéjas gyümölcsök mago­zását, vagy részben kézzel végzik el, mert az egész mennyiség magozása lassú és költséges. Ezért az iparvállalatok inkább vállalják a csont­héjas gyümölcsök maggal együtt történő feldol­gozásának összes hátrányait, amely magvak jelen­léte nemcsak felesleges, hanem káros is, mert feldolgozás és az erjedési hatásfok javítása szem­pontjából előnyös a gyümölcshúst elkülönítve és aprózva, a magvakat pedig az értékesíthetőség szempontjából ép állapotban kinyerni. További kívánalom még, hogy a magozás a gyümölcsök friss és nyers állapotában történjék, mert később pl. erjesztés vagy kifőzés után az vagy káros vagy semmi értelme sincs. A konzervipar követelménye már nem ilyen egyértelmű, mert az magozni kíván nyers és főtt gyümölcsöt is, továbbá a magjától elválasztott gyümölcshúst apróra (lekvár), más esetekben pedig darabosan (befőttek) kíván felhasználni. A konzervipar használ ugyan magozógépeket, de ezek nem megfelelőek. Ismeretesek gépek, amelyek a főtt, csonthéjas gyümölcsök magozását valamennyire elvégzik. Ezeknél a vízszintes elren­dezésű verőlécekkel vagy habverő módjára ki­képezett drótelemekkel ellátott tengely perforált palástú hengerben forog. A henger magasabb vé­génél levő garaton át a gyümölcsöt betöltik a gépbe, a levált hús a perforált paláston átkény­szerül, míg a mag a henger másik végén távozik, miután a paláston levő lyukakon nem fér át. En­nek a gépnek azonban igen rossz az elválasztási hatásfoka, erősen töri a magot, sok az üzemzavar és igen kicsi a teljesítménye amellett, hogy csak főtt gyühiölcs magozására alkalmas. Egy másik külföldön használatos szerkezetnél mozgó pajzs és forgó henger végzi a magozást úgy, hogy a forgó henger szemenként kiképezett fészekbe rendezve továbbítja a gyümölcsöt a füg­gőlegesen elmozduló nyomóelemekkel ellátott mozgó pajzs alá. A mozgó pajzs szög alakú tompa végű nyomóelemei behatolnak a gyümölcsbe és kitolják a magot. Ez a megoldás inkább eszté­tikus, mintsem célszerű. Hátránya, hogy csak azo­nos szemcseméretű és csak magbaváló gyümöl­csök magozására alkalmas, nem jó az elválasztási hatásfoka és kicsi a teljesítménye. -Ismeretes még a kefehengeres megoldás, amely­nél a vízszintes elrendezésű forgó kefehenger perforált paláston kényszeríti át a gyümölcshúst, miközben a magot a hengerpalást beadagoló nyí-1 lásával ellentétes oldalon szórja ki. E gép le­gyártása drótkefehengere miatt komplikált és költséges. Igen sok az üzemzavara, nem jó az el­választási hatásfok és igen nagy a hajtóerő szük­séglete. : A találmány az ismeretes gépek hátrányaitól mentes oly megoldású magozógép, mellyel bár­mely ipari feldolgozásra kerülő csonthéjas gyü­mölcs, nyers és főtt állapotban egyaránt magoz­ható, oly módon, hogy a hús és a mag elválasz­tása tökéletesen valósuljon meg, a kinyert gyü­mölcshús erősen aprózott vagy pépes, a mag pe­dig tiszta és ép állapotú legyen. A gép univer­zális, mert egyaránt alkalmas a gyümölcsszesz ipar és a konzervipar használatára, működése függet­len a« feldolgozandó csonthéjas gyümölcsök fajtá­jától, szemcse- és magméretétől, a gyümölcsök és magvak fajsúlyától, a gyümölcsök keménységének széles skálájú eltérésétől. Szerkezeti kivitele egy­szerű, karbantartása és üzemeltetése nem költ­séges. A gép oly megoldású, hogy annál a nehéz­ségi és a centrifugális erők, valamint a mechani­kai nyíróerő hatása egyaránt érvényesül. A találmányt annak példaképpeni kiviteli alak­ját szemléltető csatolt rajzzal kapcsolatos alábbi leírás ismerteti bővebben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom