146020. lajstromszámú szabadalom • Fúrószerszám talajmintavétel és lyukképzés céljára

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.020. SZÄM 5. c. 1—11, OSZTÁLY — MI—150. ALAPSZÁM Fúrószerszám talajmintavétel és lyukképzés céljára A Magyar Állam, mint a feltaláló: Mihály József technikus jogutódja A bejelentés napja: 1955. július 8. % • A talajrétegek fizikai és kémiai vizsgálatához szükséges minták kiemelése ásott gödrök (ún. talaj szelvények) vagy talaj fúrók segítségével történik. A korszerű tudományos laboratóriumi munka mind fokozottabb igényeket támaszt e szerkezetek tökéletes működése iránt. Ilyenek többek között a tiszta, szennyezésmentes mintavétel, a talajrétegek keveredésének minimumra csökkentése, a talajminta valóságnak megfelelő mélységből való vételének biztosítása, továbbá, hogy a szerkezet tartós felépítésű, egyszerűen kezelhető, könnyen szállítható, javításra, karbantartásra igénytelen legyen, működése egy személy munkaerejénél többet lehetőleg ne vegyen igénybe. Az tehát a cél, hogy a fúrással történő mintavétel szakszerűsége minél inkább megközelítse minőségileg az ásott talaj szelvényeknél alkalmazott mintavételi módszert. Fenti célok elérésére használt fúrószerkezetek kiképzése különböző. Van hengeres fúrószerkezet, melynek palástfelülete részben fel van metszve és saját anyagából kiképzett vágóéle van. Van olyan szerkezet, amely két kanálszerű féldarabból áll, melynél a féldarabok (kanalak) egymáshoz képest kissé el vannak tolva és ezáltal keletkezik a vágóéi. Előző szerkezet hátránya általában, hogy beszorul, utóbbinál pedig, hogy az általa kiemelt talajszintek összekeverednek és a jelzettnél gyakran 50—l&0%-kal is vastagabb talajréteg átlagát adja, miáltal hamis értékelés válhatik lehetővé. A találmány szerinti talaj mintavevő' fúrószerkezet az előbbiekben ismertetett célt eléri, a felsorolt hiányosságokat kiküszöböli. A csatolt ábrák a találmány szerinti talaj mintavevő fúrószerkezet példaképpen felvett kiviteli alakját mutatják. Az 1. ábra elölnézetben, a 2. ábra oldalnézetben, a 3. ábra alulnézetben, a 4. ábra a fúrószerkezetet kinyitott állapotban oldalnézetben, az 5. ábra a fúrószerkezetet kinyitott állapotban felülnézetben, a, 6. ábra a vágóélen alkalmazott kést metszetben, a 7. ábra a talajminta kivételére alkalmas segédeszközt mutatja. Az —1— fúrófej —2— zsanérmegoldással oldalra hosszában szétnyitható, két, acélból készült —3—4— fél kúpfelületnek megfelelően kiképzett palástból áll. E palástok aljára hegesztett, enyhén kúpos csavarmenetszerűen formált —5— tartólemezekre a forgatás irányával egyezően metszésre álló, cserélhető —6— metszőkés van —7—csavarokkal felerősítve. A fúrófej lezárása, illetőleg szétnyitása egy mozgatható —8— zárócsapszeggel történik. A fej a forgatás irányának megfelelően záródik, tehát a fellépő erő a nyíló felet zárva tartja. A szerkezetet kiegészíti egy vasból készült lapátka — 7. ábra —, amellyel a fúrófejben levő talajminta kiemelhető. A lapátka lemezrésze a palástidomnak megfelelően hajlított, nyelének vége villás kiképzésű. E villa segítségével emelhető fel a zárócsapszeg a lezárt fúrófej felszabadítása (kinyitása) céljából, ha esetleg a fejben levő talaj feszítése miatt a csapszeg kézzel való felhúzása ' nehéz volna, azonkívül ezzel szorítható meg a vágókés rögzítését szolgáló csavar végén levő ellenanya is. A fúrófejbe erősített —9— nyél, ill. szárcsonk csatlakozó vége olyan kiképzésű, hogy a régi forgatókar (hajtókar) és toldószár felhasználható, hozzászerelhető. A fúrófej palástfelületén el van látva egy —10— furattal, amely nedves, agyagos talajoknál a kinyitást elősegíti. Ugyanis az ilyen anyagok tapadása igen nagy. Szerszámtartozékul szolgál még egy pipákulcs az esetleg összeszorult szárak lazítására, valamint egy csavarhúzó, a fúrófej csavarral ellátott részeinek szereléséhez (vágóélek, zsanértengely). Természetesen tanácsos néhány pár vágóél tartalékolása is. A komplett felszerelés egy borozott végekkel, fogantyúval és szíj csatokkal ellátott erős ponyvavászon-tokba csomagolható. A talajfúró előnyös tulajdonsága — elsősorban tudományos talajvizsgálat szempontjából —, hogy a megközelítően vízszintes irányban elhelyezett metszőéi lehetővé teszi a talajminta valóságnak megfelelő1

mélységből való kiemelését, „zsanéros'", oldalra nyíló megoldása pedig a talajmintavételek keveredés nélküli megfigyelését, értékelését biztosítja. Különösen a száraz, erősebben kötött agyag, vagy szikes esetében sokkal kevesebb erőkifejtés mellett is jóval gyorsabban hatol a ta-