146016. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültésgű elektroncső

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.016. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—559. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nagyfeszültségű elektroncső Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t., Budapest Feltalálók: Fehér István, Király Endre, Mészáros Sándor és Tóbik János mérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. július 2. A találmány nagyfeszültségű egyenirányító­csövek és szabályozó triódák röntgensugárzás­védelmére vonatkozik. Mint ismeretes, televíziós célokra «olyan egyen­irányító csöveket és szabályozó triódákat alkal­maznak, amelyek igen nagy feszültségen, nem egyszer 30 kV fölött működnek. Ilyen nagy fe-' szültségek mellett már meg van a veszélye annak, hogy a cső közelében érzékelhető röntgensugárzás lép fel, amely pl. akkor válhat veszélyessé, ha egy próbateremben egyidejűleg sok, pl. több száz ilyen . egyenirányító csövet, vagy ezzel működő készüléket üzemeltetnek. A találmány célja a röntgensugárzás kijutásának lehetőség szerinti ki­küszöbölése. Merültek már fel olyan elképzelések, hogy kép­csöveknél ki kell küszöbölni a káros röntgensugár­zást, ezeknél azonban az ilyen törekvések feles­legesek voltak, miután a mai képcsövek általában nem működnek 16—20 kV-nál nagyobb feszült­ségen és ily feszültségeknél még a sugárzás el­enyésző mértékű. Ezenfelül a képcsöveknél aján­lott ólomüveg más szempontokból nem mindig előnyös. Azt találtuk, hogy a szóban forgó egyenirányító csöveknél, ill. szabályozó diódáknál egyszerűen úgy küszöbölhetjük ki a káros röntgensugárzást, ha a szóban forgó elektroncsövek buráját oly üvegből készítjük, melynek komponensei között nagyrendszámú elemek, ill. azok vegyületei for­dulnak elő. így elsősorban 10—25% ólom, bizmut, tórium és urántartalmú üvegek alkalmasak a ki­tűzött cél elérésére. Ezek az elemek ugyanis rönt­gensugár-elnyelővé teszik az üveget oly mérték­ben, hogy azon az eredeti sugárzásnak legfeljebb mintegy 10%-a hatol át, ami már elhanyagolha­tóan kis mennyiség. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagyfeszültségű egyenirányító és szabályozó trióda, azzal jellemezve, hogy burája oly üvegből készült, amelynek komponensei között ólom, vagy annál nagyobb rendszámú elemek, ill. azok ve­gyületei is vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncsövek kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy burájuk üvege ólom, bizmut, tórium és urán legalább egyikét is. tartalmazza. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 59Í186. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi B'álint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom