146014. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fénycsőgyújtók automatikus vizsgálatára és osztályozására

2 146.014 ságát és időtartamát, illetve mindkettőt. Ameny­nyiben a berendezés fénycsövet is tartalmaz, úgy egyszerűen észlelhető az is, hogy begyújtott-e a feszültséglökés hatására a fénycső. Hasonlóképpen vizsgálhatók az újragyújtási kísérletek is, továbbá mindazon adatok, amelyeket ezenfelül vizsgálni kívánunk, pl. elektróda kontaktus hibák, amelyek szerelési hiba folytán lépnek fel, gyújtó vissza­gyújtási hibák, gyújtási feszültségmérés stb. Vala­mennyi vizsgálat elvégezhető váltó- vagy egyen­feszültséggel is. A találmányunk szerinti automatikus mérő és osztályozó berendezésnél az elektromos jeleket észlelő, illetve regisztráló eszközök lehetnek jel­fogók, elektroncsövek, félvezető eszközök. Az egyes elektromos jelek időtartamának mérésére szolgáló eszközök lehetnek órák, különösen elekt­romosan vezérelt órák, multivibrátorok, szelekto­rok, amelyek meghatározott időközökben tovább­lépnek és elektronikus időmérő berendezések. Az időtartamok mérésére ugyanilyen eszközök szol­gálnak. Egyéb észlelőeszközként, pl. fény észlelé­sére fotoelektromos berendezések, mint fotocella, fényelem stb. használhatók. Regisztráló eszköz­ként mechanikus vagy elektromos regisztráló esz­közök egyaránt alkalmasak. Az elektromos re­gisztrálók lehetnek akár elektromechanikusak, akár elektronikusak. Az összeadó eszközök egy­szerű elektromos vezérlésű számológépek vagy elektronikus számológépek lehetnek, nem szüksé­ges azonban a jeleket kifejezetten összeadni, ha­nem egy jelfogó rendszer kontaktusain keresztül is lehet azokat vezetni, mely kontaktusok az egyes kombinációs lehetőségeknek megfelelően egyetlen kimenő jelet szolgáltatnak, mely jel a kombiná­cióra jellemző. Jelen leírásban azonban ezt a meg­oldást is összeadásnak nevezzük. A kiértékelés oly módon történik, hogy a le­hetséges értékeknek megfelelően két vagy több csoportot állítunk fel» és a kiértékelőbe beérkező jel, amelyet esetleg előzőleg már regisztráltunk is, vagy pedig mindjárt egy összeadott jel a ki­értékelőt végighaladva azon csoport minősítő esz­közeit, tehát pl. egy jelfogót, vagy egy elektron­csövet, tiratront fogja működtetni, amely a jel értékének, illetve minőségének megfelel. Jelzőeszközként akár fény, akár elektromos, akár hangjeleket adó ismert eszközöket használ­hatunk, így tehát egy kigyulladó lámpa jelezheti a gyújtó jó vagy rossz voltát, létrehozhatunk oly elektromos jeleket, amelyek távjelzésre alkalma­sak, hogy a regisztrálás, pl. statisztikai célokra egy központi mérőteremben történhessen, és álta­lában bármilyen szokásos jelzőeszközt alkalmaz­hatunk. Mint a fentiekből is látható, találmányunk ér­telemszerűen rendkívül sok változatban valósít­ható meg a mindenkori szükségleteknek megfele­lően. Ezen rendkívül sok lehetőségből egyet vá­lasztottunk ki példaként a találmány részletes ismertetésére, amely ismertetés során a változa­tok egynémelyikére is ki fogunk térni. Az 1. ábrán az általában szokásos gyújótmérési kapcsolást, ill.' berendezést tüntettük fel, míg a 2. ábra blokkséma alakjában mutatja be a találmá­nyunk szerinti berendezést egy példaképpeni, még­pedig glimmgyújtók mérésére alkalmas példakép­peni kiviteli alakját. Az 1. ábrán, amely tehát a szokásos fénycső­gyújtó minősítési berendezést, ül. kapcsolást mu­tatja be, (10) jelöli a fénycsövet, (11) és (12) a fénycső katódáit, {13) a vizsgálandó gyújtót, amely tokjában mindjárt tartalmazza a vele párhuzamo­san kötött kondenzátort, míg (14) a szokásos foj­tót, (15) a hálózati kapcsolót, végül (16) és (17) a hálózat sarkait jelölik. A (15) kapcsoló bekapcso­lása után a (11, 12) katódákkal sorbakötött (13)' gyújtóban, ha az pl. glimmgyújtó volt, megindult a glimmkisülés, majd a gyújtó elektródái kontak­tust létesítettek. Időközben a (11, 12) katódák elő­melegedtek. Az érintkezők egy bizonyos kontaktus idő után ismét szétválnak, és ekkor a fénycső­katódok feszültséglökést kapnak. E feszültséglökés következtében a fénycső többnyire begyújt. Az észlelő személy mérte azt az időt, amely a (13) hálózati kapcsoló bekapcsolásától a (10) fénycső begyújtásáig eltelt és ezen az alapon minősítette a gyújtókat. Ha a fénycső az első feszültséglökés hatására nem gyullad be, úgy az ismertetett folya­mat megismétlődik és esetleg több gyújtási kísér­let játszódik le. Az ilyen második vagy harmadik gyújtási kísérlet esetén a gyújtó aligha felelhet meg a követelményeknek. Látható, hogy ez a mérőberendezés teljesen szubjektív tényezőkre van bízva, és egy gyújtó jóságát tulajdonképpen az dönti el, hogy az adott fénycsövet időben be­gyújtotta-e vagy sem. E mérésnél tehát nincsen figyelembevéve az, hogy ugyanaz a gyújtó egy másik, pl. kedvezőtlenebb gyújtási készségű fény­csőnél másképpen működik, továbbá egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a számos tényezőből adódható hiba forrásainak eredetére rámutasson. A 2. ábrán (20) jelöli a hálózati csatlakozást, (21) egy váltóáramú stabilizátort. E stabilizátor hul­lámformájának a nemzetközi előírásnak megfele­lően szinuszosnak kell lennie. (23) jelöli a kézi indítót, amely tehát a berendezés mérési művelé­tét megindítja, (24) jelöli a mérendő gyújtók egyikét. A berendezésben egymás után pl. tizenkét mérendő gyújtót helyezhetünk el, amelyek közül az utolsót, a tizenkettediket rajzoltuk csak be az első mellett, és ezt (25)-tel jelöltük. Ha a mérést fénycsövek segítségével akarjuk elvégezni, úgy a gyújtók számának megfelelő számú fénycsövet is beiktathatunk a berendezésbe, ezek közül az elsőt (26)-tal, az utolsót pedig (27)-tel jelöltük, a többit nem rajzoltuk be. A mérés és osztályo­zás azonban fénycsövek nélkül is elvégezhető. Erre a mérési módra a későbbiek során még visz­szatérünk, egyelőre a mérést oly berendezéssel ismertetjük, amelyben még fénycsövek is vannak. Az indító segítségével történő indítás esetén a (24) gyújtó feszültséget kap, és megindul benne a glimmkisülés. Abban az időpillanatban, amikor a (23) indítót bekapcsoljuk, feszültséget kap a. mérendő gyújtó és a működési állapotát érzékelő (22) szerv (működési állapot érzékelő) működésbe lép. A (22) működési állapotérzékelő a (28) időmérő berendezést megindítja. A (28) időmérő berende­zés bizonyos időközönként, pl. negyed másodper­cenként időimpulzusokat szolgáltat. És pl. egy multivibrator segítségével történik. Az időimpul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom