145995. lajstromszámú szabadalom • Kettős ággyá alakítható divány

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.995. SZÁM 34. g. 11—21. OSZTÁLY — BI—115. ALAPSZÁM Kettős ággyá alakítható dívány Biczó Sándor asztalos, Budapest A bejelentés napja: 1957. június 10. Ismeretes már oly dívány i(más néven heverő vagy reeamier), amely éjszakai használatra' kettős fekhellyé alakítható olyképp, hogy az ülőpárná.kat a karfákikal együtt vízszintes síkban elfordítjuk és a támlát az ily módon szabaddá tett ágyneműtartóra lefordítjuk. Ismeretes továbbá az ilyen átalakítható díványoknál az ágyneműtartó és a hátsó fal között közteret hagyni szabadon, amelyet az éjszakai helyzetben egy elfordítható fejtámla hidal át. Ez a szerkezet több szempontból nagyon előnyös, de hátránya, hogy megfelelő méretű ágyak esetén a nappali- vagy díványméretek túlságosan nagyok és emellett az ágyak toldása, vagyis a kifordított ülőpámának a lefordított támlapárnával való érintkezése éppen a fekvő személy ülő részei alá kerül, ami a fekvést nagyon kényelmetlenné teszi. A jelen találmány értelmiében a szerkezetet olyképp módosítjuk, hogy a csukott (nappali) helyzetben a táimlapáma alsó része az ágyneműtartó mögötti, említett köztérbe süllyed. Ezzel kettős célt érünk el, mert egyrészt a viszonylag nagy méretű párna is jól elfér a normál méretű dívány-vázban, 'másrészt pedig az ülőpárna és a támlapárna egymáshoz viszonyított méretei úgy változnak meg, hogy egymással érintkező szélük nem az ülő részek, hanem a comb alatt van, ami semmi kellemetlenséget sem okoz. A találmánynak még további részletei is vannak, amelyeket a rajzzal kapcsolatosan magyarázunk meg. E rajzon az 1. ábra a csukott reeamier távlati képe, a 2. ábra pedig a nyitott ágy függőleges metszete. Az —1— háttámla, ill. hátsó fal két oldalsó —2—• éjjeliszekrénnyel van összeépítve, amelyek ajtaja oldalt van. A 'bútordarab merev. vázához tartozik továbbá a —3— ágyneműtairtó, amely tehát nem fiókszerű, úgy mint az ismert szerkezetek nagy részénél, hanem mozdulatlan marad. A fiók felett van a két ülőpárna, amelyeik a nappali fekvőhelyet alkotják és amelyeket a rajzon 5-tél jelöltünk. Ezek a párnák a —4— oldalrészekkel függenek össze, amelyekkel együtt mozognak a —6— csuklócsap körüli elfórdításnái. Ha tehát az —5— párnák az 1. ábra szerinti nappali helyzetben vannak, a —4— részek karfát alkotnak, a 2. ábra szerinti, elfordított, éjszakai helyzetben pedig a —4— oldalrészek mint ágyláb szerepelnek. A —7— támlapárnák a helybenálló —-&— agy^ neműtartó hátsó falán, az ágyneműtartó felső szintje alatt vannak ágyazva és a —8—• csuklócsap körül for dúlhatnak el. Az 1. ábra szerinti csukott helyzetben, amikor a -—7—- párnák függőleges, ill. álló helyzetűek, e párnák alsó része az ágyneműtartó és az —1— hátsó fal közötti köztérben van és a nyitáskor, amikor a —7— párnát vízszintes helyzetbe fordultjuk, az; alsó rész ebből a köztérből emelkedik, ill. fordul ki. A két támlapárnának az a része, amely nappal látható, ferde kialakítású, ez a ferde rész pedig éjjel, ill. nyitás után az ágyneműtartó felé (lefelé) van fordítva. A kát támlapárna hátsó élével keskeny deszka, úgynevezett tabulatit függ 'össze, amely a fejpárna megtámasztására való. Mikor a —7— párnát a 2. ábra szerinti helyzetből csukás végett a —8— csukló körül elfordítjuk, ez a —10—• fejtámasz a —11— csukló körül elfordulva lassanként függőleges helyzetet foglal el és így csúszik be a hátsó köztérbe. Nyitásnál ez a fejtámasz a párnával együtt emelkedők és önműködően csappan a 2. ábra szerinti helyzetbe. Nyitás végett a —4—• oldalnészit a hozzá erősített —5— »ámával együtt az 1. ábra szerinti helyzetből előre fordítjuk, majd pedig a —7-— párnát lefordítjuk, mire az az ágyneműtartó —9 — lécére támaszkodva vízszintes helyzetet foglal el. Ily módon az egyik fekhely már megvan és ha két ember alkarja éjjel a bútordarabot használni, akkor ugyanilyen mozdulatokkal a másik fekhelyet is elkészítjük. A .csukás ellenkező műveletekkel, értelemszerűen történik. Elfordítás után, tehát mikor a —4, 5—. részeket már kifordítottuk, de a —7— párna még álló helyzetben van, az ágyneműtartó —12— teréből kivesszük az ágyneműt, amelynek ebben a térben igen bőséges helye van. Amint a rajz világosan mutatja, a -—7— támlapárna szélessége egyenlő az ágy kívánt szélességével, de a csukott helyzetben mellette levő —5— párna szélesebb; másszóval kifejezve, a két —5—• párnának a csukott dívány hosszirányába eső mérete nagyobb, mint a két támlapárna együttes szélessége. Ily módon a csukott dívány