145990. lajstromszámú szabadalom • Fonalszakadáskor leállító szerkezet

Megjelent: I960, január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.990. SZÁM 76. c. OSZTÁLY — SI=672. ALAPSZÁM Fonalszakadáskor leállító szerkezet VEB Spinn- und Zwirnereimaschinenbau Karl-Marx-Stadt cég, Karl-Marx-Stadt (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1957. szeptember 10. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1956. október 18. A találmány szerkezet a fonal-, ill. száladagolás leállítására fonalszakadáskor, kétágú cérnát gyártó gépeken. Már ismeretesek hasonló szerkezetek, melyeknél fonalszakadáskor a fonal adagolásának megakadályozására a leszakadt fonalat súllyal vagy rugóval működtetett lengőemeltyű az adagolóhengerektől oldalt kitolja. A kikapcsoló emeltyű harántirányú forgáscsappal ellátott csukló körül kibillenthető és olyan elrendezésű, hogy azt az ép fonal feszültsége álló helyzetben tartja, fonalszakadáskor pedig lehetőleg kicsiny erő billenti e helyzetből a kikapcsoló helyzetbe. Egy másik ismert szerkezet úgy működik, hogy egy emelő egyik karját a megfeszített fonal tartja, másik karja pedig a fonalat szakadáskor azáltal tolja ki oldalirányban az adagolóműből, hogy e kar ferde élt hord, mely szakadáskor a fonalhoz fekszik és ezt oldalt lecsúsztatja. Mindezeknek a szerkezeteknek azonban közös hátrányuk, hogy szakadáskor a fonaladagolást leállítják ugyan, a leszakadt fonalvég azonban függve marad és abba a szomszédos orsó belekaphat. Ezenkívül ezek a hosszú darabek csomózáskor a további feldolgozás szempontjából elvesznek és a fonalat kézzel kell a nyomó-és az adagolóhenger közé vezetni. A találmány feladata olyan szerkezet létesítése, amely az említett hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerint olyan szerkezetben, amelynél az egyik fonalkiiktató emeltyűt a megfeszített fonal tartja és a másik fonalkiiktató emeltyű, a két emeltyű saját súlyának hatására, a fonalat szakadáskor a nyomóhenger nyomókörzetéből oldalt kitolja, a nyomóhenger köpenyfelületén hornyot alakítunk ki, melynek egyik oldala erős kúpossággal megy át a nyomást kifejtő köpenyfelületbe, ahol is a fonal kétszer halad át egy fonalvezető szemén és egyszer kerüli meg a nyomóhengert, a fonaleltoló emeltyű pedig villásan és fonalvezető kengyellel van kialakítva. A rajzok a találmány szerinti szerkezet egyik kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a szerkezet munkahelyzetét oldalnézetben, a 2. ábra pedig elölnézetben mutatja. A 3. ábra hasonló nézet fonalszakadáskor, felhúzott fonalvéggel. . A 4. ábra is elölnézet fonalszakadáskor, a nyomóhenger nyomókörzetéből kiemelt fonallal. A tetszőleges lefejtő csévéről vagy más efféléről érkező 1 fonalat a 2 fonalvezető szemén áthúzzuk, a 3 nyomóhenger köré hurkoljuk, a 2 fonalvezető szemén még egyszer átfűzzük, majd a 3 nyomóhenger és a 4 adagolóhenger között a nem ábrázolt cérnázó orsóhoz vezetjük. A kiiktató emeltyűt a munkahelyzetben 5-tel, a nyugalmi helyzetben 5a-val jelöltük (1. ábra). A villásan kialakított 6 fonaleltoló emeltyű az 5, 5a kiiktató emeltyűvel mozgásátvivő kapcsolatban áll és annak a fonal jobb vezetésére 7 vezetőkengyele van. A 3 nyomóhenger köpenyén kialakított 8 horony egyik oldala erős kúpossággal emelkedve megy át a 3 nyomóhengernek a nyomást kifejtő köpenyfelületébe. A felhúzott fonalvéget la-val jelöltük (3. és 4. ábra). A 9 nyíl a 3 nyomóhenger forgásirányát, a 10 nyíl pedig a fonal haladási irányát mutatja. A szerkezet a következőképpen működik: AAlefejtő csévéről vagy más efféléről érkező 1 fonalat a 2 fonalvezető szemén átfűzzük, a 3 nyomóhengerre egyszer ráhurkoljuk, majd ismét a 2 fonalvezető szemén átfűzve a 3 nyomóhenger és a 4 adagolóhenger között a cérnázó orsóhoz vezetjük. A fonal útját a 10 nyilak jelölik. A fonal feszültsége a fonal útjába iktatott kiemelő emeltyűt az 1. és 2. ábrán szemléltetett 5 helyzetben tartja. A kiiktató emeltyűvel mozgató kapcsolatban álló, villásan kialakított 6 fonaleltoló emeltyű eközben az 1. és 2. ábrán látható helyzetet foglalja el és villájában az 1 fonalat úgy vezeti, hogy utóbbi a 3 nyomóhenger nyomókörzetében halad. A kiiktató emeltyű, melyet fonalszakadáskor a fonal már nem tart, saját súlyának hatására az 5 munkahelyzetből az 5a nyugalmi helyzetbe esik (1. ábra). A kiiktató emeltyűvel