145985. lajstromszámú szabadalom • Elektromos számcserélő és rögzítő készülék

o Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.985. SZÄM 77. d. 10-19. OSZTÁLY — ZE—127. ALAPSZÁM Elektromos számcserélő és rögzítő készülék Zelenka László oki. gépészmérnök, Kovács Gyula oki. építészmérnök és Szántó Károly igazgató, Budapest A bejelentés napja: 1958. január 27. A találmány szerinti készülék alkalmas arra, hogy általa egy kezelő személy által működtetett kapcsolás esetén egy, a kezelő által nem ismere­tes változás szerint egy mutatótáblán más és más számok jelenjenek meg és ugyanakkor ezen szá­mok megfelelő módon rögzítődjenek. Ezáltal a készülék szerencsejáték alapját képez­heti s általa lottó rendszerű szerencsejáték min­den további nélkül megszervezhető. A Ko nyomógombos kapcsoló lenyomásával zá­ródik az M9 mágnes áramköre, miáltal lenyomott helyzetben tartja a Ko gombot. Ugyancsak mű­ködésbe lép az M2 számláló jelfogó és kigyullad az L2 színes jelzőlámpa. A Ko nyomógombos kap­csoló a Ki ... KQO kapcsoló egyik pólusára földelt negatív pólust ad. Ha a Ki .., K90 nyomógombos kapcsolók bár­melyikét lenyomjuk, a földelt negatív pólus rá­kerül a VI variátor megfelelő álló érintkezőjére. A variátor lényegében egy sok-állású, kétoldalas kapcsoló, melynek kapcsolórésze az Msl mágnes gerjesztése esetén egy másik állásba lép, A varié­tor két oldala teljesen tetszőlegesen van össze­vissza kapcsolva, minden rendszer nélkül. A va­riátor 1 számú pontja például össze van kötve a másik oldalon a 8-as, 2 számú pontja az 58-os, 3 számú pontja a 90-es és így tovább pontokkal. Amennyiben a VI által adott összekeverés nem elégséges, úgy még egy vagy két további variátor kapcsolható sorba és ezek léptetése is teljesen tet­szőleges sorrendben történik. Rajzunkon összesen 3 darab variátort tüntettünk fel, a mozgató mágnesek száma: Msl, Ms2, Ms3 és Msé. Ez utóbbi ellentétes irányba mozgatja a V2 variátort. Az utolsó variátor kilépő oldalához csatlakozik az Mi mágneskapcsolók sorozatának egy-egy tagja, sorrendben. Tehát az l-es érintkezőhöz tar­tozik az Mil, a 2-eshez az Mt2 és így tovább, 90 darab kilépő érintkezőhöz 90 darab Mi mágnes­kapcsoló tartozik. Az Mii mágneskapcsoló gerjesztést kap, mert a K6-OS számú kapcsolót lenyomtuk és a három variátor úgy állt, hogy rendszertelen kötésük foly­tán éppen az l-es kilépő érintkezőre kerül a föl­delt negatív pólus. Az Mii mágneskapcsolónak, négy záró érint­kező párja van. Az első pár tartást ad a mágnes­kapcsolónak, hogy a K6 kapcsoló elengedése ese­tén se kapcsoljon ki. Második érintkezőpárja az Fkl' kapcsoló l-es számú álló érintkezőjére visz pozitív feszültséget. A 3. pár az Fk2 kapcsoló II szegmensének forgókarjára visz negatív feszültsé­get. A negyedik érintkezőpár az RÍ és R2 ellen­állásokra ad egyenfeszültséget. Amikor az Mi mágneskapcsolók egyike pl. esetünkben az l-es meghúz, akkor az említett 3. záró-érintkezőpáron keresztül az Fk Il-őn át pozitív feszültséget juttat az M4 mágneskapcsolóra, miáltal az meghúz. Ilyen helyzetben 4 érintkezőpárja zár. Meg kell említeni, hogy az M4 mágneskapcso­lqból 5 darab van abban az esetben, ha 90 szám közül összesen 5 szám cserélését és rögzítését szán­dékozunk elvégezni egy ciklusban. Az M4 mág­neskapcsoló 1-ső érintkezőpárja egyenfeszültséget kapcsol az R3 ellenállásra. A második érintkező­pár az Fkl' forgókapcsoló karjáról pozitív feszült­séget abban a pillanatban vesz le, amidőn olyan érintkezőre fut, amelyen pozitív feszültség van. Esetünkben, mivel az Ml1 mágneskapcsoló 2. érintkezőpárja kapcsolt, az álló érintkezők közül az l-es számú érintkezőn van pozitív feszültség. Ez a feszültség tovább jut a Csl csúszó érintke^ zőn keresztül az M5 mágnesre, mely oly kikép­zésű, hogy fegyverzete gerjesztés esetén kiemel­kedik, másrészt pedig egy záró érintkezőt működ­tet, mellyel tartást ad önmagának a Cs2 csúszó­érintkezőn keresztül a pozitív feszültségi ágból. Az M5 mágnes egy forgó dobra van szerelve, melynek kerülete mentén egy nyugalomban levő tartóra peckek vannak szerelve és úgy vannak beállítva, hogy az M5 mágnes gerjesztése esetén kiugró fegyverzet beleakad a pecekbe. Ily módon elérjük azt, hogy a forgó dob ott fog megállni, ahol az Fk2 forgókar pozitív töltésű érintkezőt talált, esetünkben az l-es számnál. A forgódobot állandó súrlódással hajtja egy forgásban levő mo­tor, de a súrlódás olyan mérvű, hogy ugyanakkor a megállítás, illetve megakasztás folytán túlerős káros dörzsmunka ne legyen. Ezen forgódobból az

Next

/
Oldalképek
Tartalom