145984. lajstromszámú szabadalom • Cséplőgép

o Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.984. SZÁM 45. e. 2—11. OSZTÁLY — ZE—123. ALAPSZÁM Cséplőgép Id. Zelenay Sándor géplakatos, Bánhida, Ohlebovifcs Imre, géplakatos, Környe és ifj. Zelenay Sándor géplakatos, Bánhida A bejelentés napja: 1957. augusztus 10. A jelen találmány célja a szemveszteség csökkentése cséplőgépeknél, mely célból a találmány alapgondolata az, hogy a kalászokat a szárról (szalmáról) levágjuk és két cséplődobot alkalmazunk, amelyek közül az egyik a kalászokat csépeli, a másik pedig a szalmában maradt szemeket választja ki. A találmány részleteit és többi előnyét a csatolt rajzzal kapcsolatban magyarázzuk meg, amely a találmány példaképpen közölt kivitelét vázlatosan ábrázolja. Az 1. ábra oldalnézet, a 2. ábra pedig a kalászokat levágó kés nagyobb léptékű rajza. A rajz csak a működő részeket mutatja, mert a találmány szerinti cséplőgép éppen úgy lehet önálló gépegység, mint aratógéppel egybeépített kombinált gép része. Az etetés oly módon történik, hogy a gabona fekvő helyzetben van és a kalász az 1. ábra szerint baloldalt van. Az —1— kés a kalászokat levágja és azok a —2— dobra hullanak, a szalma pedig a —3— dobra kerül. Ez az etetés önműködő, a dob mellett tehát etetést végző személyekre nincs szükség. A szalmával együtt a —3— dobra kerülnek az esetleg szabálytalanul fekvő terményről le nem vágott kalászok és a szárra csavarodott termény, pl. bükköny magvai. Azáltal, hogy két egymással párhuzamosan dolgozó dobot alkalmazunk, lehetővé válik az egyik dobot tisztán a kalászok, a másik dobot pedig a szalma és a benne maradt kevés szem feldolgozására beállítani. Ily módon nincs szükség az eddig alkalmazott, hátrányos kompromisszumra, mert mindkét dob a rajta áthaladó anyag természetének megfelelően szerkeszthető és állítható be, a cséplés tehát tökéletes. A dobokról a termény a —4r— szalmarázóra jut, mely eltér a szokásos kiviteltől, mert nem merev lécekből, hanem hevederekre erősített egyes —5— lécekből áll, amelyek merevítőrudakon csuklószerűén elfordulhatnak. A hevedereket excenterrel hajtott (fel nem rajzolt) verők mozgatják, miáltal a szalmarázó tökéletesen ráz és kiválasztja a szemeket. A verők ugyanis végnélküli heveder alakú szalmarázót mozgási síkjára merőlegesen ütögetik, ami kedvezőbb, mint a mozgási síkban végzett rázás. Azáltal, hogy az —5— lécek az alsó ágon függőlegesen lelógnak, tehát nincsenek hevederen, nem akadályozzák a szemek átesését. Így a szemek teljes egészében a fel nem rajzolt szokásos törekrázóra hullanak. Visszafordulás után, tehát mikor a lelógó lécek megint a felső ágra kerülnek, súlyuknál fogva eredeti helyzetükbe esnek vissza. A szalma szokott módon távozik a gépből, a szemek pedig ugyancsak ismert módon a törekrázóról a —6— elevátorba jutnak, mely ellentétben a szokásos kivitellel, a szemeket nem előre, hanem ferdén hátra viszi. így jutnak a szemek a —8— toklászolóba és ebből (tetszés szerinti, fel nem rajzolt vezetéken át) a találmány értelmében a —9— triőrrel egybeépített —7— rostára kerülnek, tökéletes tisztítás végett. A szemek tehát a csőalakú —7— rosta belsejébe jutnak és mivel ez" a csőrosta forgó mozgást végez, a cső lyukain át a cső belsejéből a gabonaszemek á —9— tríőrbe hullanak, a bennmaradt ocsú pedig a cső alsó végén távozik. A —9— triőrbe juttatott szemek a forgó mozgás következtében megszabadulnak a konkolytól, a triőrök jól ismert működése révén. A gabona a —9— cső alsó végén hullik ki és egy ismert, fel nem rajzolt ferde rostára esik, amely a bükkönyt vagy más apró magvakat választja ki. Innen a termény a —10— felvonó révén a beépített —11— mérlegbe jut, majd pedig a zsákokba kerül. A felvonó kettős, az aprómagvak szállítása végett. A vágókészülék —1— késének mindkét végén hosszúkás —14— hasíték van, melybe a 2. ábra szerint a —15— csap nyúlik bele. A csapot a —13— bak tartja. A kést egy excenter a —12— furatnál fogva mozgatja, a kés tehát a —15— forgáscsap körül lengő mozgást végez, de egyben hosszirányban is ide-oda mozog, az excenter hatása folytán. A terményt a kés teljes hosszában vágja. A termény a 2. ábra szerint jobb oldalról érkezik, ha pedig ellenkező oldalról akarjuk a gépet etetni, akkor a kést a másik végén levő —14— hasitoknál ágyazzuk, a működés tehát akkor is akadálytalanul lehetséges. A kés kétoldalas működése, illetőleg az a körülmény, hogy az etetés a gép bármelyik oldaláról